Idén januárban csörgött a telefon egy New York-i rendőrőrsön. „Halló, rendőrség? Lelőhetem a betörőket?” – hangzott a kétségbeesett kérdés. Egy fiatal, csecsemőjével egyedül élő nő telefonált rémülten. Hallotta, hogy betörtek a lakásba, eltorlaszolta a hálószoba ajtaját a kisággyal, amiben három hónapos gyermeke feküdt, és tárcsázott.
Gyorsan kellett dönteni
A diszpécser nem adhatott engedélyt a lövésre, de ezt válaszolta: „Mindent, amit tud, meg kell tennie, hogy megvédje magát. Tegye, amit tennie kell, hogy megvédje a gyermekét.”
Sarah Dawn McKinley egy 12-es kaliberű vadászpuskával lesben állt és azonnal lőtt, amint az egyik betörő, a 24 éves Justin Shane Martin belépett a lakásba. Martin azonnal meghalt, társa elmenekült. A kerületi ügyészség képviselője azt nyilatkozta, hogy a nő jogos önvédelemből lőtt, ezért nem is emelnek vádat ellene.
„Választanom kellett közte és a fiam között. Amikor betörte az ajtót, valami fényeset láttam a kezében. Először azt hittem, egy pisztoly van nála, de később kiderült, hogy egy 30 centis kés volt. De addig nem láttam, amíg le nem lőttem” – nyilatkozta az anyuka, aki nem bánja tettét. „Egészen máshogy alakulhatott volna, ha nem teszem meg” – jegyezte meg.
Fegyverszakértők előnyben?
Magyarországon ez valószínűleg nem így történt volna, hiszen a Btk. eddig csak arányos védekezést engedélyezett, vagyis az áldozat félelemből nem olthatta ki „automatikusan” senki életét, hacsak nem állt fenn közvetlen és bizonyítható életveszély: nem fogtak rá fegyvert például. Ha enélkül védekezett volna a fent említett anya, és mondjuk az bizonyosodik be, hogy támadójánál nem volt fegyver, akár maga kerülhetett volna börtönbe.
Merőben más lesz azonban a helyzet, ha a társadalmi egyeztetések után elfogadják a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium módosító javaslatait. Ezek értelmében a védekezőnek nem kell majd mérlegelnie az “elhárító magatartásának” következményeit. A jogos önvédelem akár a behatoló halálát is okozhatja, ha az áldozat joggal feltételezheti, hogy a támadás akár az élete ellen is irányulhat.
– Nem arról van szó hogy ezentúl bárkit meg lehet ölni, aki csúnyán néz ránk – mondja dr. Kőhalmi László kriminológus, egyetemi docens. – A veszélynek reálisnak, a védekezésnek pedig továbbra is megalapozottnak kell lennie. A különbség csak az, hogy a tervezet esetleges elfogadása után az áldozat kedvezőbb helyzetben lesz: nem neki kell bizonyítania, hogy arányos volt a védekezés. Vélhetően a bíróság jogosnak ítéli az önvédelmet abban az esetben, ha éjjel egy magányos nőhöz többen is betörnek. Az sem feltétlen módosítja majd ezt, hogy volt-e az illetőnél fegyver vagy sem, hiszen nem életszerű, hogy pánikhelyzetben ezt valaki pontosan észlelje, másrészt egy százkilós férfi egy negyvenöt kilós nőre fegyvertelenül is veszélyes lehet: ez okkal kelt komoly halálfélelmet. De természetesen minden szituációban törekedni kell arra, hogy elkerüljük az emberölést; egy megelőző lövés például elvárható, ha van rá idő – mondta el szakértőnk.
Továbbra sem ér azonban halálos fokozatú áramot vezetni például a kerítésbe, hiszen ez csak „megelőző védelemnek” számít, ennek szabályozása pedig nem módosul.
