Vasárnapra virradóra egy órával kevesebbet aludtunk, hiszen életbe lépett a nyári időszámítás, így hivatalosan hajnali kettőről háromra kellett átállítani az órákat.
Reméljük, senki nem felejtette el, és nem késik el emiatt sehonnan – az mindenesetre pozitív, hogy ez hétvégén történik, amikor nincsenek állásinterjúk, üzleti megbeszélések és hasonlók – fontos találkozók persze lehetnek…
Azt az egy óra alváskiesést sokan fájlalják, amit már csak azért is meg lehet érteni, mert – mint a Benyovszky Orvosi Központnak a héten kiadott kutatási eredményéből kiderül – a mai ember amúgy is két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében. „A nőkre a családi tűzhely melegen tartása és a munkahelyen a megfelelés kettős kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást – magyarázza G. Németh György, az intézmény igazgatója. – A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a női szervezet hormonális ingadozását kísérő tünetcsoportoknak is.” A kutatási program beindítását az igazgató szerint az indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás minősége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre. „A mai korra jellemző pörgés, a vele járó kaotikus életvitel azonban éppen ellene hat az édesded alvásnak, és ellensúlyozására nem épült be életvitelünkbe valamiféle szokás, mint például a belső harmóniát elősegítő, napi akár néhány perces meditáció.” Így aztán nem meglepő, hogy jelenleg már minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik.
Panaszkodtak a Nők Lapja Café olvasói is, akiktől a héten azt kérdeztük, mit gondolnak az óraátállításról. Nos, a vélemények igen markánsak voltak, akárcsak tavaly. „Hülyeség.” „Agyrém.” „Utálom.” Mint kiderült, a többségnek két gondja van vele: megzavarja a bioritmust, miközben – a hozzászólók szerint – a világon semmi értelme. „Amikor bevezették, még mások voltak az elektromos eszközök és a világítás használatának szokásai, ma már nem számottevő a spórolás.” Tény, hogy mindössze 4 százalékos nyereség látszik ilyenkor az energiaspórolásban (Magyarország egynapi fogyasztása.)
„Semmi spórolás nincs benne, összezavarja az ember bioritmusát, el nem tudom képzelni, mire jó.” „Tök hülyeségnek tartom, az ember előbb elfárad.” „A szokásos reggeli keléskor még sötét lesz, az este pedig soha nem jön el…” – írtátok Facebook-oldalunkon, és az is a pufogás tárgya volt, hogy mindig van, aki elszúrja a dolgot: „Én minden óraátállítást megszívok, vagy mert az órák maguktól átállnak, én meg biztos, ami biztos, szintén átállítom, vagy mert rossz irányba tekerem őket!”
Jött azért pozitív komment is: „Engem a másik óraállítás zavar meg, és ilyenkor inkább helyreáll a rend.” „Jó dolog, mert különben hamar sötétedne nyáron. Ugyanis a téli az »eredeti«.”
Még így is elsöprő volt azonban a „nemek” aránya (tizenötből csak ketten pártolták az óraátállítást), sőt valaki idáig merészkedett: „Szeretnék aláírásgyűjtést kezdeményezni ellene… MOST!”