Kiszel Tünde: Honlapján önmagát „dekoratív médiaszemélyiségként” definiálja |
Az internetes toplista második helyezettje Dukai Regina, Hajdú-Sarka Kata, Csonka András, Geronazzo Mária, Hajdú Péter és Deutsch Anita következik, s a sort Adával és Keleti Györgyivel zárja Havas Henrik.
„A jövőben bárki híres lehet tizenöt percre” – jósolta meg Andy Warhol jó néhány évvel ezelőtt, de nem gondoltuk volna, hogy mondása mára ennyire igaz lesz. Elég ránézni a fenti listára: olyanok is rákerülnek, akik – mint Csonka András színész – más pályán már letettek valamit az asztalra, vagy a sorban kakukktojásnak számító Havas Henrik, a nagy múltú és a jelenben is érvényes teljesítményt magáénak mondható médiaszakember. Manapság sztárstátuszban tündökölnek a valóságshow-játékosok és a szépségversenyek helyezettjei, a pornófilmek üdvöskéi és a szappanoperák szereplői, a televíziós műsorvezetők és úgy általában bárki, aki a „dobozban” feltűnik. Médiasztárjaink minden lépéséről értesülünk: tudjuk, mit vacsoráztak, milyen ruhában esküdtek, hová mentek nászútra, és hogyan élték meg a válásukat. Ismerjük a véleményüket az ég egy adta világon mindenről, csak azt nem árulja el senki, miért érdekes, hogy mondjuk, a várható időjárást súgógépről felolvasó kislány mit gondol – tulajdonképpen bármiről.
A felszínesség aranykora
Ada: Timo volt felesége, Lilu, Kisó, Zsu, Alex, Philip és Balázs egykori kolléganője |
A médiasztárok nem azzal kerülnek címlapra, hogy feltalálták a H1N1 vírus ellenszerét, megírták az évezred regényét, vagy alkottak bármi maradandót. Hírességeink a címlapsztorikban gyereket szülnek, férjhez mennek, összevesznek a családjukkal, vagy megtalálják régi szerelmüket – csakúgy, mint bárki más. Csupa dekoratív, extrovertált átlagember, akinek az eddigi talán legnagyobb teljesítménye, hogy sikeresen jutott túl valahol egy televíziós castingon.
Hogy belőlük sztár lehet, persze nem az ő hibájuk. Ilyen veszett ma a világ. Az újságcikkek egyre rövidebbek, a tévében ördögi gyorsasággal követik egymást a képek, az arcok, a témák, a történetek. Más számít ma érdekes médiaszemélyiségnek, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Amikor hazánkban elindult a televíziózás, az akkori sztárok a maiaknak éppen az ellentétei voltak: idősebbek és kevésbé fotogének, viszont valóban értettek ahhoz, amiről a tévében élvezetesen és főként hitelesen tudtak beszélni.
Öveges professzor egy egész országot meggyőzött arról, hogy a fizika szórakoztató is lehet. Dr. Erőss Pál a legszárazabb jogi kérdéseket is olyan ízesen magyarázta, hogy csak miatta ültünk le Jogi eseteket nézni. Ranschburg tanár úr több generáció számára jelenti ma is a nagybetűs pszichológust, mert a Családi körben nemcsak szakszerűen és érdekesen, de végtelen bölcsességgel beszélt a gyerekeket érintő lelki kérdésekről. Montágh Imre a nyelv szépségét mutatta meg nekünk, Czeizel doktor úr a genetikát, Juhász Árpád pedig a földtani jelenségeket hozta hozzánk közelebb. Ők mindannyian szakmájuk kiválóságaiként beszéltek a televízióban olyan kérdésekről, amelyekhez értettek, amelyeket fontosnak tartottak, és amelyekről megvolt a saját véleményük. És ami talán a legfontosabb: nem nyilatkoztak olyasmiről, ami kívül esett a szakterületükön. Akkor szerepeltek, ha volt mit mondaniuk, nem akartak képernyőn lenni mindig és mindenáron. Képzeljük csak el, hogyan festett volna Öveges professzor a Vacsoracsatában! Vagy ha Ranschburg Jenő úgy dönt, a Családi kör nyomán megszerzett népszerűségét kamatoztatva borszakértővé avanzsál. Mert ma egyik pillanatról a másikra teremnek a playmate-ekből lett DJ-k és a szépségversenygyőztesekből lett énekesnők.
Szépek és szexik, ez minden
Dukai Regina: Coca-Cola ezüstlányból lett énekes |
Öveges professzor és a többiek még nem voltak főállású médiacelebek, megvolt a civil szakmájuk, amelyben szaktekintélynek számítottak, ezért kérték fel őket a szereplésre. A maiak ehhez képest többnyire mind önjelölt sztárok, akiknek különösebb mondanivalójuk nincs a világ számára azon kívül, hogy: „Nézzetek meg, itt vagyok!” Teljesítménynek hiszik a puszta létezést, mert azt hiszik, a televízióban szerepelni önmagában is lehet hivatás. Ezért mindegy nekik, hogy a műsorban táncolni kell, vagy vacsorázni, kiteregetni életük legprivátabb pillanatait, vagy éppen bolondot csinálni magukból a dzsungelben a nagyobb nézettség kedvéért. A privát blogok megjelenése tulajdonképpen éppen erre a fajta celebkultuszra adott válasz: nem hangzik akkora ostobaságnak, ha bárki azt gondolja magáról, ő is mond olyan érdekeseket, mint azok, akiket több millióan néznek a tévében.
