Történelemből megtanultuk, hogy a rabszolgaságot rég felszámolták, messzi országokban viszont most is tömegek dolgoznak olyan körülmények között, hogy gyakorlatilag rabszolgának tekinthetők. (Sajnos itthon is van rá példa.) Ezt a távolinak tűnő problémát hozza ügyesen közel hozzánk egy honlap és a hozzá tartozó alkalmazás, ami a Facebook magyar felhasználói között is terjed.
Egy színes és dizájnos online teszttel bárki megtudhatja, hány rabszolga dolgozik neki az alapján, hogy mekkora házban lakik, mivel közlekedik, mit eszik, mennyi elektronikai cuccot és ruhát tart. Mert nem elég, ha beszédtémaként néha felmerül a pletyka, hogy a kínai ruhákat egy hajó sötét gyomrában varrják össze napi egy tál rizsen tartott varrónők. Egy sor hüledezés után többnyire túllépünk rajta.
Indiai gyerekek dolgoznak a csillámsminkért
Most megtudtam, hogy a használati tárgyaimban nagyjából harminckét rabszolgasorsban tartott ember verejtékes munkája fekszik. A részletes lebontásból kiderül, hogy közülük legtöbben Kínában élnek, ahol például illegális üzemekben állítanak elő többek között pamutot, gyapjút, selymet, bőrt, nejlont, szilikont és műanyagot. Azt viszont jól tettem, hogy tartózkodtam a csillámos rúzsoktól és körömlakkoktól, állítólag Indiában gyerekek tízezrei bányásszák ehhez az alapanyagot.
A sok tonhal miatt, amit megeszem, eddig csak a delfinekért kellett aggódnom, de mostantól a kegyetlen thaiföldi halipari munkaadók helyett is szégyellhetem magam. Vagy ha valaki garnélarákot eszik a közelemben, akkor elvehetem az étvágyát azzal, hogy Dél-Ázsiában egyesek napi húsz órát dolgoznak ezért, és fejenként napi 18 kilót kell meghámozniuk belőle. Egy munkatársunk már le is lemondott a rákevésről.
Az eredményeim alapján élelmiszerben azért viszonylag jó vagyok, inkább a ruháim és a sok számítógép az, amivel akaratlanul támogatom a 21. századi rabszolgatartást. Néhány munkatárs azért rám tudott licitálni, van, aki egyedül él, de közvetve ötven rabszolgának adott munkát, egy háromgyerekes apuka már nyolcvanegynek.
27 millió rabszolga
A kezdeményezés egyébként azokra a cégekre akar hatni, akik rabszolgamunka árán jutnak hozzá az olcsó alapanyagokhoz, még ha legtöbbször nem is tudnak erről. A cél akkor kerül közelebb, ha minél többen értesülnek a problémáról, és ez beépül a közgondolkodásba. Az online tesztet maga Hillary Clinton rendelte meg egy a témával foglalkozó civil szervezettől, és azt tekintették benne rabszolgának, aki nem kap fizetést, és nem tud felmondani. A civilek szerint 27 millióan lehetnek.
