Tőzsdézni, avagy tágabb értelemben befektetni rengetegféleképpen lehet. Foglalkozhatunk vele életformaként, akár a legendás tőzsdeguruk, Warren Buffett, Soros György vagy André Kosztolany, akik tőkepiaci befektetéseikkel tettek szert hatalmas vagyonukra, de kezeltethetjük megtakarításainkat professzionális vagyonkezelőkkel is – magyarázta Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. igazgató-helyettese.
Rövid távú befektetések
A rövid távra befektetők jellemzően saját maguk szeretnek döntéseket hozni, esetleg vagyonuk kezeléséből szeretnének megélni. Sokan élnek ma abból, hogy a kisebb, akár napon belüli, vagy néhány napos piaci mozgások kihasználásából profitot érnek el. Ez a fajta kereskedés időt és szigorú fegyelmet, fejlett kockázatkezelést követel, viszont rendkívül szép eredményekkel kecsegtet. Igaz: a rövid távú tőzsdei ügyletek esetében meg kell barátkozni azzal a gondolattal is, hogy jelentős vagyont is el lehet veszíteni pillanatok alatt. Ez életforma, fontos a piac minden rezdülését követni, állandóan figyelni a híreket, az árfolyamok mozgását.
Ebben a műfajban a piac aktuális hangulatának felismerése a nyereség kulcsa, míg hosszú távú befektetések esetén az adott vállalatok értékeltsége, jövőbeni kilátásai lényegesen nagyobb súllyal szerepelnek a döntéshozatalban.
Hosszú távú befektetések
A hosszú távú befektetések kevesebb napi szintű figyelmet igényelnek. Itt is érdemes azonban megismerni és folyamatosan figyelemmel kísérni a kiválasztott vállalat aktuális piaci helyzetét és jövőbeni lehetőségeit, és számolni azzal is, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig akár rosszul is alakulhatnak a dolgok, így számítani kell arra, hogy kénytelenek leszünk „benne ülni” a befektetésben, vagyis a pénzünket az adott részvényben (befektetési jegyben) kell hagyni, ha nem akarunk veszteséggel kiszállni.
Kényelmes befektetési forma a befektetési jegyekből felépített portfólió, ahol a befektetőnek elég hozzávetőlegesen meghatároznia a célpontot, a konkrét üzleti döntéseket az alap kezelője hozza majd. Egy ügyesen kialakított portfólió az egyedi részvénybefektetésekhez képest kevesebb törődést igényel, a világ vagy az adott piac nagymértékű változásai során kell csak változtatnunk.
Melyiket válasszuk?
Akárhogy is döntünk, mielőtt cselekednénk, fontos megterveznünk tőzsdei aktivitásunkat. Választ kell találnunk azokra a kérdésekre, hogy mennyi pénzt milyen időtávra fektetünk be, milyen hozamelvárásaink vannak, ehhez mekkora kockázatot tudunk felvállalni, és mennyi időt szándékozunk eltölteni a befektetések kezelésével. Ha nincs határozott elképzelésünk, vagy jólesne a támogatás, kérjük szakemberek, befektetési tanácsadók segítségét. Minden esetben gondoljunk azonban arra is, a tőzsdén nem csak nyerni, veszíteni is lehet – mindig annyit kockáztassunk tehát, amennyi biztosan nem hiányzik majd a családi kasszából.
Mennyi pénz kell a tőzsdézéshez?
Néhány százezer forinttal is lehet eredményesen kereskedni, de egy diverzifikált portfólió kialakításához is elég lehet 1-2 millió forint. Figyelembe kell azonban venni, hogy a tőzsdei befektetésnek vannak költségei is: értékpapírszámlát kell nyitni (aminek általában díja van), és minden vásárlás és eladás után is felszámol jutalékot a befektetési szolgáltató. Az elért nyereségből ezen kívül még árfolyamnyereség-adót is kell majd fizetnünk, ez alól hosszú távú – 3, illetve 5 éves – befektetések esetében az értékpapírok tartós befektetési számlára helyezésével mentesülhetünk.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
|
Egy éve indult útjára az a Magyarországon a Pénziránytű Alapítvány által életre hívott, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szakmai felügyeletével megvalósuló Mindennapi Pénzügyeink Program (MPP). Az MPP egyéves működése alkalmából a program szakmai felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a programot támogató pénzügyi szolgáltatók vezető képviselői részvételével június 14-én az MNB székházában megrendezett konferencián a program eddigi eredményeinek áttekintése mellett a lakosság anyagi öngondoskodási, megtakarítási szemléletének fejlesztésével kapcsolatos kérdések kerültek terítékre. A program első évének számszerű eredményei mellett kiemelkedő sikernek tekinthető, hogy 22, a pénzügyi szolgáltatások piacának fő szegmenseit lefedő intézmény fogott össze a jegybankkal és a pénzügyi felügyelettel a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében. Simor András, az MNB elnöke is az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Szemléletet formálni, gondolkodásmódot alakítani pénz- és időigényes dolog. Az MNB évekkel ezelőtt felismerte, hogy a pénzügyi oktatásra fordított kiadások nagyságrendje meg sem közelíti azokat a költségeket és veszteségeket, amelyek az alacsony fokú pénzügyi jártasságból erednek. A feladat azonban akkora, hogy szigetszerű kezdeményezések helyett összefogásra van szükség.” A konferencia programja kitért a hazai pénzügyi kultúra aktuális szintjének és további, elsődlegesen az oktatáson keresztül megvalósítható fejlesztési lehetőségeinek áttekintésére is. A témában rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek közös álláspontja szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztésének támogatása a hazai pénzügyi szektor fontos feladata, azonban tartós eredmény elérésére csak hosszú távú, jól kidolgozott és összehangolt programok végrehajtásával van lehetőség. A Mindennapi Pénzügyeink Program a kezdeményezést koordináló Pénziránytű Alapítvány szándéka szerint tovább folytatódik. A program első szakasza júliusban véget ér ugyan, de az alapítvány a közelmúltban a hazai meghatározó médiavállalatok részére eljuttatott felhívás keretében keresi további, hasonló célú projektek kialakításának lehetőségét.
|
