Sajnos a kérdést célszerű inkább úgy feltenni, hogy miként lehet a kevés valódi, komoly ajánlatot kiszűrni a temérdek kamu közül. Az internet és a hirdetési lapok nem szűkölködnek olyan ajánlatokban, amelyeknél könnyű otthonról végezhető munkáért ígérnek akár több százezer forintos fizetést. Ez már önmagában gyanút kell, hogy keltsen, mivel az a kevés tisztességes cég, aki fizet a távmunkásoknak, meglehetősen szűken méri a pénzt. A helyzet az, hogy jelentkező van bőven, így például egész nap folyamatosan végzett monoton adatrögzítési munkával sem nagyon lehet havi 100-120 ezer forint felett keresni. Persze aki komolyan hajt és gyorsan dolgozik, fölé mehet, hiszen teljesítménybér van, csak az számít, hogy ki mennyi munkát ad le határidőre.
Az ilyen legális és fizetett melókra főképp ismerősök útján lehet szert tenni, illetve különböző okokból kifolyólag gyakran a cégek korábban bejárós munkatársai állnak át a távmunkára – persze őket jobban meg is fizetik. Ez a legjobb eset, de sajnos aki a nulláról indulva keres, lépten-nyomon csalókba botlik. Elterjedt módszer, hogy a jelentkezőtől egy kisebb (általában 1-2 ezer forintos összeget, illetve felbélyegzett válaszborítékot) kérnek, amiért részletes tájékoztatást ígérnek. Ebben újabb, már nagyobb összegek befizetését várják el, meglebegtetve a teljesen irreális későbbi jövedelmi lehetőségeket. Alapszabály tehát, hogy fizetni a munkáért nem szabad. Aki komolyan gondolja, hogy távmunkást alkalmaz, minimum személyesen meg akarja ismerni és szerződést köt vele.
Ha valaki nem kér pénzt, hanem azonnal munkát küld, az is gyanús, de akinek van ideje, esetleg elvégezheti az első adagot, míg kiderül, lesz-e fizetség a végén. Az olyan ígéreteknek viszont semmiképp sem szabad bedőlni, hogy majd egyben, pár hónap múlva érkezik a nagyobb összeg.
Végül, mindenképp érdemes az interneten rákeresni a kínálkozó lehetőséggel kapcsolatos információkra. Sokatmondóak a fórumokban, blogokban fellelhető hozzászólások, de a nevenincs munkakínáló cégek adatainak sem árt utána nézni. Sose felejtsük el, hogy becslések szerint a netes távmunka-hirdetések 90 százaléka is sima csalás lehet.
