Mit tehetünk, ha dadog a gyerek?

„Ka-ka-ka-ka…” – ezt hallotta Zsuzsa, és már indult is a bilivel a gyerekszoba felé, amikor kétéves kislánya imígyen zárta a mondandóját: „…kakas!” A beszédakadás aznap többször megismétlődött, és Zsuzsa este szorongva adta elő a férjének, hogy attól tart, a gyerekük dadog. Mitévők legyenek?
– Az élettani dadogás természetes, nagyon sok gyereknél előfordul a beszédfejlődés kezdeti szakaszában. Ilyenkor az történik, hogy bár a gyerek már önállóan gondolkodik, a beszédszervei még nem elég fejlettek ahhoz, hogy gördülékenyen fejezze ki magát. Kialakulhat az ún. beszédakadás vagy -görcs. Normális esetben néhány hónapon belül magától elmúlik anélkül, hogy a gyerek tudomást venne róla. Feltéve, hogy a szülők nem aggódják túl a dolgot. Nem figyelmeztetik, nem sürgetik a gyereket, azt a benyomást keltve ezzel benne, hogy a beszédében van valami rossz. A szorongás súlyosbíthatja a beszédgörcsöt, ami idővel az érzelmi reakciókat is blokkolja, ördögi körbe zárva ezzel a gyermeket. Veszélyes életszakasz ez, vigyázni kell, hogy az élettani dadogásból ne alakuljon ki a tényleges dadogás! – figyelmeztet Kuhn Gabriella logopédus- pszichológus.
Mit tegyünk hát? Legjobb, ha figyelmesen hallgatjuk a gyermekünket, esetleg megértő hümmögéssel (ühüm, ühüm…) kísérjük beszédpróbálkozásait. Ez a hang egyrészt ösztönzi a gégefő ellazulását, és arra is jó, hogy a gyerek ne érezze magát egyedül a görcseivel. Legyünk ugyanolyan közös hangburokban vele, támogassuk érzelmileg, szellemileg, mint a normál beszédtanulásnál. A lényeg, hogy soha ne az ijedtséget, az aggódást olvassa ki a szemünkből, hanem azt, hogy ő a mi egyetlen, tökéletes és csodás gyermekünk!

Egyre kevesebbet beszélgetünk a gyerekeinkkel, mindenki rohan, elmaradnak a ráérős, közös vacsorák, a gyerekek hazaérnek az óvodából, iskolából, és azonnal lehuppannak a számítógép elé. Ettől kezdve szinte csak virtuálisan tartják a kapcsolatot az ismerőseikkel. Mindez a nyelv elszegényedéséhez, az érzelmi reakciók elbizonytalanodásához, így közvetve a beszédakadás kialakulásához is vezethet. A dadogás tehát modern kori tünet. Érthető módon az érzékenyebb lelkű, értelmes gyerekeken könnyebben kiütközik. Tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a dadogós gyerekek között gyakrabban fordul elő az átlagosnál magasabb intelligenciájú. A beszédgörcs egyébként bármelyik életkorban megjelenhet, különösen nagy váltásoknál, óvodából iskolába, alsós osztályokból a felsőkbe kerülésnél stb.

„Anya, ne kiabálj!”

Ha a dadogás fél éven belül mégsem szűnik meg, ideje felkeresnünk egy szakembert! Hogy logopédust vagy pszichológust, az attól függ, mi okozta a dadogást. Lehet, hogy öröklődő beszédgyengeség-szindrómáról van szó, ez esetben a logopédus a jó választás. Néha azonban az anya és a gyermek közötti kapcsolatban keresendő az ok.
– Ez nem szégyen! – hangsúlyozza a szakember. – Mindenki öntudatlanul nevel, nem feltétlenül tudatosodik, ha valamit rosszul csinál, esetleg valami plusz indulatot rak a gyerekére, amivel az nem tud megbirkózni. Az agresszió ugyanis kerülő utakon jár. Ilyenkor van szükség pszichológusra. Mondok egy példát. Egyszer elhoztak hozzám egy dadogó kisgyereket. A papa, aki egy kicsit szintén akadt a beszédben, félénken ült velem szemben, a mama viszont harsányan előadta, hogy attól fél, a gyerek ugyanolyan félszeg lesz, mint az ő öccse. Világos volt, hogy a férjét is az öccse mintájára választotta, és most a testvére iránti haragját zúdítja öntudatlanul a gyerekére. Ezt kellett benne tudatosítanom, és csodák csodájára az asszony megkönnyebbült. Végre lekerült róla az a homályos bűntudat, amit a gyerekével szemben érzett, és egyidejűleg a kicsi is felszabadult a nyomasztó teher alól. Hamarosan meg is szűnt a dadogása. Ám szinte minden más esetben hasznos, ha a szülő pszichológushoz is fordul a logopédus mellett. Az anya-gyerek kapcsolat feltérképezése mindig jót tesz, emellett a mama markáns útmutatásokat kaphat arra vonatkozóan, hogyan tud a későbbiekben segíteni dadogó gyermekének.

Ha trauma éri a gyereket

A tünet kialakulásának gyakori oka a gyereket ért sokkhatás. Nem kell hozzá feltétlenül valami szörnyű tragédia, baleset, elég csak egy költözés. A gyerek elveszti az addigi ismerős zugokat, esetleg óvodát, barátokat is kell váltania, és ebben a helyzetben még inkább szüksége volna odafigyelésre. A szülők azonban éppen az élettel küzdenek, így még a megszokott odafordulást sem tudják biztosítani számára. Ilyenkor előfordulhat, hogy a kisgyerek beszéde hirtelen akadni kezd.
– Volt egy ilyen esetem – emlékszik vissza a szakember. – Egy ötéves kisfiú, akiért a költözködés kellős közepén eljött a még soha azelőtt nem látott külföldi nagymamája, és elvitte magával. Amikor az édesanyja néhány hét múlva érte ment, a gyerek már beszédgörcsökkel küzdött. Egy év múlva heverte ki a traumát. Hogyan tudtam segíteni? Játékterápiával. A kicsi besétált a rendelőbe, ahol rengeteg játék és zavartalan, szeretetteli légkör fogadta, és azonnal építőkockázni kezdett a szőnyegen. Észrevettem, hogy a bordűrökre számtalan kis hidat helyezett. Ez jó jel! A híd kifejezheti a külföldről való hazatérés vágyát csakúgy, mint a tünettől a gyógyulás felé vezető utat. Jól gondoltam. Az sem ritka, hogy a gyermek képtelen hangot adni a fájdalmának, és az érzelmei, az agresszió szinte torkon ragadják. Ilyenkor elkezdhet dadogni.

A szakember ismét egy kisfiút említ, akinek fitymaszűkülete kapcsán fájdalmas kezeléseken kellett átesnie. Sokszor lefogták, amíg a sebet tisztították, talán nem is tudta, mi fog történni vele. Ezt a gyereket arra kellett megtanítani, hogy bátran fejezze ki az érzelmeit. A sikeres kezelés végén a kisfiú a boltban egy fából faragott, üvöltő farkast választott Kuhn Gabriellának. Nem volt nehéz értelmezni a gesztust…