A versenyképesség rejtett forrása: a női vezetők – írta Matolcsy György, jelenlegi nemzetgazdasági miniszter 2007-ben egy tanulmányban. Akkor úgy vélekedett, hogy az USA és az Európai Unió közötti jelentős versenyképességi különbség egyik oka, hogy az amerikai gazdaságban nagyságrendileg magasabb a női vezetők aránya, mint az EU-ban. Ez az összefüggés Magyarországra is érvényes – jelentette ki a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet Magyar Trendfigyelő című kiadványának lapjain.
Ha több nő dolgozik vezető állásban, ezzel növekszik a kereslet olyan szolgáltatások iránt, mint például a gyermekfelügyelet vagy a beszerzés – jelentette ki Matolcsy a tanulmányban. Sőt azt is előrevetítette, hogy a nők munkába állása valójában munkahelyeket is teremthet: hiszen azt a házimunkát, amit eddig az otthon maradó nők és anyák láttak el, háztartási alkalmazottakkal is elvégeztethetik. Magyarországon a felsőfokú végzettségűek és a jelenlegi hallgatók között is magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. Ám ez nem jelenti az automatikusan, hogy ezek a nők vezetők lesznek. A Magyar Trend lapjain arra hívja fel a figyelmet a szerző: „Magyarországon, ahogy az Európai Unió többi országaiban is, szemléletváltozásra van szükség: több nőt érdemes bevonni az üzleti, közigazgatási és politikai élet vezető pozícióiba.”
Az Európai Unióban jelenleg a vezetők 95 százaléka férfi, a tervek szerint 10 éven belül a férfi-női menedzserek arányát 70–30 százalékosra szeretnék változtatni. Az európai országok közül Norvégiában a legrózsásabb a karrierre vágyó hölgyek helyzete: ott ugyanis úgynevezett „női kvótát” alkalmaznak a versenyszféra vállalkozásai (az igazgatótanácsokban a nők aránya nem lehet kevesebb 40 százaléknál). Ennek értelmében a vezetők szinte felét kötelezően a „szebbik nem” képviselői közül kell választaniuk – derült ki a Profession.hu konferenciáján Herczku Monika karrier-tanácsadó előadásából. Arra próbált választ adni, mi állhat a női karrierek útjába, illetve hogyan törhető át az üvegplafon.
Üvegplafon vagy ragadós padló?
Herczku Monika elmondta, hogy az üvegplafon egy láthatatlan akadály, azt jelenti, hogy nagyon sok nő képtelen előrelépni a munkájában, legtöbben „csak” a középvezetői szintig jutnak el, a felső vezetői pozíciót kevesen érik el. Mintha egy lépcsőn elindulnának felfelé, ám valami tőlük független, láthatatlan dolog megállítaná őket. A hasonló képességű és végzettségű férfiaknak viszont általában sikerül ugyanez. Nemcsak a multicégek vezérigazgatói vagy elnöki székénél találkozhatunk ezzel: az ismert sztárfodrászok és mesterszakácsok is szinte kivétel nélkül férfiak.
A másik szakkifejezés a „ragadós padló”: ez általában tudatos döntésen alapul, nem a nőtől független körülmények miatt alakul ki, mint az üvegplafon. Ezek a tehetséges, karrierre vágyó nők döntéshelyzetbe kerülnek, választaniuk kell a munka és a család között. Herczku Monika szerint a nők „berögződött magatartásminták” miatt mondanak le a hivatali előrejutásról – hiszen nagyanyáik is ezt tették.
A tanácsadó úgy véli, hogy gyakran a nők állnak a saját karrierjük útjába. Nincsenek célkitűzéseik és nem építik tudatosan a karrierjüket, a stratégiai kapcsolatépítésre képtelenek. Sokan arra panaszkodnak, hogy egyszerűen nem hallják a munkatársak, amit mondanak: ennek az az oka, hogy nem megfelelően kommunikálnak. A folyamatos tanulás háttérbe szorul, és a nőkre kevésbé jellemző a mobilitás, mint a férfiakra. Ha mégis megpróbál karriert építeni egy nő, mentor nélkül szinte lehetetlen feladatra vállalkozott. A legfontosabb pedig mind között az egészséges önbizalom megléte – el kell hinnie, hogy képes vezetővé válni.
A cikk folytatásáért kattints!
