Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy a sérült japán atomerőműből a levegőbe került sugárfertőzött por nem éri el Európát, így hazánkat sem. Dr. Rónaky József az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója határozottan kijelentette: A fukusimai atomerőmű balesete miatt megnövekedett radioaktív sugárzásnak nem lesz hatása Európa lakosságára.
Mivel hazánkban is működik atomerőmű, joggal merül fel a kérdés, mekkora kockázatot jelent ez számunkra?
– Paksi Atomerőmű biztonságos – válaszolta kérdésünkre dr. Besenyei Gáborné, Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatási vezetője. – Az atomerőmű biztonságának növelése folyamatosan zajlik, melynek során figyelembe veszik a nemzetközi és hazai tapasztalatokat, valamint a tudomány legújabb eredményeit. A nukleáris biztonsági hatóság is ellenőrzi és értékeli az atomerőmű biztonságát, s szükség esetén változtat a hazai előírásokon. A japán atomerőmű-baleset tanulságai is beépülnek majd az európai és a hazai szabályozásba. A nukleáris létesítmények biztonságának átfogó, előre elhatározott program szerinti rendszeres újraértékelése 10 évente történik meg. A legutóbbi ilyen felülvizsgálat nemrég ért véget. Az atomerőmű működését számos nemzetközi felülvizsgálat is értékelte, amelyek szintén biztonságosnak nyilvánították a paksi erőművet.
Az uniós vizsgálat
A japán atombaleset miatt célzottan is vizsgálják az üzemeltetők, illetve a hatóságok, hogy milyen lépések szükségesek a biztonság növelésére – folytatta a szóvivő. – Az EU-ban minden atomerőmű biztonságát közösen elhatározott alapelvek szerint vizsgálják felül. A felülvizsgálat önkéntes, de mindegyik atomerőművel rendelkező ország vállalta a részvételt. Az alapelvek kidolgozása most folyik, erről egyelőre még korai lenne bármi konkrétumot mondani.
Leállítás helyett fejlesztés?
A Paksi Atomerőmű 2008-ban nyújtotta be az 1. atomerőművi blokk újabb húszéves üzemeltetéséről szóló programját. Ezt a nukleáris biztonsági hatóság értékelte, és megállapította, hogy annak teljesülése esetén az üzemidő-hosszabbítás feltételei előállhatnak. Ezt mind a négy blokkra el kell végezni. Mivel a tervezett üzemidők 2012 és 17 között járnak le, ez egy folyamatban lévő tevékenység – közölte dr. Besenyei Gáborné.
Az atomerőmű tulajdonosa új atomerőművi blokkok építését tervezi, amelynek előkészítéséhez a magyar Országgyűlés 2009. március 30-án 330 igen és 6 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett megadta az előzetes elvi hozzájárulást.
Kell-e jódtabletta?
Mivel a nukleáris balesetek okozta károsodások 40 százalékáért a jódizotópok felelősek, ellenük a nagy dózisú, a napi szükséglet ezerszeresét tartalmazó jódtabletta teljes védelmet biztosít – tájékoztatta olvasóinkat dr. Bogye Gábor belgyógyász főorvos. – Ha ugyanis a szervezet több jódhoz jut, mint amennyit fel képes venni, a radiokatív izotópok már nem tudnak beépülni. Fordított esetben viszont nagy a veszély, hiszen a jódhiányos szervezet akkor is begyűjti a levegőben, vízben, élelmiszerben található jódot, ha az sugárfertőzött. Magyarország területének 80%-ra jellemző a jódhiány – figyelmeztet a szakember. – Mivel a jelentések szerint Magyarország légkörébe nem jutott el számottevő mértékű sugárzó anyag Japánból, nem kell szedni a nagy dózisú jódkészítményeket, ám a jódtartalmú táplálékkiegészítőkre sugárzás nélkül is szükség lehet.
Az ellenérvek
 |
| Perger András |
Az Európai Unió bővítési folyamatának nagy vívmánya volt, hogy csatlakozási feltételül szabták a nem megbízható erőművek leállítását – mondta el lapunknak Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ projektvezetője. –
Litvániában két csernobili típusú, Bulgáriában és Szlovákiában pedig összesen hat olyan reaktort kellett leállítani, amelyek nem az elképzelhető legsúlyosabb balesetekre voltak méretezve.
A többit biztonságosnak nyilvánították. Pár hete még bátran mondhattuk, hogy a fukusimai atomerőmű teljesen biztonságos.
Mi lenne, ha?
Mindig az adott földrajzi helyzettől függ, hogy mekkora méretű földrengésre kell méretezni az atomerőműveket – hangsúlyozza Perger András. – Általában igyekeznek túlméretezni az erőműveket biztonsági szempontból. Paksot például úgy korszerűsítették, hogy kibírjon egy 6,5-ös erősségű rengést, melynél nagyobb ebben a térségben elvileg nem várható. De mi van, ha mégis? A fukusimai erőművet 8-as erősségű földrengésre tervezték, aminek a valószínűsége nagyon kicsi volt, mégis jött egy 9-es erősségű.
Mi lesz Pakssal?
Paks bővítésre egyelőre nincs pénz. Ami az üzemidő meghosszabbítását illeti, ez ma az atomenergia egyik fő kérdése Magyarországon. Az országnak szüksége van energiára, de ez nem lehet fontosabb a biztonsági szempontoknál. Fontos, hogy ilyen kérdésekben ne politikusok, hanem független szakemberek döntsenek.
Cikkünk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Mikortól vagyunk család?
- Schell Judit – kisfiát az egész család kényezteti
- Vilmos herceg párja, Kate Middleton – ő lesz az új Diana?
- Rakott finomságok zöldségből, húsokból
- Jogszerű lett az otthon szülés
- Összeillünk? A grafológiai elemzés segíthet a párválasztásban
- Tisztánlátás, jósálmok, jövőérzékelés
Ha előfizetnél a hetilapra, itt és most megteheted!
