Szörnyek a nappaliban!

A hír:
Ősztől itt a 3D-s házimozi
A Panasonic bemutatta az első, kereskedelmi forgalomba kerülő, olcsó 3D-s digitális kameráit. A japán cég augusztus végén dobja piacra az első két kommersz 3D-s kameráját, egyelőre csak Japánban. Az ár és a külföldi premier dátuma egyelőre nem ismert. Ez lesz az első próbálkozás nagy cégtől, hogy a hobbivideósokat célozzák meg a 3D-s technológiával. Alapállapotban hagyományos, kétdimenziós képet rögzítenek a kamerák, a 3D-hatáshoz csatlakoztatni kell rájuk a speciális előtétlencsét, amely önmagában akkora, mint az egész kamera. A felvett anyagot aztán tetszőleges 3D-tévén vissza lehet játszani. A Panasonic azt reméli, hogy a kamerák nagy lökést adnak majd a pár hónapja beindult 3D-tévés piacnak, ami egyelőre a kevés tartalom problémájával küzd: csak pár tévécsatorna kísérletezik 3D-s adásokkal, illetve blu-ray lemezen jelennek meg ilyen filmek, de a nagy áttörést legkorábban karácsonyra várják az elemzők.

Peller Mariann különvéleménye
Állítólag az Avatar fantasztikus volt 3D-ben. Igen, én sajnos nem láttam. Amikor egyszerű, mezei teremben szerettem volna megnézni, mindenki úgy nézett rám, mintha legalábbis azt az ötletemet adtam volna elő nekik, miszerint szeretném egy csipesszel letépkedni a lábkörmeimet. (Nem szeretném!)
Utoljára a Shrek negyedik részét láttam 3D-s moziban. Nagyon jól szórakoztam, de ennek semmi köze nem volt a különleges látványhoz. Sőt, engem néha zavart a szememnek szokatlan látvány. Lehet, hogy ez annak tulajdonítható, hogy rövidlátó vagyok, de tény, hogy fájt a szemem, mire levehettem a 3D-s szemüveget. Mindezért persze kárpótoltak az isteni poénok.
Mégis ott volt a jó élmény. Előre megterveztük a barátokkal, hogy megnézzük ezt a filmet. Mert ez alapvetően jó kis program. Ki lehet mozdulni otthonról, fel lehet öltözni csinibe – mert a jegypénztáros és a popcornárus mégiscsak látni fog. Remek randilehetőség, ha nem szeretnénk túl sokat beszélgetni, mert még zavarban vagyunk. Utána pedig be lehet még ülni valahova megbeszélni a látottakat. Egyszóval szórakoztató.
És mindennek most konkurenciát próbálnak teremteni az otthoni 3D-s házimozirendszerrel. Nem vagyok benne biztos, hogy sikerülni fog. Egyszer-egyszer persze tök menő lehet, ha áthívod a barátokat. De kénytelen leszel összezsúfolódni egyetlen kanapéra, egy körülbelül húsz négyzetméteres szobában, ami – valljuk be – nem nyújthatja ugyanazt az élményt, mint a nagy moziterem a hatalmas vászonnal. A 3D-nek ugyanis kell a tér.
Eszembe jutott a Mézga családnak az a része, amikor Mézga Géza, miután tönkremegy a hagyományos tévéjük, a köbükunokájától kér egy hiperszuper, extramodern televíziókészüléket. Meg is kapja. Felállítja a nappali közepén, és a család előtt büszkélkedve bekapcsolja. Megjelenik egy tánczenekar hologramszerű képe, épp koncert megy az egyik csatornán. Csakhogy ezt a hologramot meg lehet fogni, tényleg ott énekel a szoba közepén az énekesnő. Átkapcsol egy másik csatornára, ahol épp a híradó megy, melyben a kerepestarcsai termelőszövetkezet új öntözőberendezésének működését mutatják be. Megnyitják az öntöző csapját, és folyni kezd a víz, pillanatok alatt elöntve a lakótelepi lakást.
Ha így haladunk, még az is lehet, hogy a mese valósággá válik…

A hét korábbi különvéleményei:
Winkler Nóra: A nők és a majmok hasonlóan nevetnek »
Soma: Minden negyedik fiatal elhagyná az országot »
Karafiáth Orsolya: Aláírást gyűjt egy anya a családon belüli erőszak ellen »
Für Anikó: Zöldségteszt durva eredménnyel: minden napra egy vegyszer »