A Nemzetközi Nőnap – nincs mit szépíteni rajta – igencsak harcias, munkásmozgalmi eredetű ünnep. A kezdetekkor még nyoma sem volt a hóvirágos, bonbonos felköszöntés szokásának. Sokkal inkább a nők egyenjogúságért, szavazati jogért és munkához való jogért folytatott küzdelméről szólt. A német szocialista politikus, Clara Zetkin javaslatára 1910-ben írták be a naptárakba, hogy szimbolikusan is felhívják a figyelmet a női jogok fontosságára.
1950 – A magyar nők teljesítménynövelést ajánlottak fel
A Nemzetközi Nőnap sokáig összekapcsolódott a háborúellenes mozgalmakkal: a nők egymással összefogva a világ minden táján békét követeltek. „Éljen március 8! A békeszerető asszonyok nemzetközi ünnepe” – ez áll az 1950. március 4-én megjelent Nők Lapja címlapján. Egyértelműen azt hirdeti, hogy ez a nap a világszintű háborúellenes összefogás ünnepe is.
A Nők Lapja lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar nők szovjet asszonyokkal levelezhessenek. Egy hajdúhadházi vasutas asszony például így ír szovjet elvtársnőjének: „Kedves Asszonytársam! (…) Nektek köszönhetjük, hogy már nincsenek nálunk éhező és rongyos gyermekek. Mi ezt a nagy segítséget csak úgy tudjuk Nektek megköszönni, hogy közösen harcolva megvédjük a világbékét.”
De nem mindenhol ünnepeltek ilyen békésen. A párizsi nők a békéért tüntettek, az olasz nők pedig a jogaikért harcoltak, de a rendőrség szétverte a tüntetésüket. Miközben a világ forrongott, a magyar nők a több és jobb munka mellett álltak ki. A Nők Lapja részletesen beszámolt arról, hogy a nők melyik gyárban hány százalékos teljesítménynövelést ajánlottak fel nőnap alkalmából.
1960 – A magyar doktornőt meghívják Amerikába
A hatvanas években a nőnap világszerte az egyenjogúsági küzdelmek jegyében telt, a Nők Lapjában is előkerült az egyenjogúság témaköre. A lap beszámolt arról, hogy a negyvenes évekhez képest mennyivel több lehetőség áll a magyar nők előtt: tanulhatnak, dolgozhatnak, sőt még köztisztséget is betölthetnek. A lap három nő igaz történetén keresztül mutatja be, mi minden változott Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Megismerhetünk egy nyugdíjas doktornőt, aki az elsők között szerzett diplomát, és meghívót kap az amerikai feminista nőszervezet ünnepi gyűlésére, egyenesen az Egyesült Államokból. Rögtön ezután a riporternő egy nyergesújfalui gyárba röpíti az olvasókat, és bemutatja a munkáslányból műhelyvezetővé avanzsált fiatal lány történetét. Ennél is nagyobb sikertörténet, hogy egy egykori munkásnőből tanácsvezető bírónő lett.
A nőnap alkalmából tartott nőgyűléseken az egyenjogúságról szónokoltak, többnyire elégedett hangon, hiszen a magyar nők alapvetően úgy érezték, hogy az emancipáció megvalósult.
1970 – Visszaszorul a politika, kacér nő a címlapon
Az 1970-es években a nőnap egyre inkább veszített az eredeti, munkásmozgalmi jellegéből, és a nem szocialista országokban is elterjedt a nők megünneplése. Az 1975-ös évet az ENSZ a Nők Nemzetközi Évének nyilvánította, 1977-ben pedig felvette világnapjai közé a nőnapot. A szemléletváltás az 1970-es nőnapi Nők Lapja – címlapon is jól látszik. Nyoma sincs már a szocialista szimbólumoknak. Ehelyett egy erősen sminkelt, kalapos, boás színes bőrű nő pózol a címlapon. A lapban is már csak egy nagyobb terjedelmű összefoglaló cikk foglalkozik a nők helyzetével, a megoldandó problémákkal.
