1. Mi legyen az útipatikában?
A rendszeresen szedett gyógyszerek, hogy nyaralás alatt ezért ne kelljen orvoshoz fordulni. Fájdalom- és lázcsillapító, görcsoldó, hányinger elleni szer, széntabletta. Fertőtlenítőszer, sebhintőpor, sebtapasz, allergia ellen kalcium-pezsgőtabletta. Egy-két fásli bokaficam esetére.
Tipp: Aki nem bírja a busz, az autó sokáig tartó zötykölődését, fél órával indulás előtt vegyen be hányinger-csillapító tablettát. Új, ismeretlen gyógyszert ne a nyaraláskor próbáljunk ki!
2. Vizet csak palackból!
Az úgynevezett utazóhasmenés fertőzést követően alakul ki: a vezetékes víz ugyanis nem mindenütt alkalmas fogyasztásra. Az ilyen hasmenésre nem érdemes antibiotikumot szedni, mert az ronthat a helyzeten, hiszen így krónikusan a szervezetben megmaradhat a baktérium. A széntabletta azonban megoldja a problémát. Viszont hasmenés esetén gondoskodni kell a folyadék és a só pótlásáról! Megelőzhető a kellemetlenség, ha csak palackozott vizet iszunk, és “veszélyes” helyeken forralt vízzel mossuk a gyümölcsöt, vagy csak hámozott zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk.
3. Naptejet még árnyékban is!
Nyáron is kaphatunk olyan betegséget, amelynek kezelésére antibiotikumot rendel az orvos. Ha az antibiotikum-kúra egybeesne a nyaralással, hívjuk fel erre a kezelőorvos figyelmét, ugyanis bizonyos tabletták szedése fokozott fényérzékenységgel jár, vagyis tilos a napozás! Ha ilyenkor napra megy a beteg, kiütések, vörös foltok jelenhetnek meg a bőrén, csúnyán leéghet, továbbá maradandó fényérzékenység is kialakulhat! Ezek a gyógyszerek szükség esetén helyettesíthetők másfélékkel, amelyek szedésekor nem tiltott a napozás.
Akinek pigmentált a bőre, sok anyajegye van, nagyon óvatosan napozzon! A körülírt, sötét anyajegyekben az erős nap káros folyamatokat indíthat el. A fényhatás, amely életünk során ér bennünket, összeadódik a bőrben: annak szerkezeti elemei “emlékeznek” a tavalyi, de még a tíz-húsz évvel ezelőtti leégésekre is. Kiszámították, hogy egy ember az élete során kapott napfénymennyiség felére tizennyolc éves kora előtt tesz szert. A gyerekek megóvása a szülők feladata, ne hagyják a kicsiket fényvédelem nélkül a napon! A ruha véd a fénytől, ahogyan a napozókrémek is, de délelőtt 11 és délután 3 óra között nem szabad a tűző napon tartózkodni senkinek! A fényvédő naptej használata reggeltől estig, még az árnyékban is javasolt. A legjobb védelmet az 50+-os szerek adják, és ezek használata mellett is le lehet barnulni, viszont védenek a káros UV-sugárzástól.
Tipp: Hogy kiknek tesz jót a mértékletes napozás? A pattanásos, a szeborreás bőrűeknek, a gyerekkori ekcémásoknak, a pikkelysömörben szenvedőknek, különösen, ha ehhez tengervíz és tengerparti levegő társul.
4. Legalább két liter folyadék naponta!
A fejre irányuló, erős napfény napszúrást okozhat, amelynek tünete szédülés, fejfájás, hidegrázás és láz is lehet. Tűző napon viseljünk világos sapkát, kalapot, vagy húzódjunk árnyékba! Aki napszúrást kap, zuhanyozzon le hideg vízzel – a hűvös vizet folyassa a fejére is -, ha lehűlt, vegyen be két aszpirint, és feküdjön le egy hűvös sötét szobában! Ha a panaszok másnapra sem múlnak, orvoshoz kell fordulni.
Főleg az időseket és a kisgyerekeket, de a kevés folyadékot fogyasztó fiatalokat is veszélyezteti a kiszáradás. Megfelelő mennyiségű víz fogyasztása nélkül nem szabad napozni. A kiszáradás első tünete lehet a hányinger, a fejfájás, émelygés. Ilyenkor azonnal inni kell – de semmiképpen sem alkoholt! Napi két-két és fél liter folyadék fogyasztásával még a kánikulában is megelőzhető a kiszáradás.
Tipp: Az optimális az volna, ha minden felnőtt annyiszor fél deciliter vizet inna naponta, ahány kilogramm.
5. Ne vidd túlzásba a kagylóevést!
Előfordul, hogy bizonyos ételek fogyasztása után gyomorproblémákkal, hasmenéssel társulva borítja el a testet csalánkiütés. Ez általában a szervezet túlérzékenységi – allergiás – reakciója. Vannak, akik a tengeri herkentyűkre allergiásak, és amikor rákot, homárt kóstolnak, akkor gyomorpanaszokat és csalánkiütést tapasztalnak. Ez az állapot nagyon súlyossá válhat, ezért ajánlott orvoshoz fordulni. Ha megduzzad az arc, a nyak, ha nyelési nehézségek lépnek fel, azonnal mentőt kell hívni! Enyhébb panaszok esetén érdemes egy pohár vízben feloldani egy 500 milligrammos kalcium-pezsgőtablettát, és meginni.
A tenger élővilága gyönyörű, de ne érintsük meg a vízben élő halakat, tengeri élőlényeket! Bizonyos halak, medúzák az érintéskor mérget bocsátanak ki, és fájdalmas seb, csalánkiütés, esetleg rosszullét, magas láz követheti a “találkozást”. A medúzacsípést követő láz, rossz közérzet esetén forduljunk orvoshoz! Ugyanez vonatkozik azokra is, akiket darázs csíp meg, és a csípést követően allergiás reakciót (kivörösödést, nehéz nyelést, az arc vagy a nyak duzzadását) tapasztalnak. Ha csak viszket és fáj a csípés helye, akkor a “hűtőzselés” krémezés, illetve a jeges borogatás adhat enyhülést.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönetet mondunk dr. Salamon Ferencnek, a Szent János Kórház belgyógyász főorvosának.
