Az utóbbi hónapokban sok vevő kivárásra játszott arra számítva, hogy a kilakoltatások miatt piacra kerülő sok-sok lakás még lejjebb nyomhatja a 2008 óta alacsony árakat. Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint azonban hiába, mivel a törvények keretek közé szorították az elárverezhető ingatlanok számát és lassan adagolják a vásárolnivalót. „Októbertől a mintegy százezer érintett lakás mindössze 2 százalékát dobhatják piacra, majd jövő évtől negyedévenként 3 százaléknyit. A százalékarány minden évben eggyel fog csak nőni” – magyarázta szakértőnk. Így szinte biztosak lehetünk abban, hogy – ha vennénk – feleslegesen várunk a további leértékelődésekre.
A vevő diktál
 |
| Déry Attila az Otthon Centrum vezető elemzője |
Eladásra szánt ingatlan van bőven, viszont a válság óta feleannyi a vevő. És mivel túlkínálat van, a vevők szabják a feltételeket. Hosszabbak lettek a döntési idők, mert most ezt is megengedhetik maguknak. Ha pár hétig “jegelnek” egy lakást, jó eséllyel az még a gondolkodási idő után is meglesz. A piaci ár fölött lévő ingatlanok jószerivel eladhatatlanok és a tulajok gyakran több hónapig, vagy akár fél évig is ülnek a lakásukon, mire rájönnek, hogy csökkenteniük kell az árát. Szakértőnk szerint akinek készpénze van, annak akár befektetésként is jól jöhet egy ingatlan: „közép vagy inkább hosszú távon már valószínűsíthető az áremelkedés, de aki rövidtávon szeretné a pénzét megforgatni, az ne az ingatlanpiacot válassza. Ha valaki a piaci áron kezd el árulni egy jó minőségű ingatlant, annak is eltarthat az eladása legalább két-három hónapig, tehát nagyon gyorsan maximum áron alul lehetne szabadulni tőlük”.
Akár az újépítésűekre is alkudhatsz
Az alku természetesen már a válság előtti időszakban is része volt a lakásbiznisznek, de most minden eddiginél erősebben van jelen. Szakértőnk szerint az irányárból átlagosan valamivel tíz-tizenöt százalék feletti összeget szoktak engedni, de aki a piaci áron (ez 10-15%-nyit csökkent az elmúlt két évben) tud hozzájutni egy lakáshoz, már elmondhatja, hogy jó vétele volt. „Vannak extrém alkudozók is, hallottam olyat, hogy valaki egy tízmilliós lakásért ötmillió forintot ajánlott, majd ezt feltornázta hat és félre, de az ilyen próbálkozók többnyire lakás nélkül maradnak. Téveszme, hogy az, aki a hiteltörlesztése miatt megszorul, messze áron alul hajlandó lesz eladni a lakását. Az ilyen adós arra is gondol, hogy amennyiben kevesebbért adja el a lakását, mint a tartozása, akkor nem csak az ingatlanát veszíti el, hanem még az eladás után is tartozni fog a bankjának” – fejtette ki Attila. A 20-30 százaléknyi óriás alkuknak csakis olyan esetekben lehet realitásuk, amikor az ingatlant eleve jelentősen túlárazta a tulajdonosa.
Új fejlemény, hogy ma már az újépítésű ingatlanokra is lehet alkudni. „Régebben ezek szinte mind listaárakon keltek el, de ma már nem ritka, hogy a kivitelező akár 10-15 százaléknyit is hajlandó engedni az árból. Ugyan az újépítésű lakásokat sújtotta leginkább a válság (minden évben harmadával kevesebbet építenek belőlük 2008 óta), de az a kevés, ami jelenleg a piacra kerül, azért eladható”.
Sokat lehet spórolni a felújításon is. Sok eladó gondolja azt, hogy azért, mert az utóbbi években újította fel a lakását, az attól rögtön többet ér, de nem így van. Szakértőnk szerint: „a gépészeti felújítások (nyílászárók cseréje, fűtésrendszer cseréje, vezetékcserék…) valóban értéknövelő tényezők, de az esztétikai felújításokat (például egy új konyhabútort) a vevők nem fizetnek meg, ha az nem tetszik nekik – nyugodtan levonják az árból”.
Adjuk ki albérletbe?
Ha befektetési céllal veszünk lakást, és a későbbiekben esetleg szeretnénk rajta továbbadni, jó megoldásnak tűnhet az albérletbe adás, de Déry Attila szerint ez nem minden esetben egyszerű: „Amikor bejött a válság, mindenki azt gondolta, hogy a lakásvételek ugyan visszaesnek, de az albérletek iránti kereslet nőni fog. A nagyobb kereslet miatt a bérleti díjak emelkedését várták, de úgy tűnik ez csak illúzió volt, mert akik nem jutottak lakáshitelhez, inkább másképp oldották meg a lakhatási gondjaikat (például maradtak a szülőknél) . A hazánkban élő külföldiek száma is egyre csökken, ami szintén lejjebb tolta a bérlemények árait. A luxusingatlanok bérbeadása nagyon nehézkes lett, így ma már csak a jó elhelyezkedésű, jó állapotban lévő ingatlanok iránt van kereslet és azoknál is a korábbiaknál 10-15 százalékkal alacsonyabb áron.”
