Magyarországon sokkal többen, sokkal több háziállatot tartanak, szaporítanak, mint amennyire a felelős állattartói bázis igényt tartana. Ezért sok kisállatot külföldi busás haszon reményében, illegális módszerekkel csempésznek ki az országból. Nem ritka, hogy útközben se élelem, se víz nem áll a hosszú úton rendelkezésre. Nem ritka, hogy élve csak a csempészett állatok töredéke jut el a célállomásig. A busás haszon miatt a bűnözőknek még így is megéri az üzlet.
Magyarországon a 2004. évi X. törvény szerint bűncselekmény az állatkínzás. Bűncselekménynek számít állatokat elhagyni, kitenni, vagy számukra nem indokolt fizikai – lelki szenvedést okozni. Magyarországon állatkínzásért akár 3 évig terjedő börtön is adható. Sajnos a bíróságok a szigorú büntetési tételeket nem alkalmazzák.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület szeretné elérni, hogy a felelőtlenül szaporított kisállatok számának csökkenésével a jelenlegi nagy állattartói probléma is kisebbé váljon. A folyamatokhoz szükséges lenne a lakosság környezettudatos gondolkodásmódjának megteremtése, illetve a szigorúbb büntetési tételek alkalmazására is.
A bűncselekmények mindennaposak, az állatvédők egy konkrét eset miatt szólaltak fel újra az állatkínzások ellen. A szigorúbb büntetések mellett érvelő szervezet megdöbbenéssel fogadott egy hírt, miszerint Magyarországról egészségügyi és úti okmányok nélkül, rossz körülmények között, víz és élelem nélkül, részint apró ketrecekbe zsúfolva szállított kutyakölyköket foglaltak le az olasz hatóságok az olasz-szlovén határon Triesztnél. Egy személyautóban 25, még a szállítható kort sem elért kiskutyákat találtak.
Az állatkínzások miatt kiszabható büntetésekről és a kisállatok sorsáról Seres Zoltánt, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnökét kérdeztük:
– Milyen szigorításokat vezetne be az Egyesület?
Az állatok tenyésztése / szaporítása jelenleg nem ellenőrzött, bárki szabadon folytathatja. Szigorúbb nyilvántartás kellene, esetleg végzettséghez köthetővé lehetne tenni a kisállatok tenyésztését. Az illegális kutyaszaporítók feltehetően megélhetésből folytatják a feketekereskedelmet. A rendőrség az állatkínzást, mint bűncselekményt nem kezeli kellő szigorral. A bíróságok az ítéletek hozatalaikor törekedhetnének a maximálisan megadható büntetések kiszabására, az állatvédők állatkínzásos esetekben a szigorítást szorgalmazzák.
– Hogyan lehetne a lakosság környezettudatos gondolkodását megteremteni?
Az állatvédők a felelős állattartásra ösztönzik a lakosságot. A pozitív mintateremtés, a körültekintő – racionális gondolkodásmód, a környezettudatos élettér kialakítása révén előbbre jut az állattartási kultúra magasabb szintre emelése is. Mivel az állatkínzási esetek a lakosság otthonai körül képződnek, a megoldást is mindenkinek a saját háza táján kell megindítania.
– Mi történik a hírben szereplő, Triesztnél megtalált kisállatokkal? Hová kerülnek? Ki viseli gondjukat?
A hatóság által lefoglalt állatok (ha bűncselekmények részét képezik) bűnügyi bizonyítékként karanténba kerülnek. Ilyenkor 1-1 állatmenhelyet (vagy ebrendészetet) kér meg a hatóság, hogy alvállalkozóként tartsa rendben az állatokat, és ha szükséges, részesítse orvosi ellátásban, vagy egyéb életmentő – életben tartó tevékenységet végezzen.
– Magyar állatrendőrség kellene?
Az Orpheus Állatvédő Egyesület évek óta szorgalmazza a helyi gyepmesteri telepek reformprogramját. Ez azt tartalmazná, hogy a régi / elavult telepekből az állatvédelmi reformprogram részeként ebrendészeteket / állatrendészeteket alakítanánk ki, akik a hivatalokkal együttműködve az állatok védelmén, az állatok megmentésén dolgozhatnának. Az Orpheus Szeged városban sikeres mintaprogramot hajtott végre, a régi sintértelepből megreformált ebrendészetet fejlesztett ki, melyet 2006 óta folyamatosan fejleszt. a telep állatvédelmi weblapja a www.ebrendeszet.zug.hu siteon található.
