Az ősi gyógymódok közül számosat ma is használunk. Ha beverjük a térdünket, öntudatlanul odakapunk és megdörzsöljük a sérült testrészt. Ezzel vérbőséget idézünk elő, a megélénkülő keringés oldja az izomgörcsöt, és csillapítja a fájdalmat. Más esetben a hideg vizes borogatás, a hűtés hoz enyhülést. Szervezetünk jelzi, melyik gyógymód használ.
Anyáról lányára szállt a tudás
A gyógynövények alkalmazásának évezredes tapasztalata őrződött meg a népi gyógyítás hagyományaiban. Az ismereteket bővítették a középkori kolostori kertekben termesztett új gyógynövények, a szerzetesek közvetítésével pedig a köznéphez is eljutottak a Hippokratész és Galenus műveiben feljegyzett ókori orvosi tudomány eredményei. Bár a középkorban is képeztek medicusokat, a hajdani főurak levelezéséből kitűnik, hogy orvos helyett gyakran ugyanazt a javasembert hívták segítségül, mint a jobbágyuk. Nem csoda, hiszen a 17. században mindössze száz orvos működött az akkori Magyarországon. Így a legtöbb nemesi udvarháznál tartottak gyógynövényeket, és anyáról lányára szállt a fontos tudnivalókat feljegyző füveskönyv. Hozzáértő kertészek és fűszedő asszonyok gondoskodtak arról, hogy az orvosságosládában minden bajra legyen gyógyír.
A népi és a tudományos orvoslás egyaránt a gyógynövényekre támaszkodott a 19. század elejéig. Azóta a gyógyítás hivatássá vált, de a népi hagyomány a mai napig eleven maradt. A modern kutatások pedig több tucat gyógynövény hatásosságát igazolták, és számos gyógynövényalapú gyógyszert fejlesztettek ki.
Egészségesebb élet gyógyfüvekkel
Szabó György, vagy ahogyan mindenki szólítja: Gyuri bácsi, a bükki füvesember tudásában legalább ötszáz éves hagyomány él tovább.
– A nagymamámtól, Balog Borbálától tanultam a gyógynövények ismeretét 1932 és ’42 között. Azt mondta, a családunkban ő a huszadik nagymama, aki továbbadja a tudást – emlékezik Gyuri bácsi.
Akkoriban a legtöbb faluban volt füvesember vagy javasasszony, akihez bizalommal fordulhattak, hiszen orvos csak ritkán került a szegények közé, a gyógyszer is drága portéka volt, az erdő-mező patikájából azonban szabadon gyűjthetett az, aki értett hozzá. A nagymama nemcsak azt tanította meg, melyik fű, levél, kéreg vagy gyökér mire jó, mikor és hogyan kell gyűjteni, hanem azt is, hogy kímélni kell a gyógynövényt és a termőhelyet, akkor a következő évben is teremni fog. Ő is ezt tanítja lányának, Lopes-Szabó Zsuzsannának.
Gyuri bácsi hittel és lelkesen gyűjti a Bükk erdeinek, rétjeinek gyógynövényeit, a kertjében is termeszti, amelyiket lehet. Most azon fáradozik, hogy felélessze a kolostori gyógynövénykertek hagyományát. Böjte Csaba atya, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója kérte Gyuri bácsi segítségét, hogy hasznosítható tudást adjon a pártfogolt erdélyi gyerekek kezébe.
– Majd mi tanítjuk a gyerekeket a lányommal – mondja Gyuri bácsi, aki képzett gyógynövény-szakértőként szívesen ad tanácsot a hozzá fordulóknak otthon, Bükkszentkereszten és Budapesten is. Minden szavát hitelesíti, hogy 84 évesen kitűnő fizikai és szellemi állapotban van, azt példázva, hogy a gyógynövényeknek köszönhetően egészségesebben élhetünk.
Immunerősítésre, tisztításra kiváló
A gyógynövények gyógyításra és a betegségek megelőzésére egyaránt használhatók. Gyuri bácsi százötvenféle gyógynövényt gyűjt, és egészségmegőrző naptár szerint alkalmazza például szervezete tisztítására, immunerősítésre, a szív és a vérnyomás karbantartására, mirigyekre, az ivarszervek erősítésére, máj- és epetisztításra. Gyógyteakeverékeit a Semmelweis Egyetem Gyógyszerész-tudományi Karának Farmakognózia Intézete bevizsgálta, és a cukorbetegek, babát remélők vagy más bajokkal küszködő felhasználók százainak tapasztalata igazolja, valóban hatásosak.
– Rengeteg mesterséges adalékanyag van a táplálékunkban, és ezeket a szervezet nem tudja feldolgozni – foglalja össze Gyuri bácsi a civilizációs betegségek okát. – Ezért fontos a három fő méregtelenítő szervünk, a máj, a vese, a nyirokmirigyek karbantartása. – Májra a gyermekláncfű, vesére a nyírfalevél, mirigyekre a közönséges ragadós galaj teáját ajánlja.
Gyuri bácsit aggasztja, hogy 2011. április 1-jétől egy korábbi uniós rendelet életbe lépésével élelmiszerként kénytelenek árulni gyógyteáikat a forgalmazók, jó tanácsok, használati utasítás nélkül. Az uniós irányelv szerint a természetben gyűjtött termékek ugyanis gyógyszernek számítanak, így azokat is gyógyszerré kell minősíttetni, ha már elegendő tapasztalat összegyűlt az alkalmazásuk során. Az eljárás azonban költséges, így jobb híján marad a saját terjesztés és a tanácsadás, hogy egészségük helyreállításához a megfelelő gyógynövényt kapják az érdeklődők a természet patikájából.
