„Legközelebb hozunk hálózsákot” – panaszkodott egy szegedi szülő a helyi lapnak, amikor rájött, hogy az iskolai beiratkozáshoz már éjszaka be kellett volna állni a sorba. Budapesten pedig több mérges szülő arra panaszkodott, hogy a kerületbe az iskolai beiratkozás miatt „falból” átjelentkezők foglalják a helyet a gyerekeik elől, akik viszont tényleg a körzetben laknak.
Korábban mi is írtunk róla, milyen kavarodást okozott az iskolai beiratkozás – többek szerint – a tankötelesség korhatárának csökkentése, vagyis amiatt, hogy hétről hat évre csökkentették az iskolakezdés korhatárát.
„Hatéves korban az iskolakezdés lehetőség, nem kötelezettség” – reagált a panaszokra a köznevelési államtitkárság. „Az a gyermek, akinek esetében a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és csak ezt követően válik tankötelessé” – írja az új törvény. Ugyanakkor az ellenzők szerint továbbra is a szülőknek és az óvodapedagógusoknak kéne eldönteni, iskolaérett-e a gyerek vagy sem.
Sokan úgy vélik, azért is kell menniük a hatéveseknek is az óvodákból, hogy legyen hely a harmadik évüket betöltött gyerekek számára, hiszen nekik is kötelező lesz óvodába menni.
Felesleges az aggodalom a kormányzat szerint, hiszen – mint közölték – 13 ezerrel több férőhely van, mint ahány első osztályos, és mivel továbbra is szakértők határozzák meg az iskolaérettséget, nem az életkor lesz az elsődleges szempont. Azt elismerték, hogy vannak olyan körzetek, ahol túljelentkezés volt, de ez a probléma csak az elsősök két százalékát érinti.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint az a probléma, hogy szervezetlen az iskolai beiratkozás. „Évek óta nincs pontos nyilvántartás a tanköteles tanulókról. A beiratkozás zavartalan lebonyolítása a települési önkormányzat jegyzői, a járási hivatalok, a kormányhivatalok, az állami intézményfenntartó és az iskolák feladata” – szögezik le közleményükben, ám szerintük éppen ez a fő gond: „A sok bába közt elvész az iskolás gyerek” – írják.
