Eutanáziaturizmus – Útlevéllel a halálba

Páros eutanáziát hajtottak végre egy idős páron

Magyarországon az eutanázia passzív formája engedélyezett, az aktív eutanázia azonban tilos.  Passzív eutanázia az, amikor az orvos a beteg kérésére megszünteti vagy meg sem kezdi az életfunkciókat fenntartó kezelést – például lekapcsolja a beteget a lélegeztetőgépről, vagy megszünteti a beteg mesterséges táplálását.
Minderre csak akkor van lehetőség, ha a beteg gyógyíthatatlan, rövid úton halálhoz vezető betegségben szenved. Még ilyen betegség esetében sem engedélyezett azonban az aktív eutanázia, vagyis a beteg halálának meggyorsítása – például fájdalomcsillapító szerek túladagolásával –, vagy a beteg öngyilkosságához nyújtott segítség.  Eszerint tehát az orvosnak lehetősége van saját kívánságára „meghalni hagyni” a gyógyíthatatlan beteget, de nem vehet részt a beteg megölésében vagy öngyilkosságában.
A legtöbb ország törvényei a mienkhez hasonlóan viszonyulnak az aktív és a passzív eutanáziához. De Európában kivételnek számít Belgium, Luxemburg, Hollandia és Svájc, ahol az orvosi segítséggel végrehajtott öngyilkosság bizonyos körülmények között engedélyezett.
Az Egyesült Államokban a kérdést nem szövetségi, hanem állami szinten kezelik; míg az aktív eutanázia mindenütt tilos, Oregon, Washington és Montana államokban az öngyilkossághoz nyújtott orvosi segítség legális.

Az eltérő szabályoknak köszönhetően egyre több beteg utazik más országokba, hogy orvosi segítséggel vessen véget szenvedésének.

2003-ban például nagy port vert fel a brit Reginald Crew ügye. Crew egy motoneuron betegségben szenvedett. 2003-ra nem tudta használni a végtagjait, nem tudta tartani a fejét, nem tudott önállóan enni vagy WC-re menni. Crew felesége segítségével Svájcba utazott, ahol egy jótékonysági szervezet segítségével öngyilkos lett: a szervezet orvosai altatószerekből álló „koktélt” adtak neki, amit szívószállal önállóan meg tudott inni. Mint mondta: „Csak azt szeretném, hogy véget vethessek a szenvedésemnek… Jó életem volt, de a betegségem gyógyíthatatlan és egyre rosszabbá válik. Nem a haláltól félek, hanem a további élettől.”

Fotó: independent.co.uk

A brit hatóságok nem tudták eldönteni, hogy bíróság elé állítsák-e Crew feleségét, aki segített a férjének Svájcba utazni. Bonyolította a helyzetet, hogy az előző évben Crew egy honfitársa, Diane Pretty – aki hasonló betegségben szenvedett –, mind a Lordok Háza, mind a strasbourgi európai emberjogi bíróság előtt elvesztette arra irányuló keresetét, hogy a férjének büntetlenséget biztosítsanak, ha segít neki öngyilkosságot elkövetni.  Az emberi jogi bíróság szerint az emberi jogok európai egyezménye nem tartalmazza a halálhoz való jogot. Végül azonban nem indítottak eljárást Crew felesége ellen.

A Dignitas nevű svájci jótékonysági szervezet – amelynek a segítségét Crew igénybe vette – azonban máshogy vélekedik az emberi jogok európai egyezményéről.  Szerintük az egyezmény igenis kimondja az élet megszüntetéséhez való jogot, és mivel tiltja az állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetést is, a Dignitas kész segíteni nem svájci állampolgárságú betegeken is.

Az elmúlt évtizedben a szervezet több mint ezer betegnek segített meghalni. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a Dignitasnak minden bizonnyal több száz külföldi „tagja” van – vagyis olyan betegek, akik ismerve diagnózisukat, tervezik, hogy a jövőben igénybe veszik majd a Dignitas segítségét. A BBC szerint az elmúlt években körülbelül 100 brit állampolgár utazott Svájcba véget vetni az életének, és több száz brit tagja van a szervezetnek. A Dignitas alapítója elismerte, hogy a segítségükkel öngyilkosságot elkövetett betegek 60 százaléka Németországból érkezik.

Milyen betegek fordulnak ezekhez a szervezetekhez?  Egy 2003-ban megjelent tanulmány egy másik szervezet, az Exit Deutsche Schweiz eseteit vizsgálta (ez a szervezet nem fogad el külföldről érkezőket). Ennek a szervezetnek 50 ezer tagja van.  1990 és 2000 között 748 esetben nyújtottak segítséget öngyilkossághoz. A vizsgálatba bevont 331 eset majdnem felében a betegek a rák valamilyen formájában szenvedtek. Minden tizedik beteg szív- és érrendszeri vagy légúti betegségekben szenvedett, és hasonló volt az idegrendszeri betegségekben szenvedők aránya is.

Azokban az országokban, ahol az aktív eutanázia vagy az orvosi segítséggel végrehajtott öngyilkosság engedélyezett, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők 1–4 százaléka választja azt. Az Exit adatai szerint a szklerózis multiplexben szenvedő betegek esetén ez az arány például négy és fél százalék.

A közvélemény-kutatások szerint Európában egyre többen támogatják az aktív eutanázia és az orvosi segítséggel végrehajtott öngyilkosság legalizálását. Magyarországon a Medián 2000-es felmérése  szerint az emberek 67 százaléka támogatja az eutanáziát, és a támogatók 64 százaléka megengedhetőnek tartja az eutanázia aktív formáját is.

Az ellenzők szerint viszont ma már rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, amelyekkel a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők fájdalma enyhíthető és a betegséggel járó depresszió kezelhető. Arra kell törekedni, hogy minden beteg hozzájusson a megfelelő kezeléshez. A beteg kérésére végrehajtott aktív eutanázia és öngyilkosság legalizálása szerintük óhatatlanul oda vezet, hogy olyan betegeket is meg fognak ölni, akik nem egyeztek ebbe bele.