Van egy mondás, miszerint a hírnév olyan, mint a nő: annak fekszik le, aki nagyon szereti. Jennifer Aniston, Katie Holmes, Mischa Barton és Eva Longoria is szappanopera-szereplőkből lettek szupersztárok, és nem a kivételes színészi tehetségük repítette őket a csillagokig. Ashton Kutcher ma Hollywood egyik legünnepeltebb csillaga, pedig az eddigi legnagyobb teljesítmény, amit láttunk tőle, hogy el tudta halászni Demi Moore-t Bruce Willistől, manapság pedig leginkább az köti le a mindennapokban, hogy a neje bugyis képeit teszi fel az internetre, mert szerinte ez mulatságos. Calvin Klein fehérneműmodelljeként kezdte, tizenkilenc évesen futott be egy sit-commal (szituációs komédia), és most itt van nekünk.
Hajdú-Sarka Kata: Férjével a celebtoplista állandó helyezettjei |
„A férje szerint Kerry Katona anyagi helyzetén segítene egy szexvideó” – ezt a szalagcímet a mai celebhírek között vadásztam, s bár halvány fogalmam sincs, ki Kerry Katona, de tudom, hogy híres, mert gyakran szerepel a bulvárlapokban a csúnya válásával. Paris Hiltonról viszont pontosan tudom, kicsoda, pedig egyáltalán nem érdekel. És itt van még Lindsay Lohan a leszbikus szerelmi drámáival, meg az egyébként fantasztikus hangú, de totál zakkant Amy Winehouse a drogos ámokfutásokkal. A hírnevük és a teljesítményük mintha teljesen független lenne egymástól.
És azt észrevették már, hogy a legtöbb szupersztárnak a személyiségfejlődése éppen abban az évben rekedt meg, amikor befutott? Britney Spears érzelmi és értelmi fejlettsége például pontosan megfelelne egy tizenéves kislányénak, szegény Michael Jackson érettsége meg egy teljesen normális ötéves kisfiúé, aki rajong a pizsamapartikért.
Hadd idézzek befejezésként néhány sort a kedvenc Mischa Barton-interjúmból:
„– Van kedvenc helyed Los Angelesben?
– Nem nagyon szeretek véleményt alkotni semmiről, mert még fiatal vagyok, és sosem lehet tudni, mi jön még.
– Láttál mostanában valami jó filmet?
– Filmeket nem nézek, csak klasszikusokat.
– Mint például?
– A kedvencem a Végzetes rágalom Katherine Hepburnnel. Katherine Hepburn minden filmjét imádom.”
És az újságírónak nem volt szíve durván közbevágni, hogy a Végzetes rágalom valójában Audrey Hepburn filmje.
Különösebb mondanivalójuk nincs a világ számára azon kívül, hogy: „Nézzetek meg, itt vagyok!” Dr. Öveges József: Kossuth-díjas fizikatanár, harminc éven át tanított az ország különböző piarista gimnáziumaiban fizikát. Az Iskola Tv-ben 1958-tól végzett legendás kísérletei közül elsőként talán mindenkinek Heki, a rezonanciakutya ugrik be. Öveges professzor vele mutatta be, hogyan mérhető a hang terjedése. Montágh Imre: logopédus, beszédtechnika-tanár. A Gyógypedagógiai Főiskola elvégzése után siketnéma gyerekekkel foglalkozott, majd amatőr színjátszók képzése kapcsán beszédtechnika-oktatásba kezdett. 1973-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tartott előadásokat, majd a televízióban is elindultak beszédtechnikai műsorai, amelyeknek tragikusan hirtelen és korai halála vetett véget. Dr. Ranschburg Jenő: a pszichológai tudományok kandidátusa, szakterülete a gyermekpszichológia. 1974-től tíz éven át volt szakértője a Magyar Televízió Családi kör című műsorának, amelyben mindig egy, a családban felmerülő problémát jártak körül az alkotók kisjátékfilmes eszközökkel. Dr. Czeizel Endre: orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora, a Születésünk titkai című 1976-os, genetikai témájú televíziós sorozat szerkesztő-műsorvezetője. A magzatvédő vitamin ötlete is tőle származik, ahogyan a genetikai tanácsadás bevezetése is. Dr. Juhász Árpád: geológus, az MTA Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, 1997-ig a Magyar Televízió Természettudományos Szerkesztőségének munkatársa. A hatvanas évektől jelennek meg a geológiát népszerűsítő munkái a nyomtatott sajtóban, a rádióban és a televízióban. 1997-ben a TV2 gyermek- és ifjúsági műsorainak főszerkesztője lett, 1999-től a csatorna tanácsadója. Szakértőként vett részt a Másfél millió lépés Magyarországon sorozatban. |
A Nők Lapja jubileumi számából:
• Mit jelent 60 év? » |