A hír: Mivel sok fogyasztói panasz érkezett, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vizsgálatot indított a Magyar Telekom „tranzakciós díjával” kapcsolatban. A cég ugyanis környezetvédelmi okokra hivatkozva a postai utalványon – azaz sárga csekken –, valamint a személyes ügyfélkapcsolati irodákban befizetett T-Home- és T-Mobile-számlák után 142,24 forint pluszköltséget fog felszámítani májustól.
Karafiáth Orsolya véleménye: Nem nagyon vagyok képben a sárga csekkek világában. Amit be kell fizetni, évek óta interneten, állandó utalási megbízással teszem. Kivételt csak az olyan váratlan dolgok képeztek, mint amikor új adókártyát kellett kérnem, és kaptam egy csekket, amit hirtelen be is fizettem az iroda melletti postán. Megmondom őszintén, nem emlékszem, számítottak-e fel díjat ebben az esetben. Rózsaszín csekk is csak véletlenül került a kezembe, az egyik legutóbbi internetes eladásomkor a vevő postai utánvéttel kérte a csomagot. Ekkor persze volt a hagyományos díjon felül is költség. Mint ahogy szerintem természetes módon mindennek van költsége: még annak is, ha a bankban fizetek be pénzt egy másik bankban vezetett számlára (ez utóbbinak elég magas a díja például, alaposan meg is döbbentem rajta). Azért is álltam át – amint lehetőségem nyílt rá – a banki utalásokra, mert egyszer régen nagyon megjártam a csekkekkel.
Együtt béreltünk egy lakást egy lánnyal, Zselykének hívták. Elsőre megbízhatónak tűnt, később kiderült, hogy egy hazug tolvajról van szó, meglopott minden értelemben: elvitte az ékszereimet, lenyúlta a pénzemet, ráadásul (mivel ő volt kapcsolatban a tulajdonossal) beszedte minden hónapban a lakás díjának rám eső felét, amit – mint kiköltözéskor kiderült – nem fizetett ki a főbérlőnek. Nos, ebben az időben még a lapok is, amelyeknek dolgoztam, csekken küldték a honoráriumot, amit a postás kézbesített ki. Kezdett kicsit gyanús lenni, hogy jó ideje nem érkezett már semmi nekem, holott rendesen publikáltam. Telefonáltam a lapokhoz, ellenőrizték a csekkeket. Kiderült, hogy valaki a lakásban folyamatosan felvette ezeket az összegeket, és aláhamisította a nevemet. Nem volt mit tenni. (Később Zselyke teherbe ejtette magát egy orvossal – emlékszem, hogyan imádkozott, hogy végre terhes legyen, és bezsarolhassa az alanyát, gondolom a mai napig őt pumpolja…)
Mindenesetre ekkor megtanultam, hogy nem bízom a csekkben, jobb, ha az én kezemben futnak össze a szálak. De visszatérve a csekkek kezelésére: valóban több munkát igényel az ezekkel való foglalatosság valamint magának a papírnak, nyomtatványnak is vannak költségei. A dolog zöld oldaláról pedig ne is beszéljünk! A praktikusság mellett ez a másik fontos üzenete a csekkhelyettesítésnek. Az élet minden területén igyekszem követni a környezettudatos gondolkodást, és a fák élete különösen fontos számomra. Gondoljunk csak bele: a csekktömeghez mennyi papírra van szükség! (A másik, ami mindig felbosszant, az a rengetek felesleges csomagolóanyag…). A kérdés ebben az esetben csak az, hogy mi a cég valódi célja. Ha tényleg csupán a zöld gondolat vezérli őket – akkor csak hajrá. Ám én azt gondolom, hogy egy olyan országban, mint a miénk, ahol a lakosság jó részének még nem evidencia az internetes bankolás, semmiképp nem szép gesztus ez, főképp nem ilyen hirtelen.
Elég csak a nagyszüleimre gondolnom. Őnekik van számítógépük, tudják kezelni alapszinten az internetet, mert szükségük van rá. Ügyesen keresnek a híroldalak között, és tudnak levelezni is. Ezzel ugyancsak kilógnak a szintén nyolcvan feletti barátaik köréből, akiknek ez nem megy. (Biztosan meg tudnák tanulni, ha nagyon akarnák, de már nincs se kedvük, se lendületük az efféle újdonságok befogadására.) De a befizetés már a nagyszüleimnek se megy, marad a csekk és posta. Ők a nyugdíjasok. A másik réteg, akiket ez kellemetlenül érint, azok megint nem a legfizetőképesebb réteget alkotják, ők azok, akiknek még internetjük sincs. Nos, ők eztán sem fogják tudni így intézni az ügyeiket. Tehát fizetnek pluszpénzt, a tranzakciós díjat. Éppen azok, akiket az ág is húz, és húz majd még egyre és egyre lejjebb. Azt megérteném, ha felvezető kampány előzné meg az intézkedést, vagy ha biztosítanának gépet és lehetőséget ahhoz, hogy bárki elsajátíthassa az e-befizetések menetét. De ez így túl hirtelen, és nem túl meggyőző. Mintha a zöld gondolat helyett kasszacsörgés lenne a háttérben…