1980 – Virággal ünnepelnek
Az 1980-as évekre a nőnap szép lassan kezdi elveszíteni politikai felhangjait, és egyre szelídebb ünneppé válik. Nem kis vita alakult ki a szerkesztőségben a címlapról, ahogy azt a főszerkesztő, Németi Irán beköszönő levelében írja. Voltak, akik azon aggodalmaskodtak, hogy „a mostani nemzetközi helyzetben a felvirágzott földgömb túlságosan békés illúziókat kelt”. A szerkesztőség végül úgy döntött, hogy a háborúk és a nemzetközi konfliktusok nem bizonytalaníthatják el és félemlíthetik meg őket, és a virágos címlapnál maradtak. A nők a nyolcvanas évekre többé-kevésbe kiharcolták a jogaikat, és nőnap alkalmából inkább csak az elért eredményeket ünnepelték. „E nevezetes március 8-án elődeinkre gondolunk: mennyit küzdöttek, amíg elérkeztünk a boszorkányperek máglyáitól az űrpilótáig, a sötét előítéletek kalodájába nyomorított, a világtól elzárt nőktől a szocialista társadalom egyenjogú polgáráig” – írja a főszerkesztő.
1990–2010: Férfiak hódolata
A kilencvenes évektől a nőnap teljesen elveszítette egykori harcias jellegét. Humoros képösszeállítással adnak ötleteket a férfiaknak, hogy mivel szerezzenek örömet a család nőtagjainak.
A nőnap érdekvédő társadalmi ünnepből a nőiesség, a nők megbecsülésének ünnepévé vált. Már nem a politikától, hanem a férfiaktól várjuk a megerősítést, hogy igenis szeretetre és tiszteletre méltó nők vagyunk. 2000-ben a Nők Lapja hírességeket kérdezett meg, mit jelent számukra a nőnap, és hogyan köszöntik fel életük párját. Az utóbbi tíz évben ambivalens érzelmek kötődnek az ünnephez, sokan megkérdőjelezik a létjogosultságát, miközben a környező országokban nem szégyellik ünnepelni a hölgyeket: több országban is divat lett, hogy nemcsak a férfiak, de a gyerekek is kedveskednek az anyáknak, nagymamáknak.
Munkaszüneti nappá nyilvánították
Sok helyen – többek között Nagy-Britanniában, Kínában, Kubában, Olaszországban, Oroszországban, Örményországban, Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Moldovában, Mongóliában, Montenegróban, Ukrajnában, Üzbegisztánban, Vietnamban és Zambiában – munkaszüneti nappá nyilvánították a nőnapot. Néhány országban – például Romániában – a nőnap egyenértékű az anyák napjával. Ilyenkor nemcsak a férfiak kedveskednek feleségüknek, hanem a gyerekek is adnak apróbb ajándékokat az édesanyjuknak és a nagymamájuknak. Örményországban egy évben kétszer is megünneplik a nőket.
| Sárga mimóza ajándékba
Olaszországban, Oroszországban és Albániában az érzékenységet jelképező sárga mimózát adnak a nőknek ezen a napon. A portugál és a román nők akkor is ünnepelnek, ha a férfiak nem köszöntik fel őket. Ilyenkor csak nőknek szóló vacsorát és összejöveteleket tartanak. A nőnap még Indiában is különösen nagy ünnep, pedig ott igencsak elnyomott helyzetben vannak a nők az év többi napján. Március 8-a viszont csak az övék: ilyenkor egész napos rendezvényeket és felvonulásokat tartanak, hogy a nők erejét és társadalmi fontosságát hangsúlyozzák. |
A cikk nyomtatásban az e heti Nők Lapjában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Mit várunk el a férfiaktól nőnapon?
- Szépüljünk tengeri sóval!
- Tavasszal újra divat a csíkos, a pöttyös és a neonszín
- Zsenge tavaszi zöldségek
- Amszterdam megér egy hétvégét
- Fontos, hogy legyen magyar őssejtbank
Ha előfizetnél a hetilapra, itt és most megteheted!
