Ha egy jogásznak, egy-két betegjogi képviselőnek azt mondom, az elesett gyógyulásra váró ember fél, nem mer jogaira hivatkozni, örül, hogy bekerült egy kórházba, hogy ellátják, bólogat, majd csóválja a fejét, és megjegyzi: azért ma már akad beteg, aki ragaszkodik ahhoz, ami neki a jog szerint jár. A jogászok szerint az emberek nem látják napi életünkben a jogok igazi jelentőségét. Vannak fogalmaik, itt-ott hallottak például a betegjogokról, de nincs megfelelő információjuk. Márpedig minden állampolgárnak elemi érdeke, hogy egészségesen tájékozódjon arról, mihez lesz joga, ha megbetegszik, mihez hozzátartozóként. Aki ismeri a jogait, nem szembesül a kiszolgáltatottság, a tehetetlenség érzésével. A jogvédők szerint aki tudja, mi kérhető, mi követelhető, mi tagadható meg, az él is a jogaival.
De mik is ezek?
Az önrendelkezéshez való jog
A betegjogok legfontosabbika, hogy rendelkezhetek saját sorsom fölött. Az orvos nem dönt egyedül, nekem, a betegnek is tudnom kell: mi miért fog történni. A tájékoztatás orvosi kötelezettség! Az orvosnak vázolni kell a vizsgálati és terápiás lehetőségeket, a gyógyító munkát csak a beteg rendelkezése alapján kezdheti meg, amihez beleegyező nyilatkozatot kell íratni.
A betegnek joga van maga helyett bárkit megnevezni, hogy helyette a szükséges döntéseket meghozza, de ezt a személyt – a beteg helyett vagy mellett – is tájékoztatni kell. A helyettes döntéshozó garancia arra az esetre, ha a páciens cselekvőképtelenné válik, és nem tud döntést hozni. Az önrendelkezéshez való jog része az is, hogy a beteg bárkit – közvetlen családtagot, férjet, gyereket is – kizárhat a tájékoztatásból. Ezt a döntést tiszteletben kell tartani! Ha a beteg cselekvőképtelen, vagy azzá válik – és nincs helyettes döntéshozó –, de szükség lenne bizonyos beavatkozásokhoz beleegyezésre, a hozzátartozók a törvényben meghatározott sorrendben nyilatkozhatnak.
Megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog
Ez a cikkely három fontos alpontból áll. Az első: mindenki jogosult arra, hogy a tudomány pillanatnyi állása szerinti legjobb (és elérhető) ellátásban részesüljön. A második: kevés kivételtől eltekintve a beteg nemcsak az orvosát, hanem magát az intézményt is szabadon megválaszthatja. A harmadik: a felállított diagnózissal, a javasolt kezeléssel kapcsolatban a beteg kérheti egy másik orvos véleményét. Ezért nem érheti hátrány, ezt a kezelőorvos nem veheti bizalmatlanságnak, sőt a beteg a tervezett elbocsátásával kapcsolatban is kérhet újabb véleményt.
 |
| Dr. Szendy Erzsébet |
Emberi méltósághoz való jog
Az egészségügyi ellátás során az emberi méltóság semmilyen körülmények között nem sérülhet. Kivétel, ha a kényszerű korlátozás az egészség megóvása miatt történik. Az orvos köteles megfelelő hangnemet használni, nem lehet kioktató, lekezelő. A beteg megvárakoztatása csak nyomós okkal lehetséges.
Az emberi méltóság megtiprása, ha nem kap megfelelő intimitást a beteg, ha egyszerre több beteget vizsgálnak. A vetkőzéshez, öltözéshez, a vizsgálathoz egyaránt biztosítani kell a megfelelően intim környezetet. A betegnek joga tudni: ki miért tartózkodik a helyiségben, ahol vizsgálják. Senki nem köteles beleegyezni abba, hogy tanulók nézzék a vizsgálatát.
