Holott az akaratlan vizeletvesztés olyan tünet, amely konzervatív kezeléssel vagy műtéti úton az esetek többségében – meggyógyítható.
Gyakran előfordul, hogy egy nőbeteg az orvos kérdésére, mintegy mellékesen megemlíti, hogy köhögés, erőlködés kapcsán elcseppen a vizelete, de ezt a korosodás velejárójának tartja, és esetleg tudomása sincs arról, hogy a probléma az esetek döntő többségében kezelhető, elmulasztható.
– A vizeletinkontinencia önmagában nem betegség, hanem tünet, amelynek többféle kiváltó oka lehet mondja dr. Tenke Péter, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályának vezető főorvosa. A vesék folyamatosan választják ki a vizeletet, amely a húgyhólyagban gyűlik össze, és az egészséges ember képes akaratlagosan dönteni arról, hogy mikor ürítse ki a vizeletét. Ám az akaratlagos vizeletürítés (és visszatartás) képessége nőgyógyászati, urológiai, neurológiai vagy egyéb okokból több ponton is sérülhet, és kialakulhat a vizeletcsepegés.
 |
Hogyan vizsgálják?
A Dél-pesti Kórház urogynecológiai ambulanciáján urológusok és nőgyógyászok együttesen kezelik a két szakma határterületéhez tartozó betegségeket, így az inkontinenciát is.
– Ilyen esetekben a beteg kikérdezése, a kórelőzmény felvétele után tapintásos és nőgyógyászati vizsgálat következhet, az urodinamikai vizsgálat megmutatja a vizeletáramlás paramétereit és a hólyagban uralkodó nyomásviszonyokat, tehát képet ad a húgyhólyag működéséről és a vizeletvesztés okáról sorolja Tenke doktor. – Ultrahang- és endoszkópos vizsgálat is szükségessé válhat az inkontinencia okának pontos felderítésére.
– Az inkontinenciában szenvedők többsége nő, ennek egyik fő oka, hogy a terhesség és a szülés fokozottan igénybe veszi a kismedence és a gát szöveteit magyarázza a főorvos. – A megelőzés szempontjából tehát döntő fontosságú a kíméletes szülésvezetés. A nők közel egyharmadának a szülést követő napokon lehet vizelettartási problémája, amely az esetek többségében spontán elmúlik, de akinél megmarad, annál a későbbiekben stresszinkontinencia alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy köhögésre, tüsszentésre, ugrálásra, esetleg nevetésre akaratlan vizeletelfolyás alakulhat ki ez lehet néhány csepp, de akár nagyobb mennyiség is. Ennek megelőzésére (is) végzik hat héttel a szülés után azt a vizsgálatot, amelynek során felfedezhetők azok a tünetek, amelyek megléte, illetve a páciens panaszai esetén gát- és medencetornát kell szakszerűen végeztetni a pácienssel, és így bizonyos idő – és gyakorlás – után a tünetek visszafejlődnek. Többféle konzervatív terápia létezik a gát- és medencetornán kívül is, amelyek a stresszinkontinesek legalább nyolcvan százalékán néhány hónapon belül segítenek.
Stresszinkontinencia felléphet a változás korában is, amikor megszűnik az ösztrogéntermelés. Emiatt elsorvadhat például a hüvely és a húgycső nyálkahártyája, gyakoribbá válnak a húgyúti fertőzések, az időskori hüvelygyulladás. A klimaxszal járó folyamatként ellaposodik a húgycső nyálkahártyáját alábélelő, a kontinencia megtartásában is szerepet játszó vénás fonat, s ez szintén vizeletelcseppenéshez vezethet. Ilyenkor gyógyszeres kezeléstől, gát- és medencetornától, súlyos esetben pedig műtéti beavatkozástól várható a gyógyulás.
Vizeletvesztés – férfiaknál
Férfiakat ritkábban érint a vizeletinkontinencia, náluk általában súlyos neurológiai betegség, baleset, illetve radikális prosztataeltávolítás következtében léphet fel ez a probléma. Számos külföldi országban a prosztataeltávolítás következményeként fellépő inkontinenciát ma már műzáróizom beültetésével szüntetik meg, azonban hazánkban a drága alapanyag miatt sajnos még nem alkalmazzák ezt az eljárást.
– A vizeletvesztés másik gyakori formája a késztetéses inkontinencia, amelynek jellemzője: annyira erős vizelési inger lép fel, hogy a beteg nem tudja visszatartani a vizeletét addig sem, amíg kiérne a vécére mondja szakértőnk. – A késztetéses inkontinencia gyakran keveredik stresszinkontinenciával is. Fiataloknál húgyúti fertőzés állhat a háttérben (ilyenkor az alapbetegség kezelése a vizelettartás zavarára is megoldást jelent), idősebbeknél akár neurológiai zavarok is okozhatják a problémát. A késztetéses inkontinencia elkerülhető, ha még az erős vizelési inger fellépése előtt kiüríti a beteg a hólyagját, illetve a speciális, kismedence- és hólyagizomzatot erősítő gyakorlatokat végez. Gyógyszeres megoldás is alkalmazható.
 |
| dr. Tenke Péter |
A vizeletvesztés másik gyakori formája a túlfolyásos inkontinencia, amelynek jellemzője, hogy a telített hólyagból kis mennyiségű vizelet akaratlanul távozik. A probléma oka ilyenkor a húgyutak elzáródása, férfiaknál a prosztata megnagyobbodása, húgycsőszűkület, hólyagtágulat lehet. A megoldás ezekben az esetekben gyógyszeres vagy műtéti kezeléstől várható.
A vizeletvesztés legsúlyosabb formája a teljes inkontinencia, vagyis amikor folyamatosan fennáll az akaratlan vizeletfolyás. Ennek oka lehet a szülés során elszenvedett hólyag- vagy húgycsősérülés, férfiaknál radikális prosztata-eltávolítás kapcsán létrejövő sérülés, vagy a záróizom működési elégtelensége. Ilyenkor esetenként sebészi beavatkozástól várható javulás.
| Mi okozhat még inkontinenciát? A túlzottan nehéz, hosszú ideig tartó fizikai munka következtében, az erőlködés, a hasprés fokozódása miatt a gát elemei tönkremehetnek és később inkontinencia alakulhat ki. Az idült hörghurut, az állandó köhögés, az asztma szintén ide vezethet. Bizonyos vérnyomáscsökkentő szerek, amelyek ellazítják a húgycső simaizomzatát, szintén inkontinenciát idézhetnek elő. |
– Érdemes orvosi segítséget kérni teszi hozzá Tenke főorvos -, hiszen az inkontinens betegek döntő többsége konzervatív kezeléssel, vagy szükség esetén műtéti beavatkozással teljesen meggyógyítható, s így életminőségük nagyban javítható, hiszen újra nyugodtan mehetnek társaságba, emberek közé, és nem kell többé betéteket viselniük.
Nők Lapja-fórum Tenke Péterrel |
