A hír: Több mint 6 millió jenért – körülbelül 16 millió forintért – talált gazdára egy, a tavalyi cunami károsultjainak megsegítését célzó internetes árverésen Japánban egy teáscsésze, amelyből Lady Gaga szürcsölte a teát tavaly júniusban egy tokiói sajtótájékoztatón.
A csészére – rajta a szupersztár rúzsos ajkának lenyomatával, az énekesnő szignójával és a „Imádkozunk Japánért” felirattal – a hozzá tartozó csészealjjal együtt vasárnap estig lehetett licitálni. Több mint 1300-an tettek ajánlatot, közülük a legbőkezűbb 6 011 000 jent kínált. Az árverés bevételéből külföldön tanulni akaró fiatal japán művészeket támogatnak.
Soma véleménye: Jó ideje ismert a jelenség, hogy nem csak a népszerű embereket fizetik meg, de még a lábuk nyomát is. Miért? Azért, mert MINDEN energia, és igen, amihez hozzáérünk, abba egy kicsit mi magunk is belekerülünk. (Spirituális kifejezéssel: belekerül a rezgésünk.)
Már látom magam előtt azokat a szkeptikusokat, akik erre elkezdenek pfujolni, meg ezózni (mármint negatívan nyilatkozni az ezoterikus dolgokról), de hogy ez mennyire működik, magam is megtapasztaltam.
22 éves voltam, amikor a kor legnépszerűbb alternatív színházában (Jeles András Monteverdi Birkózókörében) tanultam, játszottam. Egy évig szinte csak haikukkal foglalkoztunk (meghatározott szótagszámú japán versek), és mesterünk kérésére mindannyian egy performansszal készültünk az év zárására. Én nagyon meg szerettem volna mutatni magam, úgyhogy azt terveztem, hogy az előadásom végén lesz egy kis sírás, majd egy csepp vér, ami mint egy könnycsepp, végiggördül az ujjamon. De az akkor bennem élő sérült kislány és az amatőrizmus következtében úgy szétszabdaltam zsilettel a kezem, hogy 11 öltéssel varrták össze. Ezután pontosan tíz év telt el fájdalomban, hogy eső idején egy pohár vizet alig tudtam fölemelni a sérült bal kezemmel. És ekkor… – most jön a lényeg – egy barátnőm kiment Buthanba egy zarándokútra. Sok erőt raktam bele, hogy megtámogassam ebben a nehéz és kalandos tervben, hogy egyedül, nőként végigcsinálja. Nagyon vártam, milyen élményekkel és ajándékokkal tér haza. Hozott egy gyönyörű szárit és egy madzagot, amin kicsit meg is lepődtem, hogy ezt meg hogy gondolja. Azt mondta, hogy egy híres láma áldotta meg, aki jelenleg 8 éves, és nem tudom, melyik nagy láma mostani reinkarnációja. Aha, gondoltam, ez szuper. Rendesen dilisnek néztem a barátnőmet, de mivel olyan nagy jóindulattal és lelkesedéssel nyújtotta át ezt a kis szürkés madzagot, gondoltam: jól van, örüljél, és automatikusan fölraktam a bal csuklómra. 3 hét múlva magától leesett, nem is találtam meg. Viszont a tíz éven át frontérzékeny, fájó bal kezemből azóta is minden fájdalom elmúlt. Egyszerűen meggyógyult a kezem, pusztán ettől az energiától.
Ennek immáron 24 éve, azóta gombamód szaporodnak és terjednek az energiával való gyógyítások, módszerek.
Úgyhogy én meg tudom érteni azokat a rajongókat (már maga a rajongás érdekes jelenség, véleményem szerint totális infantilizmus kell hozzá), akik ekkora összegeket adnak sztárjaik lábnyomának (vagyis energiájának) az érintéséért. Egy sztár felé rengeteg energia áramlik, nagyon tudatosan érdemes ezt szétosztania.
Én egy kicsi országban vagyok ismert ember, mégis ma, amikor egy bizalmaskodó félismerős megkérdezte, hogy vagyok ezekben a nehéz időkben, és azt válaszoltam: nekem áldás van az életemen, remekül élek, ő azonnal megérintett, és ez nekem nem esett jól. Magam is csodálkoztam ezen.
Jelenleg egyre inkább (és minden szinten) minden az energiáért folyó harcról szól, főként azok között, akik nem ismerik az energiaszerzés játszmamentes, tiszta csatornáit.
Reméljük, a csészét és a zongorát megvett rajongókat tölti az élmény, a jótékonysági árverés pedig már önmagában nagyszerű.
