Mi az álom?
Álmodni fél siker a céljaink felé vezető úton.
Pontosabban negyed siker. A következő negyedet a megértésük adja, a rákövetkezőt pedig az, hogy beforgatjuk az álmainkból tudatosított dolgokat az életünkbe. Az álmaink ugyanis nem oldanak meg helyettünk semmit. Nekünk maguknak kell lépnünk a céljaink érdekében. A célok felé vezető siker útján az utolsó negyed pedig a szerencse dolga, de ez már nem a mi hatáskörünk. Mi megtettük viszont, ami tőlünk telik.
Az álomnak van egy manifesztálódó „mese része”, és egy rejtett (latens) jelentése.
Fiziológiai értelemben az álom az alvás úgynevezett REM- (rapid eye movements – gyors szemmozgás) fázisában fellépő, az EEG által béta-, alfa- és théta-hullámokkal jelzett központi idegrendszeri aktivitás terméke. Egyrészt a többé-kevésbé összefüggő, belső hallucinációszerű érzékletek megszaporodása, másrészt a motoros reakciók erős gátlás alá kerülése, kikapcsolása jellemzi.
Mi az álomfejtés?
Az emberek leginkább a nappali tudat által, az érzékszervek segítségével észlelt dolgokat élik meg „valóság”-nak. Holott az álmok világa is a valóság része, a valóságban: alszunk és álmodunk. Az álmok kitágultabb tudatú létezéshez juttatnak minket.
Az álomfejtés tolmácsolás, melynek során az álom sajátos, képi, szimbolikus nyelvezetét „fordítjuk le” a hétköznapok gyakorlatias fogalmaira. Tehát az „éjszakai tudat” (az úgynevezett tudattalan) és a nappali, éber tudat közötti kommunikáció, dinamikus párbeszéd. Csupa érzelem és intuíció, kevésbé ész és egyértelműség. Lehetőség, hogy a megszokottól eltérően gondolkodjunk az életünkről, vágyainkról, szorongásainkról, elakadásainkról, viszonyulásainkról. A „fejtés” – ahogy a szó maga mutatja – egy szövetnek, a mi esetünkben az álomszövetnek a szálaira bontása, felfejtése. Valójában miközben fejtünk, folyamatosan szövünk is, egy szélesebb dimenziójú valóságot alkotunk, illetve tudatosítunk.
|
Az álomfejtés gyökerei *Az ősi ember egy másvilág, túlvilág tényét érezhette abban, hogy egyszerre aludt egy helyben és élte át (álmában) más helyszíneken a legkülönfélébb kalandokat. * Aszklépiosz az álmok segítségével gyógyított, és a tudását magától Hermész Triszmegisztosztól kapta. *Bár a középkor boszorkánysággal vádolta meg az álomfejtőket, ennek ellenére – a Biblia alapján – elfogadták, hogy olykor isteni sugallat érkezik az álmok segítségével. *A tudomány figyelme csak a 19. század végén, és leginkább a 20. században fordult az álmok felé. *Sigmund Freud (1856-1939), bécsi pszichiáter munkája 1900-ban jelent meg az álomelemzésről. Fő gondolata szerint az álmokban a – gyermekkorban – megtagadott, tiltott vágyak jelennek meg. Az álom megfejtését tehát a múltban keresi. Az álom képeinek szexuális jelentéseit emelte előtérbe. Így például a puska, dárda, toll pénisz-szimbólumok, míg minden, ami öblös, rejtett, sötét – így például egy női táska, alagút, barlang – vulva- és anyaméhszimbólumok. *Alfred Adler (1870-1937), Freud tanítványa szerint az embereket a hatalomvágy mozgatja, és ez tükröződik az álmaikban is. *Carl Gustav Jung (1875-1961), svájci pszichológus, filozófus, Freud tanítványa az álomelméletében az ember szellemi, spirituális rétegeire, vágyaira helyezte a hangsúlyt. Szerinte az álmok az álmodó jelenével, az álmodás körüli életeseményekkel vannak kapcsolatban, és a szerepük produktív, kreatív, előremutató. A kollektív tudattalan, valamint az archetípusok tanának kidolgozásával visszacsatolta a pszichológia tudományát az emberiség – mítoszokban rögzített – őstudásaihoz. |
Az álomfejtés módszere
Nem jó, ha a gyakorlatban valamiféle álomfejtő rendszer dogmáihoz ragaszkodunk, mert ez esetben nem a saját élő lélekigazságainkhoz fogunk jutni. Jó, ha tudjuk a különféle elméleteket, de ezek mintegy csak a háttérben legyenek, előtérben pedig mi magunk, a világra való nyitottságunkkal, az arra való rácsodálkozó képességünkkel, teljes emberi mivoltunkkal.
