Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége! – s ezt nem egy fanatikus állatvédő mondta, hanem a magyar állatvédelmi törvény egy része. Ennek ellenére hazánkban is kaphatók olyan szőrmetermékek, melyek például házi kedvencek szőréből készültek.
Mérgező szőrme Kínából
Laikusként azt gondolnánk, hogy az Európai Unió tagjaként nálunk nem lehet kutya- vagy macskaszőrből készült termékeket kapni. Ennek ellenére vásárolhatunk itthon is olyan, az állatvédelmi szabályok nélküli Ázsiából, főként Kínából behozott szőrméből készült árukat, amelyek sokszor a nálunk kedvencként tartott macskák vagy kutyák prémjéből készültek. A szőrmetermelőkre szigorú uniós szabályok érvényesek, miközben Ázsiában gyakorlatilag nincs állatvédelmi szabályozás – az állatokat nem kötelesek humánusan tartani és kíméletesen leölni, ezért olcsó az előállítási költség, amelynek eredménye, hogy fillérekért lehet állati szőrméhez és bőrhöz jutni.
De sajnos, nem csak a világ másik felén nyúznak élő állatokat. Kutyák és macskák százait lopkodják össze, és csempészik ki országunkból is, hogy például bunda, táska vagy ruházati kiegészítő készüljön prémjükből.
Az etikai aggályokon túl az ilyen termékek – például a sokszor szájba is kerülő gyermekjátékok! – mérgezőek is lehetnek. A cserzés során használt többféle vegyület olyannyira káros az emberi szervezetre, hogy akár kromoszóma-rendellenességhez is vezethet.
A vásárló megtévesztése
 |
| “Ha nem hordanád a kutyádat, kérlek, szőrmét se viselj!” hirdeti Charlize Theron |
Mivel jóérzésű ember nem vásárol olyan terméket, melyen föltüntetik például, hogy macskaszőrből készült, ezért az előállító „kénytelen” becsapni a vevőt. Több módszer van erre, az egyik, ha a kutya- és macskaszőr helyett az ember szívéhez kevésbé közel álló állatot, például nyúlszőrt írnak a termékre. A másik trükk a pontatlan megnevezés, például a „special skin” (speciális bőr) vagy a „genuin fur” (eredeti szőrme) kifejezés. A harmadik módszer az egzotikus fantázianevek használata, például: asian wolf (ázsiai farkas), goupee, china wolf (kínai farkas), mountain cat (hegyi macska), wild cat (vadmacska) vagy katzenfelle.
A szépségért szenvedni kell
A szépségéért sokszor nemcsak az ember, hanem milliónyi állat is szenved – a különbség „csak” annyi, hogy ők értünk adják egészségüket, életüket, vérüket. Bár az állatkísérletek szerencsére igencsak a fókuszban vannak – biztosítva ezzel az állandó kontrollt -, mégis találhatunk az üzletek polcain olyan kozmetikai termékeket, amelyeket állatokon teszteltek. 2009-től érvényes az az uniós szabály, mely szerint tilos az ilyen cikkek forgalmazása, és bár a hatóságok dolga ezt betartatni, de mivel a teljes „megtisztulás” lassú folyamat, vevőként mi is figyeljünk a címkékre, hogy valóban állatkísérlet-mentes terméket vásárolunk-e.
|
Mit tehetünk vásárlóként, gazdaként?
1. Ne vásároljunk valódi szőrmét vagy szőrme-kiegészítőket! Onnan ismerhetjük fel, hogy a tövének más a színe, mint a végének.
2. Vannak cégek, melyek hirdetik is magukról, hogy kizárólag valódiprém-mentes árukat kínálnak – nézzünk utána az interneten és részesítsük előnyben ezeket! 3. Csak olyan kozmetikai terméket vásároljunk, amelynek termékleírásán föltüntetik, hogy tesztelése állatkísérlet-mentes volt. 4. Ne kössük a bolt elé a kutyánkat! Nemcsak a kedves, barátkozó állatokat lopják, hanem a szép szőrűt is… Vagy például az idősebb ebeket tiltott laborkísérletekhez, állatviadalokhoz. 5. Ha kutyánk fial, és szeretnénk túladni a kölykein, vagy egyéb okból kell gazdát találnunk egy állatnak, ne dőljünk be a hirdetéseknek! A „megunt állatot szívesen befogadunk” vagy az „összes kölyöknek gazdát találunk” szövegeket kezeljük fenntartásokkal! |
Még több az e heti Nők Lapjából:
