Csaknem 16 ezer kilogramm hamis mosóport, illetve öblítőt foglaltak le Békés megyében a közelmúltban. A rekordfogás talán évekre elegendő volna egy kisebb szállodának is: a 6,5 millió forint értékű áruval 500 ezer kilogramm ruhát lehetne tisztára mosni. Szép summa, ám mint azt Fülöp Zsuzsától, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivőjétől megtudtuk, a hamisított termékek listáján messze nem az élbolyban járnak a vegyi áruk, még ha tény is: az utóbbi időben mind többen próbálkoznak azzal, hogy efféle terméket dobjanak piacra.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője szerint nem a hamisítási rangsor csúcsán helyezkedik el a mosópor, de folyamatosan ott van az erre specializálódott kereskedők kínálatában.
– Sokkal nagyobb a kereslet a hamis márkajelzéssel nívós terméknek álcázott ruhafélékre, cipőkre, de megelőzik e termékcsoportot a hamis napszemüvegek, övek, táskák, egyéb kiegészítők, illetve a CD-k és DVD-k is – mondta a Nők Lapja Cafénak dr. Sárközi Alexandra.
Az emberek egy része annyira rákényszerül a spórolásra, hogy még akkor is megelégszik az eredetire csak emlékeztető termékkel, ha annak hatékonysága, tisztítóereje, illata jóval alulmúlja a népszerű márkák termékeiét.
A lefoglalt hamis vegyi árut veszélyes hulladéknak minősítik és meg kell semmisíteni. De vajon azért is ritkább ezen áruk közt a hamisítvány, mert a legálisan forgalmazottak is hajmeresztő összetevőket tartalmaznak? A Mother Nature Network nemrégiben számolt be néhány megdöbbentő kutatási eredményről. A körömlakk – írják – összetevői szerint leginkább autófestékre hasonlít. A benne lévő toluolt, dibutil-ftalátot és formaldehidet régóta összefüggésbe hozzák különféle légúti betegségek kialakulásával. Huszonöt márka termékei közül azokban is találtak toxikus anyagot, amelyre a „természetes” címkét ragasztották. Épp ezért azt tanácsolják, hogy körömápolás után természetes olajokat vagy gyógylakkot használjunk.
Egy másik „sikeráru” a szobai légfrissítő: folyamatosan nő a forgalma, hisz a reklámok azt sugallják: nemcsak a tengerparton, a nappaliban is óceánillatnak kell terjengenie. Ezek az illatok azonban éppúgy illúziók. A lakás „frissességéről” ugyanis formaldehid, benzol, hipó, aeroszol hajtógáz, különféle kőolajszármazékok, illetve ftalátok gondoskodnak. Ez utóbbi egyébként önmagában elegendő ahhoz, hogy hosszú távon megbolygassa a szervezet hormonháztartását. Sokkal egészségesebb – és szórakoztatóbb – inkább virágokat szárítani, s házi potpourrit készíteni.
A samponok, illetve hajbalzsamok jó része is tartalmaz toxikus anyagokat. A modern ember haja hasonló vegyületektől fénylik és lágy, mint amilyenekkel a szőnyeggyárak puhítják a sprőd anyagokat… A gyakorta használt metilizotiazolin (MIT) az USA Országos Egészségügyi Intézetének (NIH) megállapítása szerint rákkeltő, idegrendszeri károsodást okozhat, s terhes nők esetében károsíthatja a magzatot is. Ez az összetevő gyakorta előfordul a legnépszerűbb márkájú termékekben is, érdemes ezért alaposan áttanulmányozni a flakon hátsó címkéjére nyomott hangyabetűs tájékoztatót.
Számos gyereksampon, illetve szappan tartalmaz érzéstelenítőt. Ezek akadályozzák meg, hogy a hab ne csípje, irritálja a szemet. A hosszú távú – és rendszeres – „fájdalomcsillapítás” azonban idegrendszeri betegségeket okozhat. Hormonális betegségeket okozhatnak a parabének, amelyek szinte minden tus- és habfürdőben s még számos más kozmetikumban megtalálhatók. Ez az anyag kizárólag azért kerül a flakonba, hogy megakadályozza benne a baktériumok elszaporodását, azaz növelje a termék eltarthatóságát.
Nyomasztó eredményekre jutottak a parfümök terén is. Illatukat zömük szintetizált kőolajnak köszönheti. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal megállapította, hogy a forgalomban lévő parfümök 95 százaléka olyan egészségkárosító vegyületeket tartalmaz, mint a kámfor, az aceton, a benzaldehid, az etanol, a benzil-acetát vagy a metilén-klorid. Ezek belélegezve szédülést, hányingert, allergiát, torok-, bőr- és szemirritációt válthatnak ki, de károsíthatják a vesét és a központi idegrendszert is. Mindezeket elkerülendő tanácsos illóolaj-alapú parfümöket választani. Egyes rúzsokat ólomtartalmuk miatt tartanak kerülendőnek. Ismeretes, hogy a nehézfém kis mennyiségben is káros lehet, s mivel a városi szmogban „éppen elegendő” kerül a szervezetbe, ha nem muszáj, jobb nem emelni a napi adagot.
