Az allergia valamilyen anyaggal szembeni túlérzékenység, amely kellemetlen tüneteket – például nehézlégzést, orrfolyást, szénanáthát, kötőhártya-gyulladást, bőrkiütést – okoz. Tízmilliók szenvednek tőle a világban. Magyarországon potenciálisan körülbelül kétmillió ember allergiás – ez azt jelenti, hogy aki például a parlagfűre érzékeny, az csak akkor beteg, amikor a parlagfű virágzik. Jó hír, hogy a gyerekkorban észlelt allergiák felnőttkorra csökkenhetnek, megszűnhetnek. A felnőttkoriak viszont nem, vagy csak nagyon ritkán múlnak el.
– Az allergiás nátha a lakosság legalább tíz százalékát érinti; egyes statisztikák szerint a világ népességének tizenöt-húsz százaléka szenved – időszakosan vagy folyamatosan – ettől a betegségtől – magyarázza dr. Szilágyi Ibolya allergológus szakorvos. – Ha az allergiás nátha időszakos, szezonális allergiának nevezzük, amely csak meghatározott időre szól, és bizonyos pollen vagy pollenek (virágpor) jelenlétéhez kötődik. Tehát ha valaki valamely fa, fű vagy gyom pollenjére allergiás, csak akkor szenved a betegségtől, amikor ez a levegőben van. Amint vége a pollenszezonnak, az illető allergiás náthája is megszűnik. A probléma már gyerekkorban jelentkezhet, három-négyéves kor körül is, bár az utóbbi időben azt látom, hogy a betegség korhatára egyre inkább kitolódik: nagyon fiataloknál, illetve hatvan-hetvenéveseknél is megjelenhet első ízben. Tízéves kor fölött jelentkezik nagyobb százalékban a betegség, és húszéves kor körül éri el a csúcsot. Ezután a negyedik-ötödik évtizedig ugyanabban a stádiumban maradhat a betegség, kisebb hullámzásokkal. Idősebb korban enyhülhetnek a tünetek. A betegség másik formája az egész évben tartó allergiás nátha, amit például házipor-atka idézhet elő – mondja a doktornő.
Nem megfázás, hanem túlérzékenység
Az allergiás nátha nem jár lázzal, jellegzetes tünetei közé tartozik a tüsszögés és a vizes orrfolyás. A megfázásos nátha általában két héten belül lezajlik, ám az allergiás nátha tünetei ennél tovább is gyötörhetik a beteget.
– Ha az egyszerűnek gondolt nátha elhúzódik, ha viszketés társul hozzá, illetve ha valaki krónikus köhögéstől, krónikus orrdugulástól vagy krónikus orrmelléküreg-gyulladástól szenved, akkor érdemes arra gondolni, hogy a tüneteket allergia okozza – magyarázza Szilágyi doktornő.
A szezonális allergiásokat ebben az időszakban többek közt a mogyoró, az éger, a kőris, a nyírfa, a fűzfa, a tölgy, a platán és a pázsitfű pollenje kínozza. Az allergiát okozó pollen bőrpróbákkal kimutatható, és a betegek gyógykezelésénél általában antihisztaminokat használnak. A szezonális allergiás reakcióban a hisztamin nevű vegyület vesz részt, s a szer e vegyület felszabadulását gátolja. Fontos, hogy aki bizonyítottan allergiás, az a gyógyszeres megelőzést a pollen szezonja előtt elkezdje, mert így a tünetek jelentkezése kivédhető.
– Az allergiás hajlam veleszületett készség, amelyet a környezeti tényezők mellett az ember lelki és testi állapota befolyásol – teszi hozzá szakértőnk. – Az elmúlt két évtizedben megduplázódott, vagy akár meg is háromszorozódott az allergiás náthások száma, amiért a környezeti tényezők, a megváltozott életmód és a betegek testi-lelki kondíciója egyaránt felelős lehet, hiszen tudjuk: az allergia gyakran érzelmi stresszt követően jelentkezik. A jelenleg forgalomban lévő gyógyszerekkel a tünetek befolyásolhatók, ám az allergiás nátha végleges, teljes és tartós gyógyítására egyelőre nincsen gyógyszer. Az életmód- és étrendváltoztatás, illetve bizonyos táplálék-kiegészítők alkalmazásának hatására esetenként antihisztaminok szedése nélkül is tünetmentessé válhatnak a betegek.
|
Csökkentsük a panaszokat! * Napközben gyakrabban mossunk kezet és arcot, esténként pedig ajánlatos kiöblíteni a hajat! * Ruháinkat ne szárítsuk a szabad levegőn! * Kocsiban ne húzzuk le az ablakot, hanem pollenszűrőt és légkondícionálót használjunk – így akár harminc-negyven százalékkal is csökkenhetnek a panaszok. A házipor-atka allergiában szenvedők a hálószobájukra fordítsanak fokozott figyelmet, hiszen az atkák tápláléka az elhalt bőr- és szarupikkelyek. Az atkák szaporodásához 65-80 százalékos páratartalom szükséges, ezért ne párásítsunk erősen a hálóban, és a matracon legyen olyan huzat, amely nem ereszti át az atkákat! * Az ágynemű ne legyen műszálas, mindig 60 °C-on mossuk! * A párnát, paplant, ne béleljük tollal! * A falra ne kerüljön szőnyeg, falvédő, a hálóban gyakrabban mossuk a függönyt, és ne tartsunk ott könyveket! Ahol kisebb az esély… Ha az egyik szülő allergiás, a gyermek 40-50 százalék valószínűséggel lesz túlérzékeny, ha mindkét szülő allergiás, akkor 60-80 százalék az esélye az allergiára. Falun élő gyerekek ritkábban lesznek allergiásak, mint a nagyvárosiak, mert a szervezetük gyakrabban találkozik jótékony baktériumokkal, amelyek érlelik az immunrendszert. Tehát nem baj, ha egy gyerek több apró fertőzésen esik át! Megfigyelték, hogy a többgyermekes családokban is ritkább az allergia és az asztma előfordulása. Szakértőnk tanácsai * Együnk sok idényzöldséget és -gyümölcsöt, vagyis mindig azt ami éppen megterem az országban! * Fogyasszunk sok almát és sárga színű gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonából készült ételt, probiotikumot, valamint C- és E-vitamint, és egyéb antioxidánsokat, ómega-3 zsírsavtartalmú ételeket, halakat! * Kerüljük a margarin, az ipari zsírok, tartósítószerek, a cukrozott üdítőitalok fogyasztását! * A vidéki környezet, az állatokkal való kontaktus többnyire jó hatású. * Ne dohányozzunk, kerüljük a kipufogógázok belélegzését, és tartózkodjunk sokat tiszta levegőn! Keresztallergiák Bizonyos allergének szerkezete hasonlít egymásra, és a hasonló allergénekre hasonlóképpen reagálhat a szervezet – ez a keresztreakció. Az allergének hasonlósága miatt keresztreakció léphet fel egyes pollenek és bizonyos élelmiszerek között:
Végül, de nem utolsósorban… a kiváltó ok avagy még mire lehetek allergiás?
Parlagfű – görög- és sárgadinnye, paradicsom, uborka, banán Fekete üröm – zeller, répa, fűszerek Nyírfa – mogyoró, cseresznye, kömény, kapor, őszibarack, alma Pázsitfüvek – gabonafélék Házipor-atka – rákfélék |
Még több az e heti Nők Lapjából:
