Résztvevők: Szendi Gábor pszichológus, Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Forgács Attila szociálpszichológus, a Corvinus Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója és Kurucz Adrienn a Nők Lapja Egészség képviseletében.
 |
| Szendi Gábor |
NLE: Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk itt az asztal körül, hogy a civilizációs betegségek legfőbb oka a nyugati életmód, ezen belül is a helytelen táplálkozás. De nem gondolkodunk egységesen arról, hogy mit kellene, pontosabban mit nem kellene ennünk egyáltalán.
Sz. G.: Az embernek táplálkozási szempontból is van evolúciója. Egyfajta étrendhez alkalmazkodtunk két és fél millió éven át, és nem tudunk káros következmények nélkül áttérni egy másikra töredéknyi idő alatt. A bizonyíték: a ma élő természeti népek, akik táplálkozásukban az ősi mintát követik, tehát húst, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, sokkal egészségesebbek, mint mi.
F. A.: Beszélhetünk-e egységes paleolit táplálkozásról? Hatalmas változások sorozata a kőkorszak, evés szempontjából is, ezt mutatja elődeink fogazatának folyamatos átalakulása. Ma pici, vegyes táplálkozásra alkalmas fogaink vannak. Túl nagy szabadsága van egy szerzőnek abban, hogy a több százezer év melyik időszakát tekinti „paleotáplálkozásnak”.
Sz. G.: Ez igaz, de a már említett, ma is kőkorszaki módon élő törzsek jelentik az egyértelmű példát. Ők csak a természet nyújtotta táplálékokat fogyasztják – és egészségesek.
 |
| Kurucz Adrienn |
NLE: A civilizációs betegségek miért csak most jelentkeztek, leginkább a huszadik században, ha kenyeret, babot, tejet már több ezer éve fogyasztunk?
Sz. G.: Az állattenyésztés és a gabonatermelés durván átalakította étrendünket, de hatása valóban csak most jelentkezik látványosan, mert a korábbi korok embere nem fogyasztott akkora mennyiségben a káros ételfélékből, mint mi.
F. A.: A középkorban mást sem ettek a tömegek, mint kását: gabonát, jobb napokon tejjel. A főemlősök ritkán esznek húst. A kőkorszak hajnalán szokott rá az ember a húsra. A paleo diéta kalóriaforrásaink hetven százalékát tiltja, betartásával nemcsak lefogyna, hanem ki is halna fajunk. A népesség hatoda éhezik, kétmásodpercenként éhen hal egy gyerek. Nekik más álmuk sincs, mint egy szelet életmentő kenyér tejjel.
Sz. G.: Hogy lenne halálos az, amin két és fél millió éven át éltünk?
NLE: Gábor, nyugodt szívvel ki meri jelenteni, hogy a gyerekektől megvonható a tej, a gabona, a hüvelyesek – mindaz, amiről azt mondják, létszükséglet?
Sz. G.: Igen, állításaimért vállalom a felelősséget. A könyvem nem prófécia, hanem a nyugati étrend tudományos kritikája.
 |
| Antal Emese |
A. E.: Ne felejtsük el, hogy kutatás rengeteg van, sokszor egymásnak ellentmondó eredménnyel. Nincs olyan élelmiszer, amelyikről ne írták volna le valakik, valahol, hogy egészségtelen. Mi, dietetikusok az úgynevezett bizonyítékon alapuló orvoslást fogadjuk el hitelesnek. Egy kétéves gyereknek ennek alapján nagy hiba volna paleolit étrenden élnie.
Sz. G.: A bizonyítékokon alapuló hivatalos orvoslás tele van hamisítással.
A. E.: Ez összeesküvés-elmélet.
Sz. G.: Semmelweisnek is ezt mondták. A könyvem vitairat, nem rögeszme.
F. A.: A tudománynak nagy szüksége van másként gondolkodókra, mivel a fejlődés ütközések sorozata. Abban azonban nem hiszek, hogy hamisítások sorozatán alapulna az akadémikus orvoslás. A társadalomnak is van immunrendszere. Jogászok állnak perre készen. Ha az újkori táplálkozás károssága kutatásokkal bizonyítható, akkor, Gábor, be kell perelni a tej-, gabona- és gyógyszeripart, hiszen szándékosan, az adatok elhallgatása mellett mérgezi az embereket. Nem írják rá a tejes dobozra, hogy halált okoz…
Sz. G.: Jó vicc…
 |
| Forgács Attila |
F. A.: Ez nem vicc. Ha bizonyítható, hogy a tej és a gabona megrövidíti az életünket, akkor kötelező perelni.
Sz. G.: Itt nem a tejipar tudatos rosszhiszeműségéről van szó, hanem egy elhibázott fejlődési útról.
NLE: A könyv sikerlistás. A felelősség is nagy.
Sz. G.: Ennek örülök, hiszek a dolgok megváltoztathatóságában. Én nem a hivatalos nézetekhez és a pozícióikhoz ragaszkodó tudósokat szeretném meggyőzni, hanem az embereket informálni, hogy felelősen tudjanak dönteni az életükről.
A teljes vitát a „paleotáplálkozásról” és még sok más érdekességet olvashattok a Nők Lapja Egészség júliusi számában.
