Angol nyelvterületen és multinacionális cégeknél a career break (karrierszünet) elnevezéssel illetik azt a hosszabb időszakot, amit a napi hajtásban megfáradt munkavállaló saját feltöltődésére és regenerálódására használ fel. Hívják kreatív évnek, szombatévnek (sabbatical) is, amennyiben egyéves fizetés nélküli szabadságra mennek, és közben a munkáltató fenntartja a pozíciót.
 |
| Karrierépítés egy-egy év kihagyásával |
A sabbatical eredetileg az egyetemi oktatók számára felkínált, általában hétévente kivehető alkotói szabadságot jelentette, de ma már egyre több vállalat akad, amely hasonló, huzamosabb ideig tartó távollétre kínál lehetőséget. Az éves szabadság másik változata az adult gap year (felnőttek lyukas éve), amikor a dolgozó felmond a munkahelyén, és úgy dönt, hogy majd visszatérése után keres magának új állást.
„Nagyszerű gondolkodási alkalom és egyben karrierépítési eszköz, ha valaki kiszáll a mókuskerékből egy évig, és valamit teljesen mást csinál. Ennek a pihenési, feltöltődési időszaknak az a lényege és akkor sikeres, ha gyökeres környezetváltással és más napi tevékenységgel jár” – írja Magyari Éva executive coach, interim menedzsment szakértő a szakmai blogján.
Lehet például nyelvet tanulni külföldön, lehet kutatómunkát vagy karitatív munkát végezni, utazni vagy könyvet írni. Egy pénzügyi tanácsadó cég igazgatója fél évet töltött Ugandában, ahol középiskolásokat tanított arra, hogy hogyan indítsanak olyan jövedelmező vállalkozást, amely társadalmi hasznot is hajt. Egy hölgy pedig fél évre otthagyta marketingigazgatói állását és beállt bálnakutatónak. Az ilyen időszak nagyszerű alkalom arra, hogy újraértelmezzük az életünket, tisztába kerüljünk önmagunkkal, inspirációt nyerjünk a környezetünkből, és átgondoljuk, hogyan építsük karrierünket.
A karrier érdekében kihagyott évvel főleg a közép- és felső vezetők élnek, bár Magyarországon mindez még ritkaságszámba megy. Szelecki Zsófia coach, a DGS Global ügyvezető igazgatója szerint hazánkban még egyáltalán nem számít bevett dolognak a karrierszünet, és éppen ezért még nem alakult ki a kultúrája. Egyesek tartanak is tőle, hiszen a „sabbatical year” alatt a vezetők sokszor teljesen kiesnek a napi rutinból és nem értesülnek szakmájuk napi eseményeiről. Ugyanakkor a karrierév rendkívül jó módszer a tipikus vezetői fásultság kezelésére, és ebből nemcsak a középvezető, hanem az egész vállalat profitálhat – hívja fel a figyelmeztet a szakember.
A kiégett menedzser a vállalatot is lehúzza
 |
Hasonló eredményre jutott a HR-témákkal foglalkozó Körvonal Alapítvány, amely legfrissebb felmérésében éppen a magyar középvezetők munkahelyi környezetének pszicho-szociális jellemzőit vizsgálta. A kutatás megállapítja, hogy a középvezetők munkahelyi terhelése a pozíciójukból adódóan kettős, miközben teljesítőképességük nagyban befolyásolja a vállalat eredményeit. Annak érdekében, hogy a hazai vállalatok meg tudjanak felelni napjaink gazdasági kihívásainak, elkötelezett középvezetőkre van szükségük, akik képesek teljesítményük maximumát nyújtani, illetve támogatni a vállalatot a versengésben a piactársakkal – áll a Körvonal Alapítvány által publikált tanulmányban. Ha a középvezetők képesek kihozni magukból a maximális teljesítményt, azzal nemcsak a saját hatékonyságukat növelik, hanem egyúttal ez a hatás továbbgyűrűzik a szervezet többi részére is – hívták fel a figyelmet kutatásukban.
