A veszteséget többnyire a sors büntetéseként éljük meg, és sokszor tesszük fel a kérdést önmaguknak egy trauma után: „Miért éppen velem történt ez?” Igaz ugyan, hogy a válság erősen igénybe veszi az embert, de egyben lehetőség is. A pszichológia régóta tudja, hogy a szorongás önmagában nem rossz dolog, kis dózisú szorongásszint ösztönöz arra, hogy kikerüljünk a nehéz helyzetből. A válsághelyzetet elemeire kell bontanunk, és megnéznünk részletesen, milyen lehetséges lépéseket tehetünk. Erre felállítunk egy megoldásverziót. Ha mindig csak apró lépésekkel kell kontrollálnunk a bizonytalannak ígérkező jövőt, akkor az visszaadhatja a nyugalmunkat. S még valami: aki már töbször megbirkózott egy válsághelyzettel, annak később már könnyebben megy.
Szűcs Tünde, 43 éves
Tünde legnagyobb álma vált valóra, amikor saját fodrászüzletet nyitott, ám egyik reggel úgy ébredt, hogy nem lát: retinaszakadást diagnosztizáltak nála. Összesen 15 operációra volt szükség, hogy visszanyerje a látását. Amikor azzal szembesült, hogy talán nem végezheti többé munkáját, valami egészen újat kellett kitalálnia. Akkoriban vetítették a Csokoládé című filmet. Ebben az időszakban Tündének is az édesség jelentette a reménysugarat. Két éven keresztül – amíg a műtétek zajlottak – belevetette magát abba, hogy megismerje a különböző csokoládéfajtákat, feltérképezte a beszerzési utakat, és a fodrászat egy részét fokozatosan csokoládébolttá alakította. Közben nem tett le teljesen a fodrászatról sem, a hajakat „emlékezetből” vágta, így is sikerült, és a csokirészleg is gyorsan népszerű lett. „A csokoládéüzlet új és varázslatos világot nyitott meg előttem. Ráébredtem, hogy a fodrászatot valójában nem én választottam, noha máig imádom. És hogy nem lehet úgy leélni az életet, hogy ne az álmaim után menjek.”
Tomsits Tímea és Hanák Andrea, 41 évesek
„Ami nekem krízis, az Andinak is az, hiszen 14 éves korunk óta a legjobb barátnők vagyunk” – kezdi történetüket Tímea. Andrea korábban az építészszakmában dolgozott, Tímea egy magazin főszerkesztőjeként hívta a médiába dolgozni, mert úgy gondolta, barátnője tehetséges képszerkesztő lesz. Öt évig dolgoztak együtt, ám a válság miatt Timi pozícióját átadták a cégen belül valaki másnak. „Az első három nap elég fájdalmas volt. Ennyi idő alatt emésztettem meg, hogy hiába dolgoztam jól, véget ért. Úgy éreztem, nem tartozom sehová. Hogy megszabaduljak a nihil érzésétől, elkezdtem beosztani az időmet” – emlékszik Tímea. Andrea továbbra is a lapnál dolgozott, ám a válság miatt idén januárban őt is elbocsátották. Amikor ő is állás nélkül maradt, szinte magától értetődő volt, hogy közös vállalkozásba kezdenek: kiadvány- és webszerkesztést végző céget indítottak be. „Úgy gondoltuk, amíg működik, szívesebben dolgozunk önállóan, és a magunk urai leszünk – így Timi. – Az első komolyabb megbízást jól teljesítettük, és az a munka hozott egy másikat is, reméljük, hogy ez így lesz továbbra is.
Ha elkezdesz félni, minden kicsúszik a kezedből. A szorongás romboló energia. Másfelől sok év alatt az ember jól használható kapcsolati tőkét építhet ki. Mindig jön valami, ami kivezet a káoszból” – mosolyog Timi, és Andreával egymás mellett ülve valóban erősnek tűnnek.
A Marie Claire júniusi száma mellé Swarovski kristállyal díszített Cango & Rinaldi tatoot adunk ajándékba.  Keresd az újságárusoknál!
|
