Ha reggel az iskolás alig bír fölkelni és délután csigalassúsággal, bambán pakolja ki a táskáját, minden szülő aggódva állapítja meg: kimerült. Ezért még iskolakezdés előtt érdemes végiggondolni, mennyi tanórán kívüli foglalkozásra van feltétlenül szükség, mi az, amit örömmel képes látogatni csemetéje. A fáradt, kimerült gyerek néhány iskolában töltött hét után számolni kezdi, hány „munkanapja” van a következő szünetig. Lássuk, mit kell tenni azért, hogy az iskolás energikus, tettre kész maradjon.
1. Egyen, igyon
A jó teljesítményhez, a figyelem ébren tartásához elengedhetetlen a tartalmas – fehérjegazdag, energiadús – reggeli. Bár sok iskolában kapnak tízórait a kicsik, de ez is az első szünet idejére esik, ráadásul ha azt nem szereti, vagy fontosabb dolga akad, előfordulhat, hogy délben eszik először szilárd ételt. A szülő tapasztalja ki, mit eszik szívesen reggel a gyerek. Ez lehet müzli joghurttal, egy szelet kenyér felvágottal, zöldséggel, vagy kis darab kalács lekvárral. Hozzá tea, tej, kakaó. Ha ezt nyugodtan, a családi asztalnál ülve fogyasztja el a kisiskolás, a kamasz, már másképp indul a napja. Tízórai- és uzsonnaügyben ne építsünk az iskolai büfére, az a biztos, amit az szülő csomagol a gyerek ízlésének megfelelően.
A tízórai mellé rakhatunk egy-egy almát, körtét. Garantált siker az apró doboznyi diákcsemege, szárított sárgabarack, mandula vagy dió, ezekből a szünetekben is lehet nassolni, egészséges és energiával teli. Fontos tudni, hogy sok gyerek csak akkor iszik, ha szomjas. Ez pedig sokuknál minimális folyadékbevitelt jelent, aminek álmosság, a koncentrációs képesség csökkenése a következménye. A legjobb ital a víz, a szénsavmentes ásványvíz. Ám sok gyerek szívesebben fogyaszt ízesebb italt, erre kiváló a házi készítésű limonádé, citromos tea mézzel édesítve, így a folyadékon túl számos vitamin, nyomelem is a szervezetbe jut.
2. Mozogjon
A napi több óra tanulás egy helyben ülve, az egész napos koncentrálás, helyes viselkedés szellemileg és lelkileg is kimerítő. Ezt a fáradtságot az otthoni semmittevés, a számítógépes játék, a tévézés nem oldja. A legelcsigázottabb gyerek is akkor töltődik föl energiával, ha az iskolából kilépve, a szabad levegőn mozog, kötetlenül rohangál, focizik, vagy bármi egyebet sportol. A rendszeres mozgás oldja a stresszt, oxigént juttat az agyba, regenerál, vagyis könnyíti a délutáni leckeírást. Ha a napi teendőknek határozott ritmusa van, a gyermek hozzászokik, hogy azonos időben kel és fekszik, az iskolai órák és a tanulás között van módja mozgással feltöltődni, szervezete jobban alkalmazkodik a kihívásokhoz. A napirend biztonságot adó rutinná válik. Mindezek mellett fontos az is, hogy mindennap legyen egy kis ideje, amit azzal tölt, amihez kedve van – játék, barátok, olvasás, videózás –, lényeg, hogy érezze: van idő, amivel ő szabadon rendelkezhet. Tapasztalat, hogy a gyerekek szívesebben követik azt a napirendet, amit velük közösen alakít ki a szülő, mert azt érzik, volt beleszólásuk. Adjuk meg nekik a lehetőséget!
3. Aludjon
Minden gyereknek más az alvásigénye, az iskoláskorúaknál ez napi nyolc–tizenegy óra. Akkor igazán pihentek, ha reggel maguktól ébrednek, valamint ha a szellemi és testi fáradtság tünetei késő délután, estefelé jelentkeznek először. Akinek rendszeresen nehezére esik a reggeli felkelés, egyértelmű, hogy este korábban kellene lefeküdnie, még akkor is, ha azt hangoztatja: „Nem vagyok álmos!” A nyugodt, pihentető alvást segíti az esti alapos szellőztetés, a 18-19 Celsius fokos szobahőmérséklet, a nyugodt, csendes légkör. Lefekvés előtt egy órával az iskolás ne nézzen tévét, ne birkózzon a testvérével! Ha mód van rá, a fürdés után, elalvás előtt iktassunk be néhány perces családi beszélgetést. Ez elcsendesít, a gyerek ilyenkor megnyílik, és fény derülhet olyan napközbeni eseményekre is, amit addig nem volt idő elmesélni. Hétvégén hagyjuk aludni a gyereket, ameddig a szervezete kívánja, a kisebbek pedig, ha igénylik, szunyókáljanak ebéd után is.
Lusta a kamasz?
A tinédzserévek elején sok fiú és lány lelassul, órákon át bambul, bámul maga elé, reggel nehezebben kel föl, vagyis a szülő szemében lustává válik. Márpedig a kamasz mindezt nem lustaságból teszi, ez természetes folyamat, a pszichológusok fiziológiás – élettani – lustaságnak nevezik. A nagymértékű növekedés, a hormonális és idegélettani változások okozzák a fáradékonyságot, amit tetéz még a rengeteg új érzelmi kihívás is – önmagával, környezetével vív lelki harcot a tinédzser.
Kell a jó példa!
„Sok szülő azért iktat be rengeteg különórát, mert szeretné, ha gyereke a teljesítményorientált világban is megállná a helyét. Ezzel azt éri el, hogy versenyezni ugyan tud majd, de vajon lesz-e bármikor elégedett? Tudja-e, milyen az, amikor megállunk és visszanézünk? A szülő nem a szavaival nevel erőteljesebben, hanem a cselekedeteivel! Ezért fontos, hogy merjen pihenni otthon, a család szeme láttára is. A negyedórányi, kis tennivalóktól elcsent idők is számítanak, ezek mindenkit feltöltenek. Ha egy gyereknek nincs szabadideje, nem tapasztalja meg, hogy azt be lehet osztani, hogy juthat idő mindennap olvasásra, pihenésre, beszélgetésre, segítésre.” A szakember a csend szerepére külön felhívja a figyelmet: „Legyen bizonyos idő, amikor nem megy a tévé, nem zúg a számítógép, a porszívó, zene sem szól. Próbálják ki!”
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Nagy gyakorlatom van a túlélésben és az újrakezdésben
- Előzze meg a kimerülést!
- Az Esterházyak asztala
- Dr. Vekerdy Tamás válaszol
- Követhetem a holland nők példáját?
- Mi vezethetett a brit zavargásokhoz?
- Hogy kevesebb legyen a kommunikációs zavar…
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
