nlc.hu
Aktuális
Olasz tészta hússal, zöldséggel!

Olasz tészta hússal, zöldséggel!

Amikor Tamás elkezdte sorolni, milyen tortellinit, raviolit, tortellonit fog készíteni, egy percre maga is belezavarodott, és inkább feltárcsázta olasz barátját, Giuseppét, hogy tisztázza melyik melyik is pontosan.

Épp ezért döntöttünk úgy, hogy miközben a bazsalikomos fogassal és a füstölt sonkával tölti a tésztabatyukat, végigfutunk a tésztatípusokon, melyik, mit is jelent. Sorolom gyorsan…

Cannelloni – Igen nagy átmérőjű, hengeres csőtészta, alakjának köszönhetően kitűnően tölthető, általában valamilyen mártással leöntve, sütőben sütik készre. Tamás sokszor a lasagna-lapokat tölti és hengereli cannellonivá.

Fettuccini – Róma környékéről származó lapos, mintegy hat milliméter széles metélttészta, hasonló széles metélt a tagliatelle is. Leginkább híg, tejszínes ragukhoz használjuk, amelyeknél kifejezetten fontos, hogy a tészta a mártás nagy részét magába szívja.





Gnocchi – Két-három centiméter hosszú krumplinudli, alakja hengeres, egyik vége belapított, teteje barázdált. A régi Rómában csütörtökön, Jupiter napján fogyasztották, ezt bizonyítják a hagyományőrző osteriák cégérei: Giovedi-gnocchi, azaz csütörtök-krumplinudli. Bármilyen mártással tálalhatjuk, de a rómaiak legszívesebben csak vajjal vagy parmezánnal fogyasztják, mivel önmagában is kiadós étel.

Lasagna – Széles, lapos, téglalap alakú tésztalap, amelyet sárgás-sima, zöld-spenótos és piros-paradicsomos változatban is készítenek. Formájából adódóan leginkább töltött és rakott ételekhez ideális. Két csoportját különböztetjük meg: egyik a friss, másik a szárított. A friss tésztát használat előtt meg kell főznünk, míg a száraztésztát rögtön tölthetjük, mivel sütés során bőven megfő a többi alkotóelem által engedett vízben. Garfield kedvence.

Ravioli – Eredetileg kizárólag spenóttal és túróval töltött négyszög alakú tésztát jelentett, ma már sok fajtája ismert: háromszög, négyzet, félhold… – az apró tésztabatyut hússal, sajttal vagy zöldséggel töltik. Jól illik hozzá mindenféle tejszínes, sajtos vagy paradicsomos mártás, de a kisméretű raviolikat (agnoliniket), levesbetétként is használhatjuk.

Spagetti – Őshazája Szicília, ahonnan elindulva az 1800-as évek elején az egész világot meghódította. Hosszú, vékony, hengeres tészta, amely különböző vastagságban és hosszúságban kapható (utóbbi két tényező nagyban befolyásolja a főzés időtartamát.) A makarónitól az különbözteti meg, hogy nem üreges. Leginkább folyékony, közepesen híg, inkább húsos mártásokkal fogyasszuk, így a mártások mellett a tészta ízét is maradéktalanul élvezhetjük. Fontos, hogy főzésénél betartsuk a tészta főzésére vonatkozó általános szabályokat, és „al dente” („foghoz”) keménységűre főzzük. Az olaszok szerint a spagetti még másnaposságra is jó, főként, ha az átmulatott éjszaka után fokhagymával és csiliolajjal ízesítjük.

Tortellini (kisebb) és tortelloni (nagyobb) – Hajlított, töltött tésztabatyu, melyet általában hússal töltenek, ugyanakkor töltelék nélküli formája is ismert. Tejszínes, húsos mártással vagy levesbetétként egyaránt fogyasztható. Az üres tortellini, azaz a „papbecsapós” eredete igen érdekes: Olaszországban a templomi segítők között vannak az úgynevezett perpetuák, vagyis háziasszonyok, akik a papok élelméről gondoskodnak. A háborúk alatt azonban nem volt mivel megtölteniük a tésztát, ezért egyszerűen csak összehajtották, és töltelék nélkül tálalták…





Kezdő háziasszonyok – mint én is – kedvencei is az olasz tésztaételek. Bármilyen hússal, zöldséggel, paradicsomos vagy tejszínes szósszal fél óra alatt összeüthetők, kiadósak és isteni finomak. Most viszont nem igazán ezekről a pillanatok alatt kész vacsorákról lesz szó, hanem inkább „de lux” változataikról, amelyek nem kevésbé ízletesek, viszont picit több időt igényelnek.

Töltött tészták

A tészta elkészítése:
30 dkg durumlisztet összekeverünk 1 csapott kávéskanál tengeri sóval. 1 tojássárgáját és fokozatosan kevés hideg vizet hozzáadva, kemény, nyújtható tésztát gyúrunk belőle. Konyharuhával letakarva hűvös helyen negyedóráig pihentetjük. Ezután sodrófával hajszálvékonyra nyújtjuk, és kb. 10×10 cm-es kockákra vágjuk.



Bazsalikomos fogassal töltve, csilis vajjal

Hozzávalók: 40 dkg fehér húsú halfilé (fogas), olívaolaj, só, őrölt bors, 2 szál bazsalikom, 3 csilipaprika, 10 dkg vaj, 1 tojás.

A fogast ledaráljuk, vagy egészen apró kockára vágjuk, és kevés olívaolajon elkezdjük pirítani. Sózzuk, enyhén megborsozzuk, és apróra vágott friss bazsalikomot adunk hozzá. 5 perc pirítás után lehúzzuk a tűzhelyről. Ha kihűlt, hozzákeverjük a vaj felét. A négyszögletesre vágott tészta közepébe teszünk egy kanálnyi tölteléket. A szélét megkenjük felvert egész tojással, és a levegőt kiszorítva belőle félbehajtjuk. Az így kapott háromszög két alsó szögét egymás felé hajtva – mintegy gyűrűt formázva belőle – tojással megkenve, szorosan összetapasztjuk. Konyharuhával letakarva negyedóráig pihentetjük. Enyhén sós, forrásban lévő vízben kifőzzük. A maradék vajat megolvasztjuk, megfuttatjuk rajta a karikára vágott csilipaprikát, és beleforgatjuk a frissen kifőzött tésztát.

További két olasz tészta-recepttel vár titeket a Nők lapja május 9-én megjelenő száma!





Még több az e heti Nők Lapjából:





• Színek, illatok, Provance »
• Miért nem vettem feleségül Marilynt? »

• Rúzsa Magdolna és Novák Péter duettje »
• Nővérke voltam egy napig »
• Nicsak mit beszél? »
• 9 kérdés, 9 tanács a makacs női hólyaghurutról »
• Sir Antony Hopkins üzenete egy cukrászdából »
• 4 szerelmes korosztály » 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top