10.
Először a szülő
Elsőként a szülőnek kell elfogadnia és megértenie, hogy a gyermekénél 8-9 éves korban kialakul egyfajta „függetlenségi vágy”. Sokan ekkor kérnek először zsebpénzt, „iskolapénzt” a szüleiktől. A zsebpénz az élet, a felnőtté válás része, rajtunk, a nevelésünkön (is) múlik, hogy a gyermek ezáltal megtanul-e bánni a pénzével.
9.
Jutalom és nevelés
Sokan egy kitűnő dolgozatért vagy példás magatartásért jutalmul zsebpénzt adnak gyermeküknek. Az nem baj, ha a csemete megtanulja, hogy a kitartó és szorgalmas munkának van eredménye. Viszont ezeknél az eseteknél a nevelés részéve válik a pénz, és a gyerek elvárja, hogy valahányszor jól teljesített, pénzt kapjon. Pedig tulajdonképpen miért is jutalmazod? Az egyébként is kötelező dolgaiért…
8.
Mi a cél, és hogyan érjük el azokat?
Tanítsd meg a csemetédnek, hogy miért érdemes egy célt kitűzni, és hogyan lehet azt megvalósítani. Ha például kitalálja, hogy fél év alatt összegyűjti egy új bicikli árát, de fél távnál mégis egy számítógépes játékra költené el a pénzét, el kell magyarázni neki, hogy ha megveszi a játékot, kevesebb pénze marad a kerékpárra, és tovább kell várnia az igazi álmára. Ezzel kialakulhat a gyermekben egyfajta prioritás, amit továbbvihet felnőtt életébe is.
7.
Következetesség
A leggyakoribb hiba, hogy a szülők nem beszélik meg a gyerekekkel, hogy a húsvétkor, ballagáskor és más ünnepekkor kapott pénzt mire költik. Pedig ők maguktól még nem tudják, hogy ha félrerakják azt a pénzt és tesznek még hozzá, vagy várnak egy picit, akkor sokkal több lehetőségük lesz elkölteni azt. Ez segít, hogy felnőttként ne költsék el azonnal a fizetésüket, vagy/és következetesen megtanuljanak félretenni.
6.
Kicsiknél
Tíz-tizenkét éves koráig a zsebpénzt inkább kisebb összegekben, hetente adjuk oda. Ilyenkor ugyanis még nem tudják hosszabb időre beosztani a pénzüket.
5.
Játékból is lehet tanulni
Szakértők szerint fontos, hogy olyan játékok is legyenek a gyerekszobában, amelyek segítik a pénz fogalmának megismerését. Ilyen lehet a Gazdálkodj okosan! vagy a Monopoly. Az első pár alkalommal segítsünk a gyermekünknek beosztani a játékban a pénzét, ha hibázik, magyarázzuk el, miért döntött rosszul. De hagyjuk, hogy önállóan hibázzon vagy sikerélménye legyen.
4.
A hiánya
A rendszeres zsebpénz hiánya épp olyan „romboló” lehet, mint a túlzott zsebpénz. Lehetőségeidhez mérten adj neki költőpénzt, hiszen annak hiányában akár kísértésbe is eshet, és nem becsületes úton próbálja meg megszerezni, amire vágyik.
3.
Mobil
Ma már szinte az elsős gyerekek is könyörögnek szüleiknek egy mobiltelefonért. Hogy ki mikor dönt úgy, hogy gyermeke megérett egy készülékre, az magánügy, saját döntés. Arra azonban figyelj, hogy amíg nem érzed őt elég felelősségteljesnek – akár gimnazista koráig is –, csak feltöltőkártyás készüléket vásárolj neki. Magyarázd el a pénz, a beszélgetés, az üzenet értékét. Szabj egy határt, amennyinél többet nem töltesz a gyermeked készülékére, és ehhez tudatosan tartsd magad.
2.
A környezet és a lehetőség
Sokan figyelembe veszik, hogy mennyi zsebpénzt kap a többi gyerek. Ez fontos és ésszerű, de ne másokhoz, hanem a saját pénztárcádhoz igazítsd a kiadásokat!
1.
Ismertesd vele a a lehetőségeit!
Kamaszkorban beszélgess a gyerekeddel a pénzről, arról, hogyan érdemes beosztani a havi keresetünket. Vázold fel neki, milyen előnyökkel járhat, ha megtakarít. Ismertesd meg vele a befektetési lehetőségeket, azok kockázatait, az állampapírok biztonságosságát és azt, hogy milyen kifizetésekkel számolhat majd megtakarításai után.