Kellene egy fényképezőgép, mert a régi elromlott, és nincs mivel fotózni a gyereket, a bulit, a szülinapot, a ballagást vagy a nyaralást? Elkezdesz nézelődni, esetleg kérdezősködni, és hirtelen ott találod magad számok és szakszavak rengetegében, amik közül nem tudod, mire kell tényleg odafigyelni. Ismerős a helyzet?
Svagrik Zsófia profi fotóst faggattuk arról, milyen tanácsot ad annak, aki teljesen egyszerű, „hagyományos, házi” használatra keres gépet. A szakember elsőre még akár a családi fotókhoz, gyerekek fényképezéséhez is inkább egy olyan középszintű, félprofi (más néven bridge) gépet javasol, amin az előre beállított, különféle fotózási körülményekhez alkalmas profilok mellett kézzel, külön is lehet állítani a három alapvető dolgot: a záridőt, a rekesznyílást és fényérzékenységet. „Ezek használatát pár óra alatt meg lehet tanulni, és a megfelelő variálásukkal, kombinálásukkal sokkal látványosabb eredményeket lehet elérni, mint az előre beállított értékekkel. Ha viszont valaki nem akarja rászánni az időt a manuális beállításokra, illetve rááldozni a pénzt a különbözetre, annak valóban az alapszintű kompakt gép az ideális választás. A legtöbb ilyen fényképezőgépben megfelelően használhatók az előre beprogramozott beállítások. Kompakt gép kiválasztásakor három dologra érdemes figyelni: a ház anyagára, az akkumulátorra és a zoomtartományra ” – foglalta össze a lényeget Svagrik Zsófia.
Tévhitek
Tehát akkor nem is a megapixel a lényeges? – kérdezhetnéd teljes joggal. A felbontás, azaz a megapixelek száma a digitális fényképezőgépek hajnalán valóban sokat számított, ám egy bizonyos fejlettségi szint után már nem játszik olyan fontos szerepet.
Ez a szám leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy hány képpontból (pixelből) áll össze a fotó. Ahhoz, hogy egy albumban vagy a számítógép monitorán jól mutassanak a képeid, elég a 4 megapixeles felbontás, azaz a (körülbelül) négymillió képpont. Sem a képernyőn, sem a tízszer tizenötös fotón nem fog meglátszani szabad szemmel, ha négy- helyett nyolcmillió képpont van rajta.
„Ha valaki ennél nagyobb méretben szeretné kinyomtattatni a képeit, akkor szükség lehet valamivel nagyobb felbontásra, az ilyen fotókat viszont már nem egy kompakt fényképezőgéppel célszerű elkészíteni. Ezért lényegtelen az ilyen kis gépek esetében a megapixelek száma négy fölött” – mutatott rá a fényképész.
Zimezoom, zimezoom
A másik tévhit a ráközelítéshez (zoomoláshoz) kapcsolódik. Könnyen bedőlhetünk annak, ha egy papírvékony, apró gépen sokszoros zoomról írnak: ez bizony a digitális zoom, ami nem teljes értékű megoldás. Nem kell megijedni, az elmélet egyszerű.
A másik tévhit a ráközelítéshez (zoomoláshoz) kapcsolódik. Könnyen bedőlhetünk annak, ha egy papírvékony, apró gépen sokszoros zoomról írnak: ez bizony a digitális zoom, ami nem teljes értékű megoldás. Nem kell megijedni, az elmélet egyszerű.
Az „igazi” zoom az optikai. Ebben az esetben a régi fényképezőgépek objektívjeinek módszerével különböző lencsék közelítésével és távolításával érhetjük el, hogy a fotózott téma nagyobb vagy kisebb legyen. Ez nem jár a kép torzításával, tehát jobb minőséget eredményez, viszont a nagyon apró gépek elején nehezen fér el a kitüremkedő objektív. Ezért szokták az optikai zoomot digitálissal kombinálni.
Ez utóbbi egy újkori megoldás: ilyenkor a már feldolgozott fotót nagyítja szoftveresen a készülék, olyasféleképpen, mintha egy grafikai programban tennénk meg ugyanezt. Így viszont szemcsés, rosszabb esetben nagy képpontokból összeálló, durva eredményt kapunk. A digitális zoom tehát csak kiegészítőként javasolt.
A különféle fényképezőgéptípusokon általában külön is megjelenítik a kétféle zoom értékét, de a hatásvadász típusokban simán „összeszorozzák” a kettőt – no, ennek tilos bedőlni. Egy egyszerű példa kedvéért: egy átlagos kisgépen 30-szoros zoomot írnak – hű, de jól hangzik, már-már csillagászati távcső… lenne. Ám ez összejöhet például abból, hogy 3-szoros optikai (tehát tényleges) zoommal és tízszeres digitálissal rendelkezik a ketyere.
Ha már az optikai zoomról beszélünk, érdemes tisztában lenni azzal, mekkora tartományt fog be a fényképezőgép. A régi, filmes kameráknál ezt milliméterekkel jelölték, így gyakran láthatjuk ugyanezt a számítást a digitális masinákon is, persze kissé leegyszerűsítve, egy tól-ig érték formájában. Ez azt jelenti, hogy mekkora a legkisebb és legnagyobb látószög, amit fényképezhetünk.
 |
Az induló tartomány 28 és 35 milliméter közé szokott esni, a 28 a „nagylátószög”, amely egy kicsit távolabb viszi a témát a valóságosnál (tájképhez, városok, épületek fotóihoz ajánlott). A 100–105 milliméter 2-szeres zoomnak felel meg, egy átlagos középkategóriás gép úgy 200 milliméterig zoomolható jól.
