„A nyári forróság önmagában nem meglepő, és az sem, ha a melegrekord megdől – mondja dr. Mika János éghajlatkutató. – Ha van száz mért adatunk az előző száz évből, matematikailag igazolt, hogy egy százalék eséllyel valamilyen rekord meg fog dőlni egyik vagy a másik irányban, és ehhez nem kell klímaváltozás sem.” A kutató szerint persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jelentős változás, de ezt nem különféle hőmérsékleti rekordokon lehet mérni. „Ez a mostani egyáltalán nem számít különlegesnek: egy háromnapos hőségriadó volt csupán. 2007-ben jóval melegebb volt ennél” – nyugtat meg mindenkit a kutató.
A Föld átlaghőmérséklete a múlt század eleje óta körülbelül ¾ fokkal emelkedett. Ekkora változás ennyi idő alatt nagyon ritkán fordult elő a Föld történetében, az utolsó ötven év pedig különösen kirívó adatokat hozott. Szakértőnk szerint ezt nagy eséllyel az ember okozza.
Vehetünk tartós tejet
Dr. Mika szerint az aszályok a jövőben sokkal gyakoribbak lesznek, és ezt már mi is érzékelhetjük majd. A nyári időszakokban folyamatosan csökkenni fog a csapadék mennyisége és nő a hőmérséklet, kevesebb lesz a felhőzet és nő a napfényes órák száma. De azért ezek a folyamatok évtizedes mérlegekben mérhetők, mert egy-egy év lehet például nagyon csapadékos (amilyen a tavalyi volt), vagy akár teljesen aszály sújtotta is. „Bár a jeleket látjuk, a mi életünkben szinte biztosan nem várható olyan időjárás, amitől a Kárpát-medence élhetetlenné válna. Egy folyamatos vízmérlegromlás felé haladunk, de egy fél-egy fokos melegedéstől nem várható drasztikus változás. Nagy baj inkább a tengerparti területeken várható a jégpáncélréteg olvadása miatt. Márpedig a Föld népességének fele tengerpartokon él” – emlékeztet a szakértő.
Hungarian survivor
„A hazai szén-dioxid-kibocsátás a világ kibocsátásának körülbelül 0,7 százalékáért felelős. Ha csak mi teszünk ellene, az édeskevés, de attól még kötelességünk. A szén-dioxid-kibocsátásunk 40 százalékát a lakásainkban termeljük és ezen sokat tudunk spórolni. Vagyis úgy tudjuk csökkenteni kibocsátást, hogy nem áldozatot hozunk, hanem saját pénzügyi helyzetünket is javítjuk. Ha például csak egy fokkal kisebbre állítjuk a cirkót, az 6 százalék spórolást jelent a fűtésszámlán. Télen a szellőztetéssel is csínján kell bánni. A készenléti állapotban tartott televíziók, monitorok és bedugva hagyott mobiltöltők felesleges fogyasztást hoznak” – osztotta meg velünk túlélési tippjeit a szakértő.
Magyarország kontra felmelegedés
Mika doktor elmondta, hogy 2020-ig az üvegházgáz-kibocsátásunkat 20 százalékkal kell csökkenteni. 2008-as mérések szerint ehhez még tizenkét százalék van hátra, ami nagyon sok, és nem biztos, hogy sikerülni fog. A teljes energiafelhasználásunkat is 20 százalékkal csökkenteni kell, a megújuló energiaforrás (az atomenergiát nem beleértve) használatát pedig egész Európának ugyanennyivel növelnie. Mivel ez utóbbiból nálunk kicsit kevesebb van, ezért Magyarországnak ebből csak 13 százalékot kell vállalnia. Jelenleg 6,5 százaléknál tartunk. Ezektől az eredményektől lassul a klímaváltozás, de ahhoz, hogy meg is álljon, az egész Földnek 60-80 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátását. Ennyi kellene ahhoz, hogy a természet újra egyensúlyba kerüljön. Talán a következő életünkben…
