A zsűri könnyű helyzetben van…

Egy ilyen műsornak általában három „lába” van: a versenyzők (azaz a casting), a műsorvezetők és a zsűri. Nem azonos mértékben, de leginkább ezen a hármason múlik, hogy milyen műsor készül, és az mennyire lehet sikeres. Ám míg egy-egy énekes vagy táncos sztárjelölt felkészültségét előszeretettel kérdőjelezzük meg, és nyilván mindenki ide vagy oda már elpakolta magában Ördög Nórától Till Attiláig a műsorvezetőket is, addig sokszor természetes adottságnak tekintjük, hogy pont az a pár ember ül a zsűriben, mond véleményt, és dönt a továbbjutásról. Holott pár kérdést érdemes lenne feltenni velük kapcsolatban is – és nem haszontalan a zsűritagok evolúciójáról is pár szót ejteni.

Kezdve rögtön egy korábban már részletesen is elemzett, most csak röviden érintendő kérdéssel: biztos, hogy jó ötlet volt annak idején a plasztikai sebészet vívmányai és – hogy is fogalmazzak – a kötöttségektől mentes életvitel eminens képviselőjét, Keleti Györgyit zsűritaggá tenni egy, leginkább a kamaszok által nézett és kifejezetten fiatal versenyzőkkel felvonuló kváziszépségversenyben? Hiszen egy tehetségkutatón az ifjú titánok vonulnak fel a szakma kiváló, még aktív vagy tisztességben megőszült képviselői előtt, és az utóbbiak szakmai tanácsokkal, értékeléssel látják el az előbbieket. De… de egy tizennyolc éves lány pontosan miben is vegyen példát Keleti Györgyitől, mit kellene megtanulnia tőle? Nem költői a kérdésem, igenis komolyan érdekel, hogy a műsor készítői az említett hölgyet mely tulajdonságai alapján választották ki a feladatra.

Még érdekesebb, ha egy műsorban az évadok során rotálódnak a zsűritagok, hol egy-két szereplő, hol a teljes gárda lecserélődik. Néha ez így helyes: a Csillag születik első zsűrije sajnos kifejezetten kontraproduktív volt. Az még hagyján, hogy – valamiféle vélt elvárásnak megfelelni igyekezvén – Magyarország egyik legkiválóbb dzsesszénekesnője, Falusi Mariann hatszor elnézést kért, mielőtt egy kivételes alkalommal meg merte mondani Kovácsovics Fruzsinának, hogy bizony, azért voltak itt hamis hangok is. Lelke rajta, aki fizet, az röcögtet – nyilván nem Simon Cowell szerepére szerződtették. Amikor viszont Fábry Sándor először ránézett a már akkor is 15 éves (!) Utasi Árpira, és rámondta, hogy ő bizony egy igen helyre LEGÉNYKE, nos, azzal egyszerre dőlt el a szerencsétlen sorsú kamasz fiú és a műsor jövője is. Amikor utolsóként értékelő zsűritagként utólag lapozta át a pontozólapját tízesre, mivel szerinte a többiek túl keveset adtak Árpinak, és ezt nem lehet megtenni ezzel a legénykével, akkor valójában a zsűri székéből átült az SMS-ező néző foteljébe. Márpedig ez a legrosszabb, amit a zsűri tehet, ez húzza árokba a szakmai értékelést.

Bölcs és szakmai döntés volt az RTL Klubtól, hogy a második évadra inkább a teljes zsűrit lecserélték. Végre releváns értékelések, szakértői vélemények, szerepzavaros drukkolás és antipátián alapuló pontozás helyett valódi ítészi megoldások. Nem véletlen, hogy a Csillag születik ma a legnézettebb műsor: ez a zsűri pont annyival jobb, amennyivel az első évadot veri az új sikerszéria. Tartsák meg őket!

A Csillag születik zsűrije Fotó: RTL Klub, Sajtóklub/Bársony Bence

Hasonlóan izgalmas volt a Megasztár zsűrijének átalakulása is. Az induló csapattal kapcsolatban sok kérdés nem merülhetett fel: Soma, Pély Barna és leginkább Presser Gábor muzikalitása, zenei képzettsége vitán felül áll, Pierrot pedig jól tudta, mit lehet eladni a piacon (meg is bukott Tóth Vera első lemeze, amelyet a győztes nem vele készített), és Bakács Tibor kritikáinak is helye volt. Novák Péter zsűribe emelése egy másik szempontot, de továbbra is megfelelő nívót hozott. Az eddigi utolsó Megasztárban azonban Friderikusz inkompetens megszólalásai és Fenyő Miklós érdekes tanácsai („Krisztián, akkor én most elnevezlek téged Szving Tóninak”) egyaránt furán koppantak. Eszenyi Enikő pedig kiváló színésznő és rendező, de nem volt alkotórésze az elmúlt húsz könnyűzenéjének – Mester Tamás pedig megpróbálta, de nem igazán sikerült neki. És nem, a Fenyő Ünnepet celebráló exjampi sem a mai popzenét képviseli, nem, ne állítsunk mást. Mégis ők döntöttek arról, hogy például a kizárólag magyar nyelven, kizárólag musicaleket éneklő, végtelenül modoros Fekete Dávid döntős legyen, és essen ki az a Tabáni István, aki ma a Csillag születik-ben mutat kivételes formát.

A Megasztár-zsűri 2006-ban… Fotó: Gálos Samu Mihály

…és 2008-ban Fotó: Schumy Csaba

Magyarországon a zsűri könnyű helyzetben van, őket ugyanis már nem zsűrizi senki. Diszkrecionális döntések, sokszor ötletszerű (ki ér rá, ki mutat jobban, kivel van szerződése a tévének) szempontok alapján felkért tagok és megkérdőjelezhető értékelések. Egy biztos: sokszor annak a jó, aki időben kiesik, és aki a szakma tisztelete mellett sem esik hasra a zsűritagok előtt.