Mindannyiunkra igaz, hogy ha nem akarunk nyugdíjas éveinkben szűkölködni, már most félre kell tennünk, hogy később legyen miből élni. Jó lehetőség a megtakarításra a most kézhez kapott reálhozam, melyet ha okosak vagyunk, nem költünk el azonnal, hanem körültekintően befektetjük.
Egy jó választás: a tartós befektetési szerződés
Sok bank kínál tartós befektetési szerződést, egy középtávra, azaz 3-5 éves időtartamra szóló megtakarítási formát ügyfeleinek.
|
Pontosan milyen adókedvezmény jár a tartós befektetési szerződéshez? Molnár-Gácsi Gabriella, FHB Bank: A szerződés létrejöttének évét gyűjtési időszaknak hívják, ekkor helyezhetjük el megtakarításainkat az adott bank- vagy értékpapírszámlára. Az ezt követő 5 éves szakaszt lekötési időszaknak nevezzük, ekkor már nem fizethetünk pénzt a számláinkra, viszont felgyülemlett megtakarításunkat bizonyos megkötésekkel kedvünk szerint kezelhetjük. A lekötési időszakot adózási szempontból több részre bonthatjuk. – Ha a gyűjtési időszakot követő 3 naptári évben nem szüntetjük meg számlánkat, de a harmadik év végén vagy azt követően kivesszük a pénzünket, akkor a befektetésen elért hozam után 10%-os személyi jövedelemadót kell befizetnünk. – Ha viszont az 5 éves lekötési időszak végéig megtartjuk megtakarításainkat, akkor az elért hozam után nem kell adót fizetnünk. – És hogy mi a helyzet, ha már a gyűjtési időszakban, vagy a lekötési időszak első 3 évében vennénk ki a megtakarításainkat? Ezt is megtehetjük, de ebben az esetben az elért hozam után meg kell fizetnünk a 16%-os kamat- és árfolyamnyereség-adót. |
Ha úgy döntünk, hogy kipróbáljuk, akkor kétféle számlát nyithatunk tbsz-szel: az egyiken forintbetétet nyithatunk, míg a másikon értékpapírokat, például részvényt, befektetési jegyet, kötvényt tarthatunk. Éppen ebben rejlik ennek a módszernek a kiszámíthatósága – megtakarításainkat megosztottan, egy biztonságosabb betéti és egy kockázatosabb értékpapírformában is fialtatni tudjuk.
Jó, ha tudjuk, hogy tartós befektetési szerződés minden évben nyitható, de a már megnyitott számlára csak a nyitás évében, az úgynevezett gyűjtőévben lehet pénzt befizetni.
Még egy erős érv szól a tartós befektetési szerződés mellett: a szolgáltatás legfőbb előnye a hozzá kapcsolódó adókedvezmény, melyet a harmadik és az ötödik év elteltével érvényesíthetünk. Ebből adódik, hogy főleg középtávra okos döntés ez a befektetési forma: aki a betett pénzéhez 3 évig nem nyúl hozzá, az a hozam, kamat és árfolyamnyereség után fizetendő 16%-os adó helyett csak 10%-ot kell hogy befizessen, aki pedig 5 évig kibírja a befektetett összeg elköltése nélkül, az teljesen mentesül ettől az adónemtől.
A kézhez kapott reálhozamot tehát már csak a következők miatt is érdemes tartós befektetési számla formájában megtakarítani: sokféle befektetési terméket választhatunk; mi határozhatjuk meg a befektetésünk összetételét, és ezt a futamidő alatt bármikor megváltoztathatjuk; végül pedig a lekötési időszak esetén adókedvezményhez vagy akár adómentességhez juthatunk általa.
Fontos, hogy a befektetési érvek mellett azért észben tartsuk, hogy a gyűjtőévben befizetett forintjaink pénzügyi eszközökbe kerülnek, ami azt jelenti, hogy az árfolyam-ingadozásokon keresztül a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarításunk értékére. Más szavakkal: ha esik annak a kötvénynek, részvénynek az ára, amibe a pénzünket fektettük, akkor kevesebbet ér a megtakarításunk is.
További cikkek a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
