Pedig van rá igény mindkét oldalról, ezért is lenne szükség a béranyaságot szabályozó törvényre. A jelek szerint azonban ez még várat magára.
„Orvosról orvosra jártunk, hogy megállapítsák, miért nem esem teherbe. Abba a kevéske százalékba tartozunk, ahol semmit sem találtak, tehát ismeretlen eredetű az ok – kezdi történetét Györgyi. – Nem adtuk fel a férjemmel, mindenképpen szerettünk volna gyermeket.”
Györgyi és férje története évekkel ezelőtt kezdődött: a boldogságukhoz már csak egy gyermek hiányzott, aki nem nagyon akart jönni. Többévnyi próbálkozás után orvoshoz mentek, ahol mindkettőjüket kivizsgálták: a meddőség oka ismeretlen.
Egy “gyenge” kísérlet
Egyes becslések szerint minden hetedik házaspár meddő Magyarországon, és ez a szám évről évre növekszik. A gyermektelen párok sokszor bármit megadnának azért, hogy kisbabájuk szülessen, akár fizetnének is érte. Magyarországon a kilencvenes évek elején semmi sem tiltotta a béranyaságot, és akkoriban ezzel kapcsolatban történtek is próbálkozások. Czeizel Endre genetikus munkatársaival béranyákat keresett a sajtón keresztül, amire 156-an jelentkeztek: akkor 15 dajkaterhességből 16 gyermek született. 1997-ben kidolgoztak ugyan egy törvényt, amely szabályozta volna a béranyaságot, de nem szavazták meg. Ezt követően még egy „gyenge” kísérlet erejéig 2002-ben a Medgyessy-kormány újra készített egy tervezetet, de szakértők jogi hiányosságokra hivatkozva megvétózták, így maga törvény már meg sem született.
„Kezdetben mindennel próbálkoztunk a siker érdekében: hat hónapon keresztül terminált együttlétet írtak elő, mellette gyógyszert szedtem – folytatja a történetét a budapesti lány. – Ez nem vezetett eredményre, így felkerestünk egy meddőségi központot, ahol végül ötször hajtottak végre inszeminációt: azaz a megtisztított spermákat egy katéter segítségével felhelyezték, és mellette tüszőrepesztő injekciót kaptam.”
| Kapcsolódó fórumok:
•Miért tilos a béranyaság? » |
Béranya iparág
Külföldön már van hová fordulniuk a meddő pároknak. Indiában, Anand városában például egész iparág épült a meddő párok gyermekhez juttatására, ott 2002 óta legálisan lehet béranyákat „igénybe venni”. India mellett Romániában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államok több államában is van erre mód. Az ázsiai országban egyébként a szegénység elleni harc egyik jelképe a városkában működő klinika. A saját családjuk boldogulásáért küzdő nők annyi pénzt kapnak egy magzat kihordásáért, amennyit csak évek alatt tudnának összeszedni. A klinika egyébként a béranyáknak jelentkezőket teszteli, majd listára teszi.
„Végül négy beültetésen vettem részt, de egyik sem sikerült. Felmerült bennünk a férjemmel az örökbefogadás gondolata és a béranyaság is, bár tudom, hogy Magyarországon ez nem legális. Ráadásul kissé tartottam is tőle: attól féltem, hogy mi van akkor, ha annyi várakozás után a béranya mégsem adja át a gyermeket” – meséli Györgyi.
Lelki tényezők?
Egy gyermekvédelemmel foglalkozó szakember szerint nemcsak az a kérdés, hogy mi történik, ha a béranya nem adja át a gyermeket, hanem az is felmerül, hogy mi van akkor, ha a pár gondolja meg magát. „Az is megtörténhet, hogy a magzat nem egészséges, és úgy nem szeretné magához venni a pár. De olyan is történt már, hogy beültetésből ikrek születtek, de a pár csak egyet szeretett volna” – mondja a szakember.
A béranyaság – amellett, hogy üzlet, hiszen fizetnek érte – komoly lelki tényezőket is magában hordoz, amelyek kiszámíthatatlanok. Azt ugyanis előre senki sem tudhatja, hogy a béranyában milyen érzelmi kötelék alakul ki az alatt az idő alatt, amíg a gyermeket várja. A terhesség kilenc hónapja fokozza az érzelmi és hormonális működést, ami azt eredményezi, hogy felerősödnek az anyai érzelmek: kötődés alakul ki még akkor is, ha a méhében lévő gyermek nem az övé. Mint ahogy a gyermekben is, hiszen ha igaz (és igaz!), hogy a gyermek a fogantatás pillanatától érez, akkor kettejük kapcsolata egy életre szól. Emellett az a kérdés is felmerül az ellenzők körében, hogy vajon ki az igazi anya: aki a petesejtet adta, vagy aki életet adott a magzatnak. A családjog szerint a gyermek anyja az, aki megszülte őt.
Mibe kerül a beültetés?
A meddő párok helyzete tehát egyáltalán nem egyszerű. A társadalombiztosítás jelenleg öt beültetést támogat, egy beültetés ára 408 861 Ft (kalkulált finanszírozott összesen – az összeg egyénileg változó). A gyógyszereket azonban mindenkinek magának kell állnia, ami – az adagolás egyénileg változó – két hét alatt akár 160 ezer forintba is kerülhet. Amennyiben túl vagyunk az öt beültetésen, és továbbiak szükségesek, úgy azt már nekünk kell állni: egy komplett lombikeljárás (IVF) 380 ezer forint, ehhez hozzájön 110 ezer forint mikromanipulációs eljárási (ICSI-) költség és 50 ezer forint megtapadást segítő eljárási (AHA-) költség, ami annyit jelent, hogy megvágják a megtermékenyített petesejtet a könnyebb beágyazódás érdekében.
Itthon tilos
Magyarországon – annak ellenére, hogy törvény nem szabályozza, és tilos – sokan élnének a lehetőséggel: sokan lennének béranyák, és sokan vállalnák, hogy béranyát fogadnak. Romániában egyébként nincs törvényi szabályozás, vagyis „ami nem tilos, azt szabad” alapon működik a „rendszer”. Sokakat azonban a romániai gyermekkereskedelem és a távolság tart vissza, vagyis az, hogy nem lehetnének a béranya közelében.
Számos internetes honlapon találkozhatunk fórumozókkal, akiket érint és érdekel ez a téma. Nem volt nehéz alanyt találni, aki szívesen vállalná a béranya szerepét. A vidéki nagyvárosban élő Szilvi szívesen válaszolt a kérdéseimre. Három saját gyermeke van, és szívesen vállalna még gyermeket. Az anyagi helyzete nem túl fényes, így ő hárommillió forintért vállalkozna a béranya szerepre. Egy másik vállalkozó, egy budapesti, 28 éves, kétgyermekes anyuka, Mariann, négymillió forintot kérne: „Megvan a rizikója minden terhességnek. Ez egy egyszerű üzlet: nekik szükségük van egy babára, nekem pedig a pénzre, amelyből rendezhetem az utóbbi időben kicsit megroggyant anyagi helyzetemet.”
Hogy meddig kell várni a törvény megalkotására? Azt nem lehet tudni. Az Egészségügyi Minisztériumtól a „nincs napirenden a béranyaság kérdése” választ kaptuk. Pedig a jelek szerint szükség lenne rá.
