| Amitől a pasik igazán odavannak – Szendi Gábor különvéleménye Magyar asszonyi pornó – Bárdos András különvéleménye |
Amikor a szabadság szót halljuk, gyakran azt hallucináljuk, hogy az nem más, mint valamiféle omnipotencia, azaz hogy mindent meg tudnánk tenni, hogy mindent lehet, hogy mindent szabad. A modern ember úgy gondolkodik a szabadságról, hogy az az óriási lehetőségek, végtelen képességek birodalma. Pedig van egy teljesen másfajta szabadság is, az, hogy eldönthessük, hogy mi az, amit nem akarunk.
 |
| Fotó: Büky Dorottya |
Az igazi szabadság lehet hogy az ellenkezés, ellenállás, tiltakozás, szembehelyezkedés, lázadás, forradalom szabadsága. Ha úgy tetszik, az impotencia szabadsága; valamit nem akarok megtenni, tehát nem teszem meg. Nem kell napi tíz órát dolgozni, nem kell karriert és családot építeni, nem kell rossz kapcsolatban maradni, nem kell vásárolni, nem kell a korrupt politikában és a gyilkos gazdaságban részt venni.
Kétféle szabadságról beszélek tehát, az egyik, elképzelni azt, hogy mit lehet, a másik, hogy mit nem kell. Az első a maximumhoz vezet, a másik a minimumhoz. Én az optimumot ajánlom, a szabadságnak azt a mértékét és azt a fokát, ami fenntarthatja az életet, az emberi kapcsolatokat, az egészséget, a természetet, a Földet. Miért ne?
