 |
| Dr. Rajna Péter Pszichiáter professzor |
„Minden kiesik a fejemből!”, „Itt van a nyelvem hegyén, de…”, „Nem tudom, miért mentem a spájzba!” Ahogy öregszünk, egyre gyakrabban észleljük emlékezetünk botlásait.
A memória gyengülésének számos mindennapi tünete van, mondta lapunknak dr. Rajna Péter pszichiáter professzor. Figyelemfelhívó jel, ha időről időre nem ugrik be egy szó, amikor kiesnek a nevek és a friss emlékek, vagy nehéz felidézni azokat. Ezek a tünetek a „normális”, kimerüléshez, vagy a korosodáshoz társuló emlékezeti gyengeséget messze meghaladják. Ha az ilyen esetek gyakorivá válnak, kérjük szakember segítségét.
A betegség korai felismerése azért fontos, mert a szellemi leépülés, az elbutulás a korszerű gyógyszerekkel lassítható. A demenciákat gyógyítani ma nem tudják! Rajna professzor szerint fontos tudni, hogy más, igen jól kezelhető betegségek is produkálhatnak hasonló tüneteket, ezért mindig szakorvosnak kell kimondania a diagnózist.
A memóriazavart megelőzi a személyiségváltozás
A betegség néha évtizedeken át pusztít a szervezetben, mire az első tünetek megjelennek. A leépülés ugyanis csak akkor észlelhető, amikor az agysejtek több mint a fele elhalt, és szerepüket az épek már képtelenek átvenni. A súlyos memóriazavart évekkel megelőzheti a beteg hangulatának, személyiségének változása. A kór súlyosbodásával a memória gyengülése mellett megjelennek a magatartás, az észlelés zavarai, a téboly tünetei. Tragikus pont a kór lefolyásában, amikor a páciens nem ismeri fel a közvetlen hozzátartozóit. És eljön a pillanat, amikor az Alzheimer-kórban szenvedő – vagy más miatt demens beteg – gondozása óriási terhet jelent a hozzátartozóknak. Rajna doktor szerint ebben a szakaszban a gondozó családtaggal való foglalkozásnak még inkább jelentősége van, hiszen egyszerre küzd fizikai, lelki, lelkiismereti nehézségekkel.
Rendszeresen tornáztatni kell az agyat
A demencia okát és gyógymódját az orvostudomány egyelőre nem ismeri, tehát nem lehet valódi megelőzésről beszélni. De ha időben felismerik, a folyamat lassítható, a tünetek enyhíthetők.
A demencia ritkán örökletes, és ez az Alzheimer-kórra is igaz. Azt megállapították, hogy az agy rendszeres „tornáztatása” – olvasás, rejtvényfejtés, jó társas kapcsolatok, logikai játékok, kártyázás – csökkenti a szellemi hanyatlás kialakulását. Vagyis azoknak, akik idős korban is mozognak, szellemileg aktívak, eleget alszanak, és sok folyadékot isznak, nagyobb az esélyük az egészséges öregkorra. Fontos még az egészséges táplálkozás, a megfelelő B12- és E-vitamin bevitel is.
Kutatások igazolják, hogy Bordeaux környékén, ahol mértékkel, ám naponta fogyasztanak bort, ritkább a betegség, de kisebb a betegek aránya a rendszeresen reumaellenes szereket szedők és a klimax tüneteit hormonpótlással enyhítők körében is.
|
Hol van segítség?
A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társaságát tíz éve vezeti Himmer Éva. – Célunk az érintettek és gondozóik egymást ismerő, segítő közösségekké formálása. Tervezzük speciális gondozó-fejlesztő szolgáltatások szervezését a Memória Alapítvány és más szakmai szervezetek közreműködésével. A betegség időben történő felderítését a háziorvosi hálózat bevonásával próbáljuk elérni. A hozzátartozók összefogása és a segítő csoportok működtetése hatalmas eredmény. A betegek gondozói olyanokkal oszthatják meg problémáikat, akik maguk is nap mint nap hasonlókkal küzdenek. A legközelebbi hozzátartozók általában egyedül végzik az ápolást, gyakran addigi életvitelük teljes feladásával. Az ezzel járó nehézségeket csak a közös sorsot élők képesek megérteni. A Memória Klubok csoportosan foglalkoztak a páciensekkel, családias légkörben, személyre szabott memóriajátékokkal, fejtörőkkel, gyakorlatokkal, hogy minél tovább megőrizzék a legalapvetőbb információkat, képességeket. A klub, mivel nem volt megfelelő támogatás, megszűnt, a társaság keresi a forrást az újranyitáshoz. – Az Alzheimer-beteg számára is fontos a szeretet, a törődés, az érintés. A legnehezebb napokban is gondolni kell arra, hogy akit ápolunk, éppúgy anyánk, apánk, testvérünk, szerettünk, mint jobb napjaiban volt. Vagyis: beteg, de ember maradt! Aki fontos, akinek joga van az emberi méltósághoz – véli Himmer Éva. (Segítséget kérhet levélben: 1122 Budapest, Csaba u 7/a., telefonon: 06-1-214-1022, e-mailen: ehimmer@axelero-hu címen, vagy keresse a www.tar.hu/alzheimer webcímet!)
|
A legfontosabb jelzések
Ha az alábbi tünetekből hármat észlel egy a környezetében élő személyen, vigye pszichiáter vagy neurológus szakorvoshoz!
- A rövid távú memória zavara – a demens beteg olykor nem tud neveket, nem tudja, kivel beszélget, elfelejt egyszerű szavakat, másokat használ helyettük, emiatt írása, beszéde nehezen érthető.
- A figyelem hanyatlása – gondot okozhat egy beszélgetés követése, összefüggések fölismerése, előfordulhat, hogy ugyanazt többször ismétli.
- Szétszórtság – a beteg szokatlan helyekre rakja a tárgyakat, például a vasalót a hűtőszekrénybe, a karórát a cukortartóba teszi, bekapcsolva felejt háztartási gépeket.
Cikkünk a Nők Lapja legfrissebb számában jelent meg.
Az eheti szám tartalmából:
- A legnagyobb sztárok – sosem látott fotókon
- Rubint Réka: “Boldog vagyok, hogy nem adtam fel!”
- Tamással sülve-főve
- Vénusz legyek vagy inkább boszorkány
- Virágos szeptember
- D. Tóth Kriszta: Fogtömés győzelemmel
Előfizetnél a lapra? Itt megteheted!