A bonyolultság elkerülése végett íme pár példa: a Panasonic Lumix DMC-F3 egy ügyes belépőszintű modell, természetesen az optikája sem cserélhető. Saját objektívje 28–112 mm-es, tehát nagylátószögtől 4-szeres nagyításig mehetünk el.
A Canon PowerShot SX230 HS már méretéből is láthatóan komolyabb, de még mindig középkategóriás gép. 28–392 mm-es optikai zoomtartománya 14-szeres nagyításra képes.
Szintén középkategóriás, ám már cserélhető objektíves gép a Sony NEX-5: érdekessége, hogy a cserélhető optika miatt maga a készülékváz kifejezetten vékony, ehhez vásárolhatunk különféle optikákat, vagy pedig csomagban vehetjük meg a gépet és valamelyik hozzávaló objektívet. A legnépszerűbb ezek közül a 18–55 milliméteres változat, amely erős nagylátószögből indul és 3-szoros nagyításra képes, így ideális „tájképvadász”. Nagy testvérét már 18–200 mm-es objektívvel csomagolják, ám a 11-szeres zoomra képes megoldás már eléggé brutális árcímkét kapott.
Optikai csalódások
Nos, eddig tehát ott tartunk, hogy már nem dőlünk be a nagyot ígérő megapixeleknek, sem pedig a gyanúsan nagyra faragott zoomnak. Fontos azonban, hogy fényképezni nem mindig műtermi nyugodtságú helyen fogunk, és állvány sem mindig lesz nálunk. Márpedig ha a kezünk rázkódik, a kamera is rázkódik vele, a kép pedig elmosódott, életlen lesz. Még akkor is fennáll ez a veszély, ha nyugodtan állunk, viszont jól kitekerjük a zoomot egy távoli esemény rögzítéséhez – ilyenkor kezünk legapróbb rezdülésére is csúnyácska kép lesz a válasz. Egyre több fényképezőgépben van azonban képstabilizátor, ami ilyenkor kifejezetten hasznos.
Nos, eddig tehát ott tartunk, hogy már nem dőlünk be a nagyot ígérő megapixeleknek, sem pedig a gyanúsan nagyra faragott zoomnak. Fontos azonban, hogy fényképezni nem mindig műtermi nyugodtságú helyen fogunk, és állvány sem mindig lesz nálunk. Márpedig ha a kezünk rázkódik, a kamera is rázkódik vele, a kép pedig elmosódott, életlen lesz. Még akkor is fennáll ez a veszély, ha nyugodtan állunk, viszont jól kitekerjük a zoomot egy távoli esemény rögzítéséhez – ilyenkor kezünk legapróbb rezdülésére is csúnyácska kép lesz a válasz. Egyre több fényképezőgépben van azonban képstabilizátor, ami ilyenkor kifejezetten hasznos.
Ahogy a zoomok esetében, a képstabilizátorokból is van optikai és digitális. Természetesen itt is az optikai a jobb, ilyenkor a rázkódást finomra hangolt mechanikai rendszer küszöböli ki. A digitális stabilizátor azonban szintén egyfajta csalás, szoftveres képjavító technológiákkal igyekszik az elrontott képből jobbat faragni, a legtöbbször csekély eredménnyel.
Elemi kérdés és házi feladat
Arra is célszerű odafigyelni, hogy akkumulátorral felszerelt modellt válasszunk, ne pedig olyat, ami egyszerű ceruzaelemmel működik. Noha az elemeket is lehet helyettesíteni ugyanilyen méretű, újratölthető akksikkal, a gyári akkumulátorok használata jóval egyszerűbb. Gyorsan tölthetők, és nem szükséges megvárni a töltéssel, amíg teljesen lemerülnek.
Arra is célszerű odafigyelni, hogy akkumulátorral felszerelt modellt válasszunk, ne pedig olyat, ami egyszerű ceruzaelemmel működik. Noha az elemeket is lehet helyettesíteni ugyanilyen méretű, újratölthető akksikkal, a gyári akkumulátorok használata jóval egyszerűbb. Gyorsan tölthetők, és nem szükséges megvárni a töltéssel, amíg teljesen lemerülnek.
„Egyértelmű, hogy a nőknél fontos a külső, a szín és a forma, illetve hogy hogyan fér el a táskában a fényképezőgép. Ezen lényeges szempontok mellett érdemes azt is figyelembe venni, hogy a fém alapanyagból készült ház vagy borítás a legtartósabb” – szögezte le a fotós.
Nem árt, ha van a fényképezőben videofelvevő funkció is, de ha csupán arra akarjuk használni, hogy pár percig kamerázzuk a gyereket, a macskát vagy a tengerpartot, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy HD vagy full HD felbontású a videofelvétel.
Rengeteg ehhez hasonló „jó, ha van, de nem létszükséglet”-jellegű apróságot lehetne még felsorolni, ám a legszükségesebbek közé ezek tartoznak.
„A pillanatok dokumentálásra tökéletesen megfelel egy kompakt fényképezőgép. Ám ha a megörökítés a lényeg, és szeretnénk is valamit letenni az asztalra, ahhoz legalább egy félprofi fényképezőgépre van szükségünk. Egy ilyen darab kiválasztásánál a fentieken kívül természetesen egyéb tényezőket is számításba kell vennünk, például egy külső, a gépre szerelhető vaku használatát. De ez már egy másik történet” – foglalta össze Svagrik Zsófia. Valóban, a témában a végtelenségig elmélyedhetünk a fényszegényebb környezetek esetében használt beállításoktól kezdve a fehéregyensúly kezelésén át a különféle effektekig, ám ez már valóban egy következő cikk (vagy sorozat) témája lehetne.
