A hír: A GQ férfimagazin szerint a férfiak nagy része nem bánná azt sem, ha felesége kevesebbet fecsegne.
Míg a fékevesztett szexre csak minden második férfi vágyik Németországban, a visszafogottságot, a hűséget és a megértést szinte mindegyikük fontosnak tartja a házasságában. A reprezentatív felmérést a GQ magazin megbízásából a GEWISS Intézet végezte, ebből derült ki, hogy a férfiak kívánságlistájának első helyén az áll, hogy felesége kevesebbet fecsegjen. Talán meglepő, de a hűség is igen komoly elvárás a német férfiak életében, 93%-uk szeretné, ha nem kellene attól tartania, hogy felesége megcsalja. A férfiak kicsit kevesebb, mint felénél kiemelkedően fontos egy kapcsolatban a közös érdeklődés, míg 58%-uk szeretné azt, hogy partnere biztosítson elegendő szabad teret számára.
Különvélemény dr. Szilágyi Gyula szexológus-szociológustól
A GQ férfimagazin szerint a német férfiak nagy része nem bánná, ha felesége kevesebbet fecsegne. Ugyanakkor a „fékevesztett szex” csak minden második férfi számára fontos Németországban. Kétségtelenül gondolatébresztő adatok. Tehát az erősebb nem – a családi fészek védettségében üldögélve – jobban vágyik a csendes nyugalomra, mint a pornófilmekre emlékeztető ágyjelenetek érzéki erotikájával átszőtt többfelvonásos éjszakákra. Lehet, hogy a ház napocskájának szüntelen csacsogása elaltatja a civilizált férfitestben pihenő vadállatot?
A probléma nem új és tulajdonképpen kölcsönös. Shere Hite – az ismert amerikai szexológus – négyezer nőt kérdezett meg, hogy mi az a tulajdonság, amelyet férjében, élettársában leginkább kellemetlennek érez, s a megkérdezettek 77%-a azt válaszolta, hogy élete párja nem figyel rá, amikor beszél. A német urak valamivel tapintatosabbak: itt csak a feleségek (élettársak) fele panaszkodott amiatt, hogy szíve választottja szinte sohasem ajándékozza meg őt feszült figyelmével. A hölgyek tehát kedvesen csevegnek-fecsegnek a reggelizőasztalnál a mindennapi élet mindennapi dolgairól, partnerük pedig az újság mögül vakkant valami olyasmit, hogy „milyen igazad van, szívem”, „én is így gondolom, kedvesem”, néha még bólint is egyet, aztán ismét olvasnivalójába temetkezik. Nem csekély jóakarat (lenne) szükséges ahhoz, hogy a hölgyek ezt a társalgásban való aktív részvételként értékeljék. Úgy tűnik, a férfiak idővel feladják az otthon áldott csendjének megteremtésére irányuló erőtlen kísérleteiket, inkább a tapintatos közönnyel védik magukat attól, hogy elborítsa őket szeretett hitvesük verbális áradata.
 |
| Dr. Szilágyi Gyula szexológus-szociológus |
Ez a közöny aztán az együttélés más területein is megjelenik. Az intim összefonódások egyszerűbbé válnak: a folyamatos készenlétet igénylő mindennapok bedarálják a nagy erotikus vágyfantáziákat, a megszokás elszínteleníti az éjszakákat, a hitvestársi aktus elveszti bensőséges erotikáját: valamiféle egészségügyi szükségletté válik. Érdekes módon az élettársi kapcsolatokban lassúbb az elszíntelenedés folyamata. A GQ magazin egyik – négy éve készült – vizsgálata azt mutatja, hogy Németországban a 24–40 éves házaspárok 118 alkalommal, míg az életközösségben élő partnerek 146 alkalommal szeretkeznek. Hogy ezek az aktusok mennyire sorolhatók a „fékevesztett szex” kategóriájába, arról nem állnak rendelkezésünkre adatok.
|
Még többet szeretnél tudni a férfi-nő egyensúlyának megteremtéséről? Soma Mamagésa meghívója neked szól! Kerekasztal-beszélgetés a nemek viszonyáról, annak lehetséges egyensúlyáról Sokszor írtam és beszéltem már a megváltozott férfi-nő kapcsolati és szerepmintákról. Az egyik kedvenc témám, és a szakdolgozatomat is erről írtam. Évszázadokig abban a hitben kellett élnünk, hogy az Isten hímnemű (atyaisten), hogy a nőben nem lakik lélek (asszonyállat), kivéve „mianyánkat”, Szűz Máriát. S hogy a nő alapvetően nem való másra, mint hogy az „anyag mocskán” keresztüli fejlődési lehetőséget adjon a férfiban lakozó léleknek. Ez az ostoba tévhit és hozományai elképesztő torzulást okoztak az emberi pszichében. Óriási egyensúlytalanságból kell visszabillenteni magunkat minél hamarabb egy teljesen ÚJ EGYENSÚLYBA! És mindezt olyan magasabb rendű tudatossággal kell tennünk, hogy férfi és nő a lehető legkevesebbet sérüljön ebben a folyamatban. Úgyhogy ennek jegyében szeptember 23-án (az őszi nap-éj forduló napján, mely egybeesik a teliholddal) az alapítványommal szervezek egy egészen bizonyosan izgalmas kerekasztal-beszélgetést a nemek viszonyának változásáról, a nemek egyensúlyáról, jövőjéről.
Elsősorban azokra a kérdésekre szeretnék választ kapni, hogy mi az a szüleinktől, nagyszüleinktől, előző generációktól látott, hozott párkapcsolati minta, amelyet semmiképpen nem szeretnénk másolni, követni, és mi az, amit célként tűzhetünk ki magunk elé. Honnan jövünk és mi felé haladunk a férfi-női mintákban, szerepekben? Hol tartunk most? Miben segítheti a ma emberét a tudatosság a párkapcsolatban a harmónia felé, és mi módon lehetne ezt még hatékonyabban kommunikálni? Szeretettel várunk minden érdeklődőt. Bővebben a rendezvényről itt olvashatsz. |
A meghívott vendégek, a téma szakemberei:
