Milyen nevet adunk a gyereknek?

Kármen, aki amúgy szőke volt és kövérkés, zokogva tűrte, amint Szebasztián homokot szórt a hajára. A homokozóban ülő kettő darab Dávid tátott szájjal figyelte az eseményeket. A történet pedig nem kitalált. Másfél hete voltam tanúja egy hatodik kerületi játszótéren. Kármen és Szebasztián, mondjuk így, magyar fülnek furán hangzó nevek, a Dávid viszont éveken át vezette párjával, Alexandrával a népszerűségi listát. Ilyenkor mindig eszembe jut a kicsi Kleopátra, akit egy falusi oviban láttam, és aki ugyancsak szőke volt, kerekded, vaskos. Mennyit csúfolhatják őt a többiek! Egy kisfiú meg, akit Napóleonnak neveztek a szülei, dadog, mert csupa olyan visszajelzést kap, valahányszor elhangzik a neve, ami nem rá, hanem a francia császárra vonatkozik. Nehéz ezt megértenie egy kicsi gyereknek, inkább a szülőknek kellett volna gondolniuk arra, hogy bizonyos nevek szinte elválaszthatatlanok híressé, hírhedtté vált viselőjüktől.

Nóra és párja, Attila, amint megtudták, hogy babát várnak biztosak voltak benne, fiú nevet kell keresniük.

A leggyakrabban előforduló utónevek a teljes magyar lakosság körében 2006-ban: 1. László      Mária 2. István      Erzsébet 3. József      Ilona 4. János       Katalin 5. Zoltán      Éva 6. Sándor     Anna 7. Ferenc     Margit 8. Gábor      Zsuzsanna 9. Attila        Julianna 10. Péter      Judit 26. Dávid      40. Alexandra . 29. Dániel     45. Nikolett 30. Norbert   46. Adrienn 31. Ádám     62. Vivien

– Elsősorban magyar neveken gondolkodtunk – meséli Nóra. – Méghozzá ősi neveken, Etelén, Csabán, de szóba jött András és Attila is. A szülés előtt két héttel éjszaka egyszerre ébredtünk férjemmel. Egymásra néztünk, és azt mondtuk: „Arion.” Ma sem tudjuk, miért. Úgy gondoltuk, sokat foglalkoztunk a csillagokkal, ezért „hallottuk” álmunkban ezt a nevet Orion helyett. Másnap utánanéztünk, mit jelent Arion, benne van a Ladó-féle utónév-könyvben is. Költő és zenész isten volt a görög mitológiában. Jelentése: gyors és erős. Bíztunk abban, hogy a név hat a viselőjére, befolyásolja majd a gyerek egész életét. Tudtam, hogy a szüleimnek nem fog tetszeni a választásunk, ezért csak az utolsó pillanatban mondtam meg nekik. Azt kérdezték: „Kimondtad már? Hogy fog ez hangzani? Csihar Arion?! Nem fogsz belegabalyodni?” Biztos, ami biztos, a Gergely nevet is beírattuk az anyakönyvezéskor. Arion 12 éves és imádja a nevét. El nem cserélné Gergelyre.

A nevek ombudsmanja

– Sokszor érzem, hogy mi vagyunk a gyerekek ombudsmanjai – mondja dr. Bíró Ágnes nyelvész, aki az 1998-ban megjelent utónévkönyv társszerzője. – Ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének a szerepe, hogy elbírálja, anyakönyvezhető-e egy név vagy sem. Bár a lehetőségig liberálisak vagyunk, mindent azért nem lehet. 2002-ben az Alkotmánybíróság is hozott határozatot a névadással kapcsolatban, ebben kimondta, hogy az állam korlátozhatja a névválasztást, és felsorolt több nemzetközi példát is ebben a tekintetben. Előfordulhat, hogy a szülő kötődik egy kultúrkörhöz, és onnan választ nevet, de ha az a magyarul negatív jelentést hordoz, mint például az indiai Rima vagy a lett Dajna, akkor nem engedélyezzük. Olyan nevet, amit nem lehet méltósággal viselni, nem engedünk anyakönyveztetni.

Ternovszky Anna a szülés előtt baba-mama mélylélektani meditációra, járt, és azt mondja, már a szülés előtt találkozott a fiával.

A leggyakrabban adott utónevek 2006-ban: 1. Bence       Anna 2. Máté         Boglárka 3. Levente    Réka 4. Dávid       Zsófia 5. Ádám       Lili 6. Balázs      Viktória 7. Dániel      Hanna   8. Tamás     Petra 9. Bálint       Vivien 10. Péter      Eszter 11. Márk       Laura 12. Gergő     Dorina 13. Dominik  Fanni 14. Kristóf     Dóra 15. Marcell    Jázmin A www.nytud.hu honlapon található minden olyan keresztnév, amely ma Magyarországon bárki számára adható.

– Mély lelki kapcsolatot tudtunk kialakítani, egyre komolyabb párbeszédeket folytattunk egymással, míg egyszer megkérdeztem tőle: „Milyen nevet szeretnél?” A válasza ez volt: „Balarám.” Rögtön megtetszett, Krisna tudatú hívő lévén, ismertem Balarám történetét. Ő Krisna bátyja, aki megvédi testvérét. A név jelentése: minden lelkierő forrása, ami a tökéletes boldogsághoz kell. Ettől kezdve így hívtam a kisfiam. Az indiai mellé szerettünk volna magyar nevet is, erről is megkérdeztem, de mindig azt mondta, ő csak Balarám. Azért a Bertalan nevet is megkapta, de így nem szólítja senki. Szívem szerint megváltoztatnám, vagy töröltetném, de meghagyom neki a döntést. Az anyakönyveztetés nem volt nehéz, volt már más Balarám is. Sokan Balusnak hívják, én is, de nem azért, hogy azt gondolják róla, Balázs.

A vallásokhoz kötődő neveken kívül, a nemzetiségiek névadására is más szabályok érvényesek. Náluk nem a Nyelvtudományi Intézet, hanem saját országos nemzetiségi önkormányzatuk dönt arról, hogy az adott név összhangban van-e az adott kultúrával. Szintén más elbírálás alá esnek a nem magyar állampolgárságú szülők, ők bejegyeztethetik a saját anyanyelvük szerinti névváltozatot. Mert egyébként a fő szabályok a következők: kötődés a magyar kultúrához, névadási szokásokhoz, idegen név csak akkor adható, ha nincs magyar megfelelője vagy már elavult, ám ez esetben is a magyar helyesírás szabályai szerint kell a nevet írni. Nem használható a Jennifer, az Yvette, a Judith, a Fanny, hanem Dzsenifernek, Ivettnek, Juditnak és Fanninak kell anyakönyvezni őket.

– Volt, aki Müllernek akarta nevezni a gyerekét egy német labdarúgó után. Mások a Joszelián vagy a Levin nevet választották – mondja Bíró Ágnes. – Ám ezek az adott nyelvben családnevek, tehát nemet mondtunk rájuk. Volt, aki egy kolumbiai búcsújáró hely nevét választotta, és még sorolhatnám. A magyarban sok helynév kapta személyről a nevét, mint Bihar, Solt, Torda, Szabolcs, de fordítva nem fordul elő. Az ősi magyar nevek körül is vannak félreértések. Megjelentek olyan könyvek, melyek szerzői nem végeztek kellően alapos történeti, néprajzi, nyelvészeti kutatásokat, így olyan keresztneveket is ősi magyarként soroltak fel, amelyek nem azok. Sajnos az emberek sokszor nem bíznak a hivatalos tudományban, azt gondolják, hogy minden, amit például a rendszerváltás előtt tiltottak, ami akkor nem jelenhetett meg, egyértelműen igaz, helyes és tudományos.

Ternovszky Arion és Balamár

Amikor a Regényi-házaspár első gyermekének – 1938-ban – az Ildikó nevet adta, a név ritkaságnak számított. A család Erdélybe költözött, Eörs már ott született, és ott kapta nevét, az erőszakos románosítás elleni tiltakozásul. A sor Barssal és Derssel folytatódott. A négy ma már nagyszülőkorban lévő testvér gyermekei a Kund, Huba, Enikő, Vajk, Bánk, Csát, Tas és Imola neveket kapták. A névsort évekkel ezelőtt írta meg kedves levélben Kendéné Regényi Ildikó.

