Szemétből gyártottak tüzelőt a szegényeknek

Sütő Zsanett

„A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány munkáját támogatom tavaly szeptember óta, a szolgálat Dél-Magyarországon menti az életveszélyben lévő újszülötteket, koraszülötteket” – vázolta fel Sütő Zsanett, mivel foglalkozik főállású angyalként.

A szervezet 1250 újszülöttön segít évente, de sajnos az állami finanszírozás nem elég a működési költségekre. Ezért évente több tízmillió forintot kell összegyűjteniük adományokból, hogy üzemanyag legyen a mentőautóban, ami a régió koraszülött intenzív osztályaira szállítja a babákat.

„Ehhez próbálok minden segítséget megadni. Önkéntesekkel szervezünk rendezvényeket, amelyeknek a fő céljuk az adománygyűjtés, illetve egyéb jótékonysági rendezvényekhez kapcsolódunk – mesélte. – Nem szeretném elkiabálni, de most úgy néz ki, hogy idén nem kell kölcsönt felvennünk, pedig eddig sajnos minden évben ki kellett egészíteni a költségvetést. Ez a lakosság nagymértékű támogatásának köszönhető, hiszen a szolgálatnak a két mentőautóján, a profi szakemberein és a lelkes önkéntesein kívül nincs egyebe.”

A munkájuk azért is fontos, mivel Magyarországon átlagosan minden kilencedik gyermek koraszülött. Ezeket a babákat speciálisan felszerelt, inkubátorral ellátott mentővel szállítják be biztonsággal a koraszülött intenzív osztályokra. Az alapítványnak eddig saját bázisa sem volt, de most sikerült elérniük, hogy az önkormányzat jelképes bérleti díj ellenében kiadjon nekik egy belvárosi ingatlant. Ha ezt pár hónap alatt otthonossá teszik, végre meglesz a saját irodájuk.

Mester Attila

Négy évvel ezelőtt választották meg főállású angyalnak Mester Attilát, aki ekkor kapott először lehetőséget arra, hogy kiszabaduljon az irodából, és a saját elképzelése szerint próbáljon segíteni a rászorulókon. Akkor arra vállalkozott, hogy a szegények körében segítsen csökkenteni a digitális írástudatlanságot. „Ma már szinte minden faluban van teleház, de nem nagyon akad, aki Mari nénit átvinné az úton, és elmagyarázná neki, az internet például azt jelenti, hogy a skype-on beszélhet a külföldön élő unokájával” – magyarázta, mit is takar ez a feladat.

A társadalmi igazságtalanságok elleni küzdelem később is megmaradt mint fő irány, részt vett többek között a Toldon elindított biobrikett projektben, amivel nemrég fődíjat nyertek Feldmár Nórával a bécsi Unruhe Magánalapítvány SozialMarie pályázatán. Ennek lényege, hogy hulladékból állítanak elő fűtőanyagot a lehető legegyszerűbb technológiával egy olyan településen, ahol a lakók nagy része mélyszegénységben él. Bár általában ezt a feladatot többmilliós gépek végzik, ők egy kézzel használható prést állítottak munkába, amihez még áram sem kell.

„A cigány emberek, akik állítólag nem szeretnek dolgozni, a nyári hőségben napi nyolc órában nyomták a brikettet háztartási és mezőgazdasági hulladékból, és télen ezzel tudtak fűteni. Nagyon lelkesek” – mesélte. Most arra számítanak, hogy idén télen ezzel teljesen kiválthatják a tüzelőt. A következő lépés az lesz, hogy olcsó megoldásokat találjanak a szigetelés javítására, illetve speciális kályhákat szeretnének készíteni bontott téglából, amikből a lehető legkevesebb energia szökik meg.

Mester Attila a a biobrikettről beszél egy Borsod megyei faluban

„Ez arról szól, hogyan lehet szegény közösségeket olyan technológiákhoz juttatni, amivel helyi alapanyagból, helyi munkaerővel saját maguk oldhatják meg a saját problémáikat” – foglalta össze a lényeget.

Bóta Ildikó

„A fogyatékos emberek a napjaik nagy részét arra kénytelenek fordítani, hogy az élethez alapvetően szükséges dolgokat biztosítsák maguknak, de azt gondolom, hogy az életnek ennél többről is kell szólnia” – mondta el nekünk Bóta Ildikó, akit 2009-ben választottak meg főállású angyalnak. A mozgás- és táncterapeuta előtte is fogyatékkal élők fejlesztésével foglalkozott, modern táncosi múltjára alapozva táncos előadásokat hozott létre Down-szindrómával élő, autista, mozgássérült és látássérült emberekkel.

„Magyarországon konkrétan nincsen lehetőség arra, hogy a fogyatékkel élők mozogjanak, sportoljanak. Néha felkap a sajtó egy-egy drámai esetet, az emberek leteszik a voksukat pro és kontra, majd minden marad a régiben” – mesélte, milyen mostoha témának számít a szakterülete. Hogy a helyzeten javítsanak, Bozsik Yvette táncművésszel fogtak össze, náluk kezdte a főállású angyal programot is, így jött létre a Lélektánc című előadás. „Ezt a Müpában mutattuk volna be a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, de át kellett magunkat kunyerálni a Millenárisba, mert egyszerűen nem tudtunk bejutni az épületbe – mesélte. – Bár rangos nemzetközi építészeti díjat nyert az épület, nem akadálymentes.”

A Tánceánia előadásában a Gödörben Fotó: Sípos Dániel

A tánccsoportok azóta is működnek, sőt folyamatosan bővül a létszám. „Akkora az érdeklődés, hogy nemrég elindítottunk egy tanfolyamot, ahol ezt a táncterápiás módszert adjuk át, az első csapat jövő hónapban végez majd” – mesélte. Közben a látássérült csoportjából egy fiatal vak fiú, Barkó Tamás elnyert egy hét hónapos indiai tanulmányi utat, aminek köszönhetően majd lehetőséget teremthet arra, hogy látássérült társai is élhessenek a módszer adta fejlődési lehetőségekkel.