“Én olyan iskolába jártam, ahol a tanárok szerették a szakmájukat. Amikor bementem egy órára, azt láttam, hogy szívesen adják át a tananyagot. Szerintem az ideális iskolában ilyenek az oktatók. Ha a srácok azt látják, hogy akik tanítják őket, azok kiábrándultságban, szomorúságban, jövőtlenségben élnek, akkor őket sem fogja motiválni semmi” – mondja Hadas Kriszta egy középiskolásokhoz szóló Facebook-pályázatot népszerűsítő kisfilmben. A LájkSuli szervezőinek célja, hogy legyen egy olyan átfogó kép a mostani iskolarendszerről, amit ezúttal valóban a leginkább érintettek alakítanak, és ezzel talán változást is elindíthatnak.
Gyerekközpontú iskolák kellenek
“A kamaszkorba érve a gyerekek autonómiaigénye megnő, önálló személyiségük egyre jobban kezd kibontakozni. Abszolút helyénvaló, hogy egy középiskolás megmondja, mit, hogyan és milyen körülmények között szeretne tanulni. Nem egy példa volt már eddig is arra, hogy egy iskola az önigazgatással, a gyerekek maguk szabta szabályaival, az elavult szabályok lecserélésével komoly eredményeket tudott elérni” – mondja dr. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, aki szerint az iskolákban a felesleges információból egyre több, míg az életszerű hasznos tudásból egyre kevesebb van. A tizenéves gyerekek pedig már nagyon tisztán átlátják ezt.
“Az intézményközpontú iskola a kreativitást és a vállalkozókedvet teljes mértékben letompítja a gyerekekben. Ezzel szemben a gyerekközpontú alternatív iskolák fenntartják és megerősítik. A magyar iskolarendszer régóta nagyon beteg, és nemcsak a tananyagokat, azok elosztását és tartalmát illetően. Az iskolák önállóságát elvették, a sokszínűséget próbálják eltüntetni, így még az utóbbi időben születő jó kezdeményezéseket is elfojtják.”
A LájkSuliban a Facebook alap
Az X Kommunikációs Központ LájkSuli nevű pályázatában középiskolás, szakiskolás diákok mondhatják el, mutathatják meg, hogy milyen iskolában szeretnének tanulni. Közös gondolkodásra hívják őket: hány órát és miről tanulnának naponta, mit ennének a menzán, milyen az ideális tanár, az élhető és szerethető iskola. Merthogy erről sokan sok helyen vitatkoztak már, de őket ritkán kérdezik meg, és általában nélkülük, a fejük felett döntenek.
Már közel száz diák tervezgeti a számára legideálisabb iskolát Zalaegerszegtől Békéscsabáig, az ország szinte minden szegletében. “Eddig szinte kizárólag vidéki csapatok jelentkeztek, főleg szakközépiskolákból. Mi jelenleg még csak az iskolák neveit látjuk, a posztolás jövő héten indul, de már a névválasztás is nagyon izgalmas, kreatív és sokatmondó” – mondja Varró Szilvia, az XKK vezetője.
Már csak néhány nap, és a Facebookon elkezdenek élni a virtuális álomiskolák. Posztolnak elképzelt iskolaudvarokról, jól felszerelt tantermekről; videókat osztanak meg arról, hogy mitől menő egy iskolabüfé, hogy meddig képesek egy ideálisan felépített tanórán figyelni, hogy ki hozza az iskolában a szabályokat, de akár kedvenc tanáruk tulajdonságait is összegyűjthetik a fiatalok, mindeközben saját online közösségüket is folyamatosan építik.
A virtuálisan létrehozott álomiskolákat Hadas Kriszta mellett Vekerdy Tamás, Hajós András, Molnár-Gál Béla atya és Kováts Vera értékeli a csapatok kreativitása és aktivitása alapján.
És hogy milyennek gondolják ők és más ismert emberek a klassz iskolát? Fluor Tomi egy rövid videóban arról beszél, hogy egy ideális iskolában szerinte nem büntetnek azért, mert valaki nem elég jó valamiben. Nagy Feró szerint a tökéletes iskolában nem tanítanak haszontalan dolgokat, Kováts Vera pedig hiszi, hogy minden tantárgy lehet érdekes, ha a tanár jó előadó. Puskás Peti a diák és tanár közötti interakciót tartja a legfontosabbnak, Hajós András pedig tömören fogalmaz: egy tanár egyszerűen sokkal fontosabb ember, mint a miniszterelnök.
