Mivel több településen a tájékoztatási és egyes mérőállomásokon a riasztási szintet is elérte a szennyezettség, holnap várhatóan az ország több városában is kötelesek az önkormányzatok tájékoztatni a lakosokat a magas szennyezettségről. A civil szervezet nem javasolja, hogy a legszennyezettebb városokban (többek között Miskolcon, Nyíregyházán, Veszprémben, Pécsett,
 Ahol jó élni – avagy Európa legjobb városai – szerintünk |
Budapesten és Debrecenben) a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, asztmások sokat tartózkodjanak az utcákon, megerőltető tevékenységeket végezzenek vagy sportoljanak a szabad levegőn. Egyúttal felkéri az autósokat, hogy a lehető legkevésbé használják gépkocsijukat.
A komoly egészségügyi problémák mellett uniós szankciók is várhatók, hiszen a szállópor (PM10) magas koncentrációja miatt az Európai Bizottság épp a napokban küldött figyelmeztetést Magyarországnak, és mindössze két hónap haladékot adott, hogy biztosítsa az emberek egészsége érdekében hozott levegőminőségi határértékeket. Ellenkező esetben a bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport projekt-koordinátora kérdésünkre elmondta, hogy hazánkra akár milliárdos pénzbüntetést is róhat a Bizottság.
A hatályos uniós (2008/50/EK irányelv) és magyar jogszabályok szerint a PM10-szennyezés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter). Ám több magyar városban, de főként Budapesten ennél sokkal több szennyezett nap van egy esztendőben. Idén február 26-án, vagyis az év 57. napján következett be a 35. olyan nap a fővárosban, amikor a részecskeszennyezés a levegőben túllépte az egészségügyi határértéket! A mai a 69. ilyen nap volt a fővárosban, a Kőrakás parti mérőállomáson.
Bár légszennyezettségi koncentráció tekintetében az Unióban a középmezőnyben vagyunk, az életvesztés szempontjából hazánkban a legrosszabb a helyzet – vázolta Simon Gergely. Magyarországon évente több mint 16 ezer ember hal meg a levegő porszennyezettsége (PM10) miatt, így – a lakosság számához viszonyítva – nálunk a legrosszabb a helyzet Európában. Szoros összefüggés van a légszennyezettség mértéke és az allergiás, asztmás és más légzőszervi megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák, illetve a daganatos megbetegedések előfordulása között. Sőt a porszennyezés még a II-es típusú cukorbetegség kialakulásához is hozzájárul. Tehát a szükséges intézkedések haladéktalan megtételével nemcsak uniós büntetést kerülhetünk el, hanem számos, egyébként elkerülhető megbetegedést és halálesetet is megelőzhetünk.
