A táplálékainkban található rostok révén tehát sem energiához, sem értékes alapanyagokhoz nem jutunk, ám segíteni tudnak nekünk:
* az érelmeszesedés megelőzésében,
mivel a rostok képesek megakadályozni a koleszterin felszívódását az emésztőrendszerben;
* a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében,
mivel a rostok képesek szabályozni a vércukorszintet;
* az emésztőtraktus méregtelenítésében,
mivel a rostok csaknem változatlan formában haladnak át a tápcsatornán, és így képesek kisöpörni, kitakarítani a gyomor-bélrendszert;
* a székrekedés megelőzésében,
mivel a rostok képesek magukhoz kötni a vizet, így gyorsabbá válik a tápanyag áthaladása az emésztőrendszeren, a béltartalom hamarabb kiürül a testből;
* a vastagbél daganatos betegségeinek megelőzésében,
mivel a rostok révén kevesebb salakanyag, rövidebb ideig tartózkodik a bélrendszerben;
* a testsúly csökkentésében,
mivel a rostok a vizet megkötve képesek megduzzadni, és így hamar jóllakottságérzetet okoznak, ráadásul ők maguk nem szolgáltatnak kalóriákat!
Nők Lapja-tipp: A zsíros, magas kalóriatartalmú fogások mellé válasszunk rostban gazdag köretet (például barna rizst vagy főzeléket), így csökkenthetjük a zsírmolekulák és a hizlaló falatok felszívódását!
Folyadékkal hatékonyabb
Fontos azonban tudni, hogy a rostok csak akkor tudnak segíteni a szervezet salaktalanításában, ha bőségesen fogyasztunk folyadékot: naponta 2-2,5 litert. Ugyanis, ha nem iszunk eleget, éppen az ellenkező hatást érjük el: a rostok a béltartalomból vonják el a vizet, ami viszont székrekedésre hajlamosít. Ez a magyarázata ugyanakkor annak, hogy a rostok miért hatékonyak hasmenés esetén is: a szervezetből elvont vízzel duzzasztott rostok ilyenkor lassítják, és normalizálják a bélmozgást.
Nők Lapja-tipp: Hasmenés esetén rostban gazdag gyümölcsöt (például az almát) reszeljünk le a betegnek, hiszen az nemcsak a panaszokat enyhíti, hanem a folyadékkal együtt elvesztett ásványi anyagok pótlásában is segít!
Mindennapi rostjaink
A választék szerencsére igen nagy a rostdús ételekből: rostban gazdagok a gyümölcs- és zöldségfélék, a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, a búzakorpa, a zabkorpa. Egészségünk érdekében érdemes minél hamarabb egy kis számítást végezni az alábbi felsorolásunk segítségével, és odafigyelni a rostokra. Hiszen a felmérések szerint átlagban legfeljebb a felét fogyasztjuk a napi szükséges rostmennyiségnek.
Nők Lapja-tipp: Ha naponta két kanálnyi búzakorpát keverünk a reggeli joghurtba vagy kefirbe, máris tettünk a magas koleszterinszint, és ezzel a szívinfarktus kockázata ellen.
Különösen fontos források
Emésztőrendszerünknek naponta 30-40 gramm növényi rost elfogyasztására van szüksége a tökéletes működéshez. Valamennyi gyümölcs, főzelékféle és a gabonák a legfontosabb rostforrásaink, közülük is a különösen értékeseket gyűjtöttük össze.
A gyümölcsök közül kiemelkedően rostdús az alma (4 gramm rostot találunk egy darabban), a körte (2,5 gramm) és földieper (szintén 2,5 gramm, körülbelül egy maréknyiban). De a szilva, a barack- és a citrusfélék is igen hasznosak ebből a szempontból (is).
A zöldségek közül a borsót elsőként kell említenünk (5,2 gramm rostot tartalmaz egy félcsészényi), minden babféle ajánlható (szintén 4 gramm felett) és a burgonya (3,8 gramm egy darabban). A brokkoli, a káposztafélék és a tök is fontos alkotói rostdús étrendünknek.
A gabonafélék közül a búzakorpa a leggazdagabb rostokban: félcsészényi 10 (!) grammot tartalmaz. A Graham-kenyér, a barna rizs és a pattogatott kukorica szintén ajánlott.
Nők Lapja-tipp: Ha főzelékeinket finomliszt helyett rizsliszttel habarjuk, növeljük ebédünk rosttartalmát, ráadásul csökkentjük bevitt kalóriát!
