Rengeteg kérdés érkezik a Profession-hoz az álláskeresési járadékkal kapcsolatban, ezekből kiderül, hogy sok téves információ kering a köztudatban. Összefoglaltuk a leggyakrabban feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat.
Kinek jár álláskeresési járadék?
Annak a nyilvántartott álláskeresőnek, aki mielőtt elveszítette a munkáját, legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett (a megelőző 3 évet számítják). A jogosultsági időbe beleszámít a munkaviszony, a közfoglalkoztatás keretében végzett munka, de az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység is – feltéve, ha a vállalkozói tevékenység alatt rendben fizette maga után a járulékokat. Feltétel ez utóbbi esetben, hogy az álláskereséskor vissza kell adni a vállalkozói igazolványt, vagy szüneteltetni kell (tehát egy álláskereső nem lehet számlaképes).
A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatása szerint azok a munkaképes korúak válnak jogosulttá, akik rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak, nincsenek táppénzen, és munkát akarnak vállalni, de az önálló álláskeresésük nem volt eredményes, és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát felkínálni nekik.
Mennyi ideig jár az álláskeresési járadék?
Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki az állása elvesztése előtt 3 éven keresztül folyamatosan munkaviszonyban volt, akkor 90 napig kapja a járadékot, ha viszont épp a minimálisan megkövetelt 360 napot dolgozott, akkor csak 36 napig.
Az álláskeresési járadékot attól a naptól kezdve folyósítják, amikor az álláskereső a munkaügyi központnál először jelentkezett. Ezért érdemes rögtön regisztráltatni magunkat munkanélküliként, amikor elbocsátanak, hiszen ketyeg az óra: elképzelhető, hogy kevesebb ideig és kevesebb összeg jár, ha kicsúszunk az időből.
(Fontos, hogy értelmezési különbség van a két szó: a munkanélküli és az álláskereső között. Ugyanis munkanélkülinek tekinthető mindenki, aki aktív korú, munkaképes és nincs munkája, ám álláskeresővé csak akkor válik, amikor a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát.)
Mennyi pénzt kaphatok?
Az álláskeresési járadék összegét úgy számítják ki, hogy első lépésben megnézik: a nyilvántartásba vétel időpontjától 4 naptári negyedévre visszamenőleg mennyi volt az álláskereső munkaerő-piaci járulék alapjának (azaz a bruttó fizetésének) az átlaga. Ennek az összegnek a 60 százaléka lesz az álláskeresési járadék.
Fontos azonban, hogy ez nem lehet magasabb a minimálbérnél, azaz 2012-ben 93 ezer forintnál. (Így tehát ha valaki a munkahelyén a minimálbért kapta, akkor álláskeresőként 55 800 forintot kap. Az álláskeresők között nincs különbség a korábban 160 ezret és a 450 ezret keresők között: mindkét csoport ugyanannyi járadékra, 93 ezer forintra jogosult.)
Ha az álláskereső több munkaadóval állt munkaviszonyban a vizsgált 4 negyedév alatt, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, akkor az összes munkaadótól (illetve vállalkozóként) kapott bérét figyelembe kell venni, ennek az átlagából számítják ki az álláskeresési járadék összegét.
A vidéki álláskeresőknek megtérítik a munkaügyi központba való beutazás költségét is, ám ez kizárólag a helyközi közlekedésre vonatkozik, a városi, helyi tömegközlekedésre nem. Ha olyan orvosi szakvéleményre van szükség a munkakeresés során, amelyért külön fizetni kell, annak a számláját is benyújthatja az álláskereső a munkaügyi központnak.
Mi lesz, ha letelik a 90 nap?
Ebben az esetben a törvény szerint az álláskereső „kimerítette” a folyósítási időt, nem kap több álláskeresési járulékot. Ha nem tudott elhelyezkedni, akkor úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá (ez egyébként az a segély, amit korábban rendelkezésre állási támogatásnak neveztek). Ennek az összege 2012. január elsejétől a mindenkori nyugdíjminimum 80 százaléka, vagyis 22 800 forint egy hónapra. Ezt azok kapják, akik úgynevezett „aktív korú nem foglalkoztatott személyek”.
Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat szociális rászorultság alapján állapítja meg. A jogosultságot évente felülvizsgálják, és a következő esztendőben csak azok kaphatnak foglalkoztatást helyettesítő támogatást, akik legalább 30 napnyi munkaviszonyt vagy legalább féléves képzést fel tudnak mutatni.
A közfoglalkoztatásról szóló törvény ezt azzal egészítette ki, hogy a szociális segélyeseknek aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben, és a munkaügyi központ által felajánlott bármilyen munkát – akár a közmunkát is – el kell vállalniuk, függetlenül attól, hogy milyen végzettségük van. Ha ezt megtagadják, akkor még ezt a kis pénz is elveszítik. Ezt azzal indokolták a jogszabály szövegében, hogy „a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen”.
Szüneteltethetik az álláskeresési járadék folyósítását?
Ha az álláskeresőnek gyermeke születik, és tgyásra, gyesre vagy gyedre lesz jogosult, akkor ezt be kell jelentenie a munkaügyi központnál. Ha ezt nem teszi meg, akkor jogtalanul veszi igénybe az álláskeresési járadékot, és vissza kell fizetnie a felvett összeget. Annak sem jár a járadék, aki előzetes letartóztatásban van, vagy elzárásra, szabadságvesztésre ítélték.
A közfoglalkoztatás idejére csak a közmunkás-minimálbér jár, ám ha alkalmi munkát vállal valaki (egyszerűsített foglalkoztatás keretében), akkor mellette jogosult az álláskeresési járadékra is – ha a munkavégzés előtt ezt közölte a munkaügyi központnál.
 |
| A legfrissebb állásokért kattints ide! |
Mikor nem kapok több pénzt?
Ha letelik a 90 nap, vagy munkát talál az álláskereső, akkor megszűnik az álláskeresési járadék. Akkor sem jár több pénz, ha valaki nem működik együtt a munkaügyi központtal (nem jelentkezik a megadott időpontban, nem vállal olyan munkát, ami minden tekintetben megfelelő lenne neki). Aki a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt, annak a minimálbérnek megfelelő összegű rendszeres támogatást fizetnek, viszont álláskeresési járadékot nem kap.
Ha hamar találok munkát, elvesztem a „maradék” álláskeresési járadékot?
Ha az álláskeresőnek sikerül egy határozatlan időtartamú, legalább négyórás munkaviszonyt létesítenie a járadék folyósítási idejének kimerítése előtt, akkor kérelmezheti, hogy a még hátralévő járadék meghatározott összegét egy összegben megkapja.