– Édesanyánk találta a neveket, az egyiket, emlékszem, egy Tormay Cecil regényben. Ma már az unokák is folytatják a sort, szinte mindannyian régi magyar neveket viselnek. Örsnek, Botondnak, Leventének, Rékának és Dalmának hívják őket.

A régi magyar nevek között természetesen sokkal több férfinév maradt fent, de azért bőven találni lánynevet is, a ma már rendkívül népszerű Csengén kívül.

A Nyelvtudományi Intézet honlapján pedig megtalálunk minden olyan keresztnevet, amely bárki számára adható, dőlt betűvel írva azokat, amelyek nemrég váltak anyakönyvezhetőkké. Íme néhány közülük. Férfinevek: Bonca, Berke, Bihar, Erk, Kos, Leontin, Majs, Náron, Pálos, Robinzon, Sion, Szavér, Szendrő, Zajta. Női nevek: Aleszja, Áfonya, Ági, Ánizs, Csönge, Csermely, Csipke, Écska, Eper, Fanna, Gerbera, Gesztenye, Hetti, Ilda, Jadviga, Kati, Lile, Késa, Manka, Primula, Zenkő, Zolna.

Bona, Bonita, Bonaventura Keresztény Bonaventura hetedik osztályba jár. Nevének jelentése: Jó jövőt. „Szokatlan a nevem, de mindig gyorsan megszokják. Szerencsére nem csinálnak viccet belőle soha. Tudom, ritka, de én pont emiatt szeretem. Egyszer egy tánctáborban külföldi oktatót kaptunk, aki sokkal könnyebben boldogult vele, mint a többi magyar névvel. A Boglárka különösen nehéz volt neki. Általában ez pont fordítva van. A tanároknak is időbe telik, míg rendesen kimondják. Év elején új tornatanárt kaptunk, eleinte ő sem tudta, hogyan szólítson. Azzal szoktam könnyíteni, hogy Bonának hívatom magam. Szeretem, ha így becéznek, ami azért fura, mert anyukám azt akarta, Bonita legyek egy Madonna szám után. Ezt nem lehetett anyakönyveztetni, mert a Bonita a Bonaventura egyik becézett formája. Így csak ez utóbbi nevet kaphattam, mert arra már volt példa. Ezek szerint van más ilyen nevű is, csak én nem tudok róla.” Keresztény Bonaventura

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Nők Lapja eheti, 47-es számban – többek között – az alábbi témákról olvashatsz:   Bíró Eszter – egy színésznő, akinek remek hangja van. Éppen most készült el új leemzével, zsidó dalokat énekel rajta. Azt mondják, egy magzat egészségesebben fejlődik, ha sok zenét hall. Hát még, ha a muzsika belülről jön…   Ajándék nyugdíjas melléklet – “Nem lehet elég korán kezdeni”, szokták mondani, és ez bizony az öngondoskodásra manapság különösen igaz. 16 oldalas mellékletünkben tanácsokat adunk, felmérjük a helyzetet nyugdíjügyben. Nem csak fiataloknak.   Toscana aranyban – Dobray Sarolta költői meséje az olasz tájról, ételekről, és hogy ő ott szeretne parasztlánnyá válni. Eláruljuk, sikerült-e neki.   A fodrászlányok angyalok – Nosztalgia rovatunkban három örökifjú “fodrászkislány”-ról szól a fáma. Három asszonnyá ért szépség azokból a régi, ma már egyre szebbnek tűnő időkből, amikor a munkáslányok is frizurát csináltattak, hetente minimum egyszer. Hogy mit tudnak ezek a régi vágású, eszményi nők? Majnem mindent. Szépek, boldogok, és a legfontosabb: tudtak adni. Milyen sok szerelmes éjszaka, és egészséges szerelemgyerek köszönheti az ő csinos frizuráiknak….