Kapcsolattartás joga
A beteg megszabhatja, ki mehet be hozzá a kórházba. Rendelkezhet úgy, hogy bizonyos személyeket kizár a látogatásból. Egyébként a beteg a házirendnek megfelelően látogatható. Súlyos állapotú vagy kiskorú esetében a látogatási időn túl is a beteg mellett tartózkodhat az a személy, akit a beteg korábban megnevezett. Ez vonatkozik a szülő nőre is.
A vallásgyakorlás feltételeit a kórházban mindig biztosítani kell!
Gyógyintézet elhagyásának joga
A beteg szabadon dönthet a gyógyító intézet elhagyásáról. Megteheti ezt akkor is, ha saját egészségét veszélyezteti. Egyedüli korlát, ha mások testi épségét, egészségét veszélyezteti. Ha a beteg bejelentés nélkül távozik, az orvos értesítheti a hatóságokat, ha a páciens egészségi állapota miatt erre szükség van.
Az intézményből történő elbocsátásról a beteget 24 órával a tervezett elbocsátás előtt tájékoztatni kell.
Tájékoztatáshoz való jog
A hazai egészségügy óriási problémája, hogy a tájékoztatás döcög, márpedig a betegnek teljes körű, egyénre szabott, közérthető tájékoztatást kellene kapnia. Fontos ez, mert az önrendelkezési joga alapján ő dönti el, mely ellátásokhoz, vizsgálatokhoz járul hozzá, és melyeket utasít vissza. Információ hiányában a beteg passzív alanya a gyógyításnak. A betegnek joga van bármit kérdezni, az orvosnak pedig kötelessége válaszolni, és meggyőződni arról, betege megértette a tájékoztatást.
 |
| Dr. Simon Tamás |
Ellátás visszautasításának joga
A cselekvőképes beteg minden olyan ellátást visszautasíthat, amellyel mások életét, testi épségét nem veszélyezteti! Ezt a nyilatkozatot egyes esetekben írásban kell megtenni, más esetekben szóban is kinyilváníthatja. Magyarországon mód van az életmentő vagy életfenntartó beavatkozások visszautasítására is, ami a passzív eutanázia kérdéskörébe vonható. Ez csak a rövid időn belül halálhoz vezető és gyógyíthatatlan, súlyos betegségek esetén lehetséges. A betegség természetes lefolyását biztosítani kell, az orvos tevőlegesen nem avatkozhat be a folyamatba. Az ellátás visszautasításának törvényben rögzített szigorú procedúrája van!
Egészséges cselekvőképes ember nyilatkozhat arról is, hogy mi történjen vele, ha cselekvőképtelenné válik, baleset vagy egyéb ok miatt. Előre meghatározhatja, mi az, amitől elzárkózik, például kérheti: ne tartsák kómában, ne táplálják mesterségesen, vagy ne tegyék lélegeztetőgépre. Ezt a jogot élő végrendeletnek is nevezik, célja, hogy kizárja azokat az eseteket, amelyeket a rendelkező nem tart összeegyeztethetőnek emberi méltóságával. Ennek a nyilatkozatnak szigorú formai követelményei vannak!
Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg joga megismerni a róla vezetett adatokat. Az egészségügyi dokumentációba betekinthet, arról másolatot kérhet – a másolásért fizetni kell. A kórházi elbocsátáskor csak zárójelentést adnak, de a gyógyintézményben ápolási és orvosi dokumentációt is vezetnek, ami elkérhető. Ha a dokumentáció hiányos, hibás, korrekcióját a beteg kezdeményezheti. A beteg dokumentációjába csak ő és az általa írásban felhatalmazott személy tekinthet bele.
Orvosi titoktartáshoz való jog
Az ellátás során az egészségügyi dolgozók olyan egészségügyi és személyes adatokhoz jutnak, amelyeket nem hozhatnak illetéktelen személyek tudomására. A beteg meghatározhatja, hogy adatait kik ismerhetik. Vizsgálatkor, kezelésekor csak a beteget ellátó személyek lehetnek jelen, illetve az, akinek személyes jelenlétéhez a beteg hozzájárult. A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit állapotának alakulásáról tájékoztathatnak, és joga van személyt, személyeket kizárni a tájékoztatásból.
