Padlón vannak a fiatalok

Fiatalok az éjszakában – Hogyan vigyázzunk rájuk?

A hír: Kilátástalannak érzik sorsukat a fiatalok
40 százalékkal több gyerek és fiatal hívja a telefonos lelkisegély-szolgálatokat az utóbbi két évben, mint azelőtt – a szakemberek tapasztalata szerint. A Magyar Gyermek-Ifjúsági Telefonos Lelkisegély-szolgálat elnöke szerint ez a szám folyamatosan emelkedik majd, mert a gyerekek és fiatalok egyre nehezebben tudják feldolgozni a családjukban jelen lévő szegénységet és kilátástalanságot.

 
Különvélemény Soma Mamagésától
Mindaddig, amíg az emberek nem ébrednek föl, amíg nem történik meg a szemléletváltás, kilátástalannak is fogják érezni a sorsukat. Ha nem oldjuk fel a pénz bűvöletében levést, ha nem fordulunk vissza isteni önvalónk fele, csak szorongás vár ránk.
Oké, ezt tudjuk. Akkor ez mit jelent a hétköznapokban? Azt, hogy az önmagunk lehúzása helyett el kell kezdeni tudatosan felemelni magunkat.
Ezt a következőkkel érhetjük el:

Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a szorongásaink feloldásának a ránk szabott módját, és ezt állandósultan alkalmazzuk. Sport, kertészkedés, meditálás, légzőgyakorlatok, jóga, állatok gondozása, a természetben való lét stb… Nagyon fontos, hogy egyre tudatosabban leválasszuk magunkat a MONEY-pulációról, hogy ne higgyük el bambán a fogyasztói társadalom sugallta „értékrendet”, és végre felálljanak a fotelből a tévét néző tömegek, és elkezdjenek ÉLNI! Magyarország az első Európában a tévénézésben, konkrétan négy és fél óra az egy főre jutó napi átlag agymosás. Ez mit jelent? Azt, hogy a mozgás, kulturálódás, önismeret, stresszoldás, emberi kapcsolatok megélése helyett többnyire mások hazug életét élik az emberek. Ebből pedig nem lesz energia! Energia csak a hús-vér életből lesz, a valódi élményekből, a kirándulásból, érintésből, táncból, friss levegőből. Márpedig MINDEN az energián, az energia minőségén és mennyiségén múlik.

Amíg az emberek a kilátásokat csupán a fizikai szinten nézik, nem csoda, hogy egyre kilátástalanabbnak élik meg magukat. Többször jártam Mexikóban, ahol jóval, de jóval nagyobb szegénység van, mint nálunk, mégis lazábbak, derűsebbek az emberek. És mindent nem lehet a napra fogni… Ők mind a mai napig tartják a kapcsolatot a természeti elemekkel, és ön-mag-ukkal. (Ott olyan elfogadott rendszeresen eljárni az aurát tűzzel tisztító sámánhoz, mint itt fodrászhoz vagy fogorvoshoz menni.)

Neurotikus generáció vagyunk. Többségében háborítottan, hospitalizáltan születtünk, az anyánktól (szinte) azonnal elvettek, és igényeinktől függetlenül 3 óránként ehettünk (az ösztönszükséglet erőszaka). Folyamatosan azt kaptuk, hogy felnőttkorban is mások mondták meg, mi a jó, hogy kell csinálni, mit kell venni, milyennek kéne kinézni.

Eljött az ideje a kifele nézésből átfordulni a befele nézés irányába!

Iskolákban, művelődési házakban kellene segíteni az embereket ébredezni, stresszoldó technikákat kellene nekik átadni! Tananyaggá tenném az iskolákban! Meditációt és transztechnikákat tanítanék (transztánc, energialégzés, transzlégzés), hogy oldódjanak.

Panaszkodás helyett a jelenben levő örömök megtalálására biztatnám az embereket!

Legalább úgy kell ennek az országnak a szorongásoldás és a szemléletváltás, mint a kenyér – azaz a munkahelyek teremtése.

ÉBRESZTŐ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!