Bár valóban vannak a lélekben alapmintázatok, és ezeket rögzítik a mítoszok, mesék, mégis minden egyes emberben sajátságosan, egyedien jelentkeznek, tehát nem szabad az álmokat mechanikusan, uniformizált szimbólum-értelmezéssel fejteni. Az álomfejtés egyéni út, önnevelő munka, még akkor is, ha álomfejtő segítségét kérjük.
A lélekkel, álmokkal foglakozó szakembernek figyelnie kell arra, hogy az álmodó személye és az álom megfejtője két különböző személy, tehát ilyenkor két világ találkozik és hat egymásra, ami mindenképpen következményekkel jár mindkét oldalon. Ajánlatos az óvatosság. Inkább kérdeznie jó az álomfejtés során, hiszen nem a saját álmunkat, hanem másik emberét elemezzük.
Hihetünk-e az álomfejtésnek?
Se alá, se túl ne becsüljük! Egy bizonyos: a használatával több szempontú rálátásunk lesz az életünkre, és ez főképp akkor nagy segítség, ha a logikus, nappali gondolkodásunkkal elakadtunk valamiben. Sok kutatót, feltalálót segítettek így megoldáshoz az álmaik.
Ha elkezdünk dolgozni az álmainkkal, idővel változni fognak körülöttünk az élet dolgai, életünk fontos szereplői. Ezt nem elhinni, hanem kipróbálni kell!
Minden álomban van mit elemezni?
A legtöbb álom az elmúlt napok eseményeit elénk sodró, újrajátszó álom.
Ezekben még egyszer átfuttatjuk a nappal velünk történteket, a hallott, látott dolgokat, nagy szerepük van tehát a „lelki emésztésben”.
A nagy álmokban viszont igen fontos beavatást, illetve tanítást, üzenetet kapunk – odaátról – magunkról, a világról.
Erőteljesen megmaradnak bennünk, még évek múltán is fel tudjuk idézni őket. Sőt az esetben, ha jósló álmok voltak, és például sok év múlva megtörténik az az esemény, amelyet az álmok előre megjósoltak, a megtörténtek hatására pillanatok alatt beugrik a tudatunkba, hogy „Jé, de hiszen ezt én megálmodtam már jóval régebben!”
A nagy álmok esetében különösen erősen érezzük, tudjuk, hogy a létünk szempontjából fontosak: jelentős dolgot, sorscsapásokat, nagy szerencsét jósoltak, betegséget diagnosztizáltak, figyelmeztettek minket valami igen fontos eseményre, egy emberrel tartott kapcsolatunkra, önismereti tükröt tartottak elénk, sőt az úgynevezett sámánálmok akár az egész közösség, emberiség, univerzum sorsával kapcsolatban mutatnak meg kiemelkedő történéseket.
Hogyan jegyezzük meg az álmunkat?
Esténként készíts oda az ágyad mellé papírt, tollat, és az elalvás előtti percekben mondd, hogy szeretnél másnap reggel emlékezni az álmaidra!
Reggel, amikor felébredsz, ne pattanj ki azonnal az ágyból, hanem merengj egy kicsit! Így bevillan majd egy-egy kép, szó, szín, és ezek segítségével visszahúzható, -hozható az egész álommese.
Ha sietsz valahová, akkor legalább a kulcsszavait, legfontosabb részleteit (például barátnőm, zöld kabát, tengerpart) írd le, hogy a napi teendők ki ne töröljék az emlékezetedből. Amikor tudsz rá egy kis időt szakítani, jegyezd le őket, esetleg néhány részletet könnyebb rajzban kifejezni.
Hogy elemezhetjük álmainkat mi magunk?
*Higgyünk benne, hogy van valamiféle értelmük, üzenetük, és segíthetnek életproblémáink feloldásában.
*Figyeljük mindennapjaink és az álmok összefüggésrendszerét (a napi események, gondolataink, ránk ható dolgok)!
*Jó, ha írunk-rajzolunk álomnaplót. Az álomkép ugyanis elszáll, vagy esetleg hiányosan, hibásan marad meg, a leírt-lerajzolt azonban pontosan megmarad, így később is fellapozható.
Rossz úton jár az, aki azt hiszi, hogy bárki álma egy általános recept alapján megfejthető. Senki más nem jár az álmodó belső lélekútjain, csak ő maga.
Egy adott álom megfejtése tehát mindig egyéni. Az álom önmagunknak feladott levél önmagunkról. Az egyetlen célravezető irány, ha azzal a kérdéssel kezdjük az álmunk megfejtését, hogy:
Mit jelent az álmom nekem, a megálmodójának? Mit üzen nekem magamról, az életemről?
Alapszabály tehát: álmot álmodó nélkül megfejteni nem lehet. Szükséges az élettörténeti háttér ismerete, az álomgazda személyes asszociációinak a figyelembevétele. Az a fontos, hogy magának az álmodónak mit jelent az álma, milyen érzések, emlékek törnek fel belőle.
Milyen a jó álomszótár?
Nem pontosan és direktben közli Veled, hogy ezt és ezt jelenti az álmod, hanem elkezd Veled beszélgetni. Továbbgondolkodásra, asszociálásra késztet. Legalább három szinten tárja eléd a „megfejtést”:
1. Alapszintű jelentés: az álomelem legáltalánosabb értelmezését adja.
2. Lélekszintű jelentés: személyesebb jellegű, az álmodó lelkében mozgó érzelmi, akarati, gondolati folyamatokat szólítja meg, rávilágít az álmodó mindennapjaival való összefüggésekre.
3. Szellemi szint: a mesék, mítoszok, hitek, vallások világa, mindaz, amit az emberiség a transzcendens világokról megtudott.
Ha megfejtettük álmunkat…
Az álmunk tartalmaival, jelképeivel való belső beszélgetést egészen addig érdemes folytatni, amíg egy úgynevezett aha!–élmény be nem lép. Aha, most megvan; nahát, hogy ezt jelenti; hihetetlen, de mégis igaz! – valami ilyesmit érzünk, sejtünk ennek az élménynek a jelentkezésekor. Az aha!-élményt mindig érzelmi átélés kíséri.
Ne nyesd le a madár szárnyát!
Bár ebben a kis füzetben magában is sokszor szerepel a „fejtés”, meg az „elemzés” szó az álmokkal kapcsolatban, mégis szólnunk kell arról, hogy a legnagyobb baj, amit elkövethetünk, amikor az álmainkkal foglalkozunk, az az, ha „szétanalizáljuk”, szétcincáljuk őket elemeikre. Ez esetben ugyanis úgy járhatunk, mint az a tudós, aki rá akar jönni a repülés titkára, és e célból ízekre szed egy madarat. Nézegesd álmaidat, merengj rajtuk! A merengésben aztán előbújnak gondolatok, képek, asszociációk. Ezek az igaziak. Ne hessegesd el őket, akármilyen butácskának, esetlennek is tűnnek olykor! Jó felé jársz ahhoz, hogy megértsd, mit üzen az álmod Neked, Magadról.
