Alapszabály csak annyi van, hogy a célállomástól függ a válasz. Európa fejlett részén általában a bankkártya mellé elég 50-100 eurónyi, vagy annak megfelelő biztonsági tartalék arra az esetre, ha épp nem működik valamiért valahol a kártyaelfogadás. Ez ritka, de megesik és kifejezetten bosszantó lehet például egy kompot lekésni amiatt, mert valami hiba van a kártyarendszerben. Szintén kellemetlen, amikor a pincér közli, hogy a kártyacég matricája kint van ugyan, de épp nem fogadnak el kártyát. Emellett fontos, hogy néhány országban a szupermarketekben még ma is csak az adott országban érvényes helyi kártyákkal lehet fizetni.
A bankkártyás fizetés ingyenes külföldön is, illetve költsége annyi van, hogy esetleg rossz árfolyamon számolják át forintra a költésünket. Amire nagyon érdemes figyelni, az a bankautomaták kezelése. Eleve drága általában nem saját bankunk ATM-jéből külföldön pénzt felvenni, de egy apró figyelmetlenséggel jókora problémát okozhatunk magunknak. Például nem is olyan nehéz elnyeletni az automatával a kártyát, mint ahogy gondolnánk. Itthon a kártyát adja vissza a gép hamarabb, utána jön a pénz, külföldön van, ahol fordítva, és bizony a rutin alapján a pénzt eltéve ha tovább vonulunk, már el is nyelte a gép a kártyát, mert nem vettük el. Ha ez péntek este történik, és másnap utaznánk tovább, tartalék nélkül gondban leszünk. Ismert alapszabály, hogy a készpénzt és a kártyát ne egy helyen tartsuk, és noha a kérdés nem erre vonatkozott, ugyanez a helyzet az útlevéllel és a személyivel, amit célszerű tartalékként magunkkal vinni. A készpénztartalék-képzést egyébként még azzal is csökkenthetjük, ha a lehető legtöbb dolgot itthonról megvesszük online, a buszjegytől a múzeumbelépőkig – főleg, hogy ezek így gyakran olcsóbbak és/vagy sorbaállást is spórolunk velük.
