| Tibort egy fejvadász cég kereste meg és egy kereskedelmi áruház vezetését ajánlották fel neki egy konkurens cégnél. Tibort érdekelte a lehetőség és elment egy interjúra a versenytárshoz. Tiborban a HR-menedzserrel folytatott interjú végére megfogalmazódott, hogy nem pont ilyen állást szeretne. |
 |
A felajánlott juttatási csomag nem volt jobb a jelenleginél, és az előrelépési lehetőségek sem voltak biztatóak. Megköszönte a lehetőséget és rögtön az interjú végén őszintén elmondta, hogy ezen a ponton szeretné abbahagyni a beszélgetést, mert úgy érzi, hogy a felajánlott állás nem felel meg az elképzeléseinek. A következő néhány napban sokat gondolkodott és egyre inkább úgy érezte, hogy elhamarkodta a választ. Felhívta a HR-menedzsert, és elmondta, hogy úgy érzi, hogy túl gyorsan reagált, azóta átgondolta az ajánlatot és szeretné a beszélgetést folytatni. Mit gondolnak, mi volt a HR-menedzser válasza?
Ha a cég kifejezetten Tibornak „szánta” az áruházvezetői állást, és egy fejvadász segítségét kérték Tibor megközelítésére, mert úgy gondolták, hogy jelöltünk az egyik versenytársnál van hasonló pozícióban, így az ő tudására, piaci ismereteire és tapasztalatára van szükségük, nos akkor a HR-menedzser valószínűleg fellélegzik, és azt javasolja, hogy akkor folytassák a már megkezdett beszélgetést. Persze csak ha az alatt a néhány nap alatt, míg Tibor gondolkodott, nem találtak egy másik jelöltet, mondjuk, aki a cég listáján a második helyen szerepelt, és vele nem állapodtak meg gyorsan. Tibor helyében bölcsebb lett volna az interjú után mondani, hogy szeretne egyet-kettőt aludni a felkínált ajánlatra, és utána visszajelez telefonon, hogy érdekli-e a lehetőség.
Ha Tibort nem ilyen célirányosan keresték meg, hanem csupán egy a sok jelentkező közül, akkor a HR-menedzser valószínűleg komolytalannak fogja tartani. Tibornak nagyon okosan meg kell indokolnia, hogy a „nem”-ből hogyan lett „igen” néhány nap alatt. Ilyenkor érdemes arra hivatkoznia, hogy alaposan átgondolta az ajánlatot, szakmai berkekben tájékozódott, hosszú távú karrier céljait is figyelembe vette, de az igazság az, hogy mindegyik magyarázat erőltetettnek hat. Nagyon kevés reális esélyt látok arra, hogy egy ilyen vagy ehhez hasonló helyzetben egy HR-menedzser pozitív hozzáállással tudja folytatni Tiborral az interjúkat. Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a piacot a kereslet-kínálat törvénye irányítja. Ha a pozícióra Tibor volt az egyetlen megfelelő tapasztalatú jelölt, akkor jobbak az esélyei, mintha 200 jelentkező küldte el az önéletrajzát a meghirdetett állásra.
Mikor és hogyan mondjunk nemet?
Vannak olyan helyzetek, amikor nem a fizetés vagy az előrelépési lehetőségek miatt mondunk nemet. Ha például nem éppen korrekt üzleti megoldásairól híres/hírhedt cégek valamelyikénél ajánlanak állást, akkor mindenképpen érdemes átgondolni, hogy a további karrierre visszahúzó erővel hathat-e, ha egy kétes hírnevű cégnél dolgoztunk? A legtöbb vállalatnál elvárják, hogy az ott dolgozók azonosuljanak a cég értékrendjével, termékeivel. Amennyiben az értékrendjével ellentétes, amit a cég termel, hirdet vagy forgalmaz, akkor érdemes minél hamarabb kilépni a folyamatból.
Ha visszautasítja a cég ajánlatát, akkor ügyelni kell arra is, hogyan teszi. Ha csak az első körös interjún van túl, akkor lehet e-mailben is jelentkezni és jelezni, hogy átgondolta az eddigieket, és most nem szeretné a megkezdett beszélgetést folytatni, és érdemes megköszönni az Önre fordított időt is. Tehát udvariasan, üzletiesen, és minél hamarabb jelezze, hogy Önre már nem számíthatnak.
Amennyiben fejvadász céggel dolgozik és nem közvetlenül a pozíciót meghirdető céggel, akkor a fejvadász céget hívja fel, a továbbiakban ők kommunikálják tovább az információt.
