Tendzin Gyaco a XIV. dalai láma hetedik alkalommal látogatott Magyarországra, legutóbb tíz éve járt Budapesten. Hétvégi előadásaira villámgyorsan elfogyott a 22 ezer jegy, de az interneten is több tízezren követték tanításait.
Szombaton már kora reggel hosszú sorok kígyóztak az Aréna előtt; az esőben várakozás remek alkalom volt az egyik legfontosabb buddhista erény, a türelem gyakorlására is. A nézőtéren egy lány azt meséli, már a metróból kilépve érezte, hogy a dalai láma itt van; mint mondja, energiája szinte tapintható volt. Nem messze tőlem egy férfi meditál, úgy tűnik, neki az elmélyedés már a zajos tömeg közepén is könnyen megy, mások egyelőre inkább még a külsőségekre helyezik a hangsúlyt.
A dalai láma már színpadra lépésekor derültséget hoz a hatalmas arénába, ahogy kíváncsian fürkészni kezdi az első sorban ülő szerzeteseket. De nincs ez másképp később sem; egyáltalán nem jön zavarba, ha elfelejti, éppen hol is tart az előadásban vagy, ha nem tudja a választ egy hozzá intézett kérdésre. A tolmácsolás alatt, hol ásít, hol a vállát vakargatja, hol lábait tornáztatja, de gyógyszereit is beveszi, ha annak épp az előadás alatt van itt az ideje. Végtelen közvetlenségével és derűjével mindenkit levesz a lábáról.
| Lhamo Thondup egy északkelet- tibeti kis faluban született. Nem volt különleges gyerek, de néhány jel már elég korán utalt arra, hogy más, mint a többiek. Például gyakran összecsomagolt és a tibeti fővárosba, Lhasába akart menni, és ha asztalhoz ültek, mindig ő akart az asztalfőre kerülni. A XIII. dalai láma halála után a következő reinkarnációhoz különleges látomások vezettek el, a kis Lhamo pedig négyéves korában végleg búcsút mondott világi életének. 15 évesen már a világ egyik legnagyobb hadseregével kellett szembenéznie, 1959-ben pedig a kínai elnyomás miatt hazája elhagyására kényszerült. |
A dalai láma már több mint 50 éve él az indiai Dharamsalában, de az év nagy részében, a tibeti buddhisták vallási vezetőjeként és a béke nagyköveteként járja a világot. A buddhisták buddhaként tisztelik, megvilágosult, szent embernek tartják, ő azonban jobb szeret egyszerű szerzetesként tekinteni magára.
Budapesti előadásán a tibeti buddhizmus filozófiája mellett hosszan beszélt a buddhizmus és a többi vallás kapcsolatáról és a vallások közötti azonosságról. Ő maga évtizedek óta fáradozik azon, hogy létrejöjjön a vallások közötti párbeszéd. Rendszeresen találkozik vallási vezetőkkel és más vallások zarándokhelyeit is gyakran felkeresi.
A két napos látogatás kiemelt eseménye volt a Csenrézi ( A Szeretet Buddhája) beavatás és áldás, mely nemcsak a gyakorló buddhisták, de az érdeklődő laikusok számára is különleges élmény, s vallástól függetlenül, bárki részesülhet belőle. A hagyományos tibeti ceremónia során a résztvevők a tudat megtisztításának jelképeként megtisztított vizet isznak tenyerükből, majd a dalai láma útmutatásait követve közösen meditálnak. A ceremónia után egy középkorú hölgyet kérdezek élményeiről, de azt mondja, még most is a hatása alatt áll, így egyelőre ne is várjam tőle, hogy szavakba tudja önteni érzéseit. Katalin számára is katartikus élmény volt az áldás, pedig ő sem gyakorló buddhista, de hétköznapjaiban igyekszik a buddhizmus alapvető értékei szerint élni.
 |
| Fotó: www.dalailama-budapest.hu |
Vasárnap délután az elsősorban a laikus közönségnek szóló, nyilvános tanítás során a dalai láma díszes emelvényéről egy hófehér fotelbe költözött. A 90-es évek végéig leginkább csak buddhista témájú könyveket írt, de a boldogság művészetéről szól könyveknek köszönhetően, tíz éve már a nyugati bestsellerlistákra is felkerült. A dalai láma tanításai során olyan értékek fontosságát hirdeti, mint az együttérzés, az önzetlenség, a türelem, a tolerancia. Budapesti tanításán is kiemelte a belső béke megteremtésének fontosságát, az énközpontúság, az ártó érzelmek, mint harag, düh vagy félelem negatív hatásait, melyek nemcsak a lelket, de a testet is megbetegítik, és azt az igazságot, hogy ellenségeinknél a türelem gyakorlásához keresve sem találhatnánk jobb tanítómestert. Tanításai során gyakran hoz tudományos példákat is a buddhista tanítások alátámasztására. Vasárnapi tanításán például elmondta a kutatások szerint akik az “én”, az “enyém”, a “magamnak” szavakat túl sokat használják, nagyobb valószínűséggel esnek át szívinfarktuson, ugyanis a túlzott énközpontúság egy beszűkült látásmódot eredményez. Ezek az emberek pedig a problémákat sokkal nagyobbnak látják, ami félelemhez és frusztrációhoz vezet. A belső béke elérésével viszont egészségünkért is sokat tehetünk, odaadó, őszinte szeretettel, de már akár egy mosollyal is pedig másoknak is segíthetünk félelmeik legyőzésében.
A dalai láma hisz abban, hogy mindenki számára reális cél lehet a boldogság elérése. Azok, akik hétvégén találkoztak vele, egy lépéssel már biztos közelebb kerültek ehhez.
