 |
Szent Márton az egyik legnépszerűbb középkori szent volt. A legenda szerint, amikor püspökké választották, a hírt hozók elől a libaólban rejtőzött el, mert nem találta magát méltónak a megtiszteltetésre, ám a szárnyasok gágogásukkal elárulták a rejtekhelyét.
Márton-napon azért esznek az emberek évszázadok óta libát, mert erre az időszakra érték el az állatok a vágósúlyt. Sült liba és újbor, ez az igazi ünnep. A mondás szerint: „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik.” Aki viszont eszik, az – azonkívül, hogy jól lakik – biztos lehet benne, hogy a következő évben sem fog éhezni. Legalábbis a néphagyomány szerint.
A libában az a jó, hogy a tollától a májáig mindent fel lehet használni belőle. Persze a máj sokkal finomabb, mint a toll, de ízletes a libanyak, a libamell, a libaaprólék és a libazsír is. Éljenek a Mártonok és a libák!
|
Libaleves Hozzávalók: 1,5 kg libaaprólék (libaszárny, libanyak, liba farhát) 3 szál sárgarépa, 3 szál gyökér, fél karalábé és zellergumó, fél fej fokhagyma, 1 mk. gyömbérpor, só, szemes feketebors.
 A húst alaposan megmossuk, és hideg vízben feltesszük főni. Mikor felforrt, a habját leszedjük. A zöldségeket megtisztítjuk, és nagyobb hasábokra vágjuk. A fokhagymát héjastól, a zöldségekkel együtt a leveshez adjuk. Ízesítjük sóval, egész borssal és őrölt gyömbérporral. Lassan gyöngyözve 2,5-3 órán át főzzük. Lúdgége tésztával, esetleg cérnametélttel fogyasztjuk. |
További két libás receptet (Töltött libanyak, Sült libacomb) olvashattok a Nők Lapja november 7-én megjelenő, 45-ös számában!
| Még több ez e heti Nők Lapjából:
• „Nem hamm, Csi hu hú!” » • Cigány vagyok! Nem baj? » • Bátran szeretnék élni!» • Elemek horoszkópja » • Udvaros Dorottya: Színésznő vagyok, nem sztár!